Az USA Belügyminisztériuma szerint az új díjak a parkok fenntartását finanszírozzák, a vállalkozások viszont attól tartanak, hogy mindez elriasztja majd a külföldi utazókat.
A fejenként 100 dolláros (86 eurós) belépti díj, amelyet a Yellowstone, a Grand Canyon és más népszerű nemzeti parkokba érkező külföldieknek kell fizetniük, komoly aggodalmat kelt néhány turizmusra építő vállalkozásban, hogy a megnövekedett költségek elriaszthatják az utazókat. Az új díj mellett érvelők szerint ugyanakkor pénzt termelhet a forráshiánnyal küzdő parkoknak.
Az új díjat kedden jelentette be Doug Burgum belügyminiszter, és január 1-jétől lép hatályba. A külföldi turisták emellett az éves parkbelépő árának jelentős emelkedését is tapasztalják hamarosan: járművenként 250 dollárra (216 euróra) nő. Az USA-ban élők továbbra is 80 dollárt (69 eurót) fizetnek az éves bérletért.
A változás összehangolja az Egyesült Államok gyakorlatát azokkal az országokkal, amelyek magasabb díjat számítanak fel a külföldieknek a népszerű látványosságok meglátogatásáért.
A turisztikai ágazat képviselői aggódnak
Északnyugat-Montanában, a Glacier Nemzeti Park közvetlen közelében működő Whistling Swan Motelben a tulajdonos, Mark Howser úgy becsli, hogy ügyfeleinek mintegy 15 százaléka külföldi. Kanada, Kína, India, Spanyolország, Franciaország, Németország és más országok felől érkeznek – mondta Howser, aki pékséget és vegyesboltot is üzemeltet.
Ezek a látogatók már most is akár 35 dollárt (30 eurót) fizetnek járművenként a parkba való belépésért. A külföldiekre szabott magasabb díj, állítja Howser, „szinte biztos módja annak, hogy elriasszuk az embereket a Glacier felkeresésétől.”
„Garantáltan ártani fog a külföldi utazókra építő helyi vállalkozásoknak, így az enyémnek is”, mondta. „Úgy vesszük el a kedvüket attól, hogy valami különlegeset lássanak az országban, hogy díjat aggatunk rá a vágyott élményre.”
A yellowstone-i túraszervező, Bryan Batchelder, a Let’s Go Adventure Tours and Transportation munkatársa szerint a díj „elég nagy emelés” annak a nagyjából 30 százaléknyi ügyfélkörének, amely külföldi. Ez az arány az utóbbi években emelkedett, miután Batchelder új foglalási szolgáltatásra váltott.
Mint mondta, a jövő nyáron fog istenigazából kiderülni az, hogy hogyan hat az új díj a külföldi látogatókra. „Valószínűleg továbbra is eljönnek az országba, de hogy felkeresik-e a nemzeti parkokat, na az jó kérdés!” - hangsúlyozta.
A díj az Acadia, Bryce Canyon, Everglades, Grand Teton, Rocky Mountain, Sequoia & Kings Canyon, Yosemite és Zion nemzeti parkokra is vonatkozik.
„America-first” - árazás
A belügyminisztérium tisztviselői az új díjstruktúrát „America-first” árképzésként írták le, amely biztosítja, hogy a nemzetközi látogatók hozzájáruljanak a parkok fenntartásához.
Csak a Yellowstone Park esetében évente akár 55 millió dollárt (47,5 millió eurót) is hozhatna a díj a leromlott ösvények és elöregedett hidak felújítására, érvelt Brian Yablonski, a Bozeman székhelyű Property and Environment Research Center, egy szabadpiaci kutatócsoport szakértője.
A csoport friss elemzése szerint a látogatók száma csak körülbelül 1 százalékkal csökkenne a megemelt ár hatására.
Ha a külföldiekre vonatkozó pótdíjat országosan, minden parkhelyszínre kiterjesztenék, Yablonski szerint évente több mint 1 milliárd dollár (863,5 millió euró) bevételt hozhatna az évi mintegy 14 millió nemzetközi látogatótól.
„Az amerikaiak már most többet fizetnek, mint a nemzetközi látogatók, hiszen adókat fizetnek”, mondta Yablonski. „A külföldi látogatók esetében ez tulajdonképpen evidens, józan ész diktálta megközelítés.”
Melissa Weddell, a Montanai Egyetem Turizmus- és Rekreációkutató Intézetének igazgatója szerint számos más ország is külön díjat számít fel a nemzetközi látogatóknak a közterületek felkereséséért.
Például az ecuadori Galápagos-szigeteken a külföldi látogatók felnőttenként 200 dollárt (173 eurót) fizetnek, míg az ecuadori állampolgárok csak 30 dollárt (26 eurót), a szigetek turisztikai honlapjai szerint.
A parkok dolgozói nem értnek egyet az emeléssel
A jelenlegi és volt nemzeti parki dolgozókból álló koalíció elítélte az új díjat.
„Egy olyan évben, amikor a nemzeti parkok személyzetét már közel 25 százalékkal leépítették, attól tartunk, ez újabb teher lesz a már túlterhelt dolgozók számára”, mondta Emily Thompson, az Amerikai Nemzeti Parkok Védelméért Koalíció ügyvezető igazgatója.
„A nemzeti parkoknak mindenki számára elérhetőnek és hozzáférhetőnek kell lenniük, különben Amerika legjobb ötlete Amerika legnagyobb sarcolásává válik.”
Gerry Seavo James, a Sierra Club Outdoors for All kampányának igazgatóhelyettese szerint Trump és kormánya csaknem egy éve dolgozik azon, hogy aláássa a parkfelügyeletet, megvágva a költségvetését és több ezer dolgozót elbocsátva.
„A külföldi turisták megsarcolása a kapunál nem fogja megadni azt a pénzügyi támogatást, amelyre közös földjeink koronagyémántjainak szükségük van”, mondta. „E támogatás nélkül fennáll a veszélye, hogy valódi közös tereink nem lesznek többek a szupergazdagok játszóterénél.”
Elizabeth Peace, a belügyminisztérium szóvivője közölte: a tárca korábban nem gyűjtött adatokat a nemzetközi látogatókról, de januártól elkezdi.
Republikánus törvényhozók júliusban olyan javaslatot nyújtottak be a Kongresszusnak, amely törvénybe iktatná a külföldi látogatókra kivetett pótdíjat a nemzeti parkokban. A tervezetet a nyugat-virginiai képviselő, Riley Moore, és a montanai képviselő, Ryan Zinke jegyzi; utóbbi Trump első ciklusában töltötte be a belügyminiszteri posztot.
„Trump elnök és Burgum miniszter az amerikaiakat helyezi előtérbe azzal, hogy a külföldi látogatókkal megfizetteti a rájuk eső részt, miközben az amerikaiak számára változatlanul hagyják a belépődíjakat”, állt Zinke és Moore szerdai közleményében.