A 100 miliárd forint feletti árbevételű élelmiszerlácok kiskerekedelmi adóját felemelték, a minőségmegőzési lejárathoz közeli termékeket fel kell ajánlaniuk az államnak.
**Gyorsított eljárásban megszavazta a magyar parlament azt a törvényt, amellyel részben felemelték a jellemzően külföldi tulajdonú nagy élelmiszerláncok kiskereskedelmi adóját, másrészt új kötelező szabályokat fogadtak el arról, hogy ezek a cégek a lejáró minőségmegőrzési határidejű termékeket kötelesek az államnak felajánlani. **
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Nagy István agárminiszter által beterjesztett törvénymódosításokat 138 igen és 1 nem szavazat mellett fogadta el az Oszággyűlés. A pár nappal korábban nyilvánosságot kapott törvénytervezet kizárólag a nagy külföldi élelmiszerláncokra - Aldi, Auchan, Lidl, Penny Market, SPAR, Tesco - vonatkozik. Egyrészt 2,5%-ról 2,7%-ra emeli ezeknek a láncoknak a kiskereskedelmi adóját. Másrészt, új, ellentmondásos szabályokat vezet be, az indoklás szerint az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentése érdekében.
A láncoknak a minőségmegőrzési lejárat előtt 48 órával fel kell ajánlani az árucikkeket az államnak, pontosabban egy állami tulajdonú non-profit társaságnak, a felállítandó Élelmiszermentő Központnak. Élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell készíteniük, ki kell nevezni egy élelmiszermentési felelőst. Amennyiben az élelmiszermentési tervtől 2%-nál nagyobb mértékben eltérnek, akkor bírságra kell számítaniuk.
A minőségmegőrzési lejárat nem a fogyaszthatósági határidő, hanem az ajánlott fogyasztási időszak - például ezt követően a csokoládé külseje kifehéredik. Nem érintené a törvény a fogyaszthatósági határidővel rendelkező termékeket - tehát amelyeket egy adott határidő után egyáltalán nem szabad fogyasztani, mint a tejtermékek vagy a hús - illetve a 48 óránál rövidebb minőségmegőrzési határidővel rendelkező termékeket, mint például a péksütemények.
A szabályok pontos működését a gyakorlatban még nem lehet pontosan megjósolni, ehhez a végrehajtási rendeletet is látni kellene. Ugyanakkor arra lehetőséget teremt a szabály, hogy az állam a láncok tulajdonában álló, még teljes áron értékesíthető termékekeket kvázi lefoglaljon. A törvényben hivatkozott termékek egy részét a láncok eddig is karitatív szervezeteknek juttatták a minőségmegőrzési határidő lejárta után. Az új állami Élelmiszermentő Központ nem maga osztaná szét ezeket a termékeket, csak koordinálná, hogy ezek az eddig is élelmiszerosztással foglalkozó karitatív szervezetekhez jussanak.
Bár a törvény célja névleg az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentése, de csak a külföldi láncokra vonatkozik. Ilyen módon abba a kimondott kormánypolitikába illeszkedik, amely igyekszik az állam eszközeivel háttérbe szorítani a magyar piacon a külföldi élelmiszerláncokat. Az ilyen törvényhozást az unió tiltja, ezért soha nem nyíltan történik.