NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

ENSZ-jelentéstevő: a "mérgező környezet" a magyar médiában kockázatot jelenthet a választásokra

Irene Khan különleges ENSZ megbízott
Irene Khan különleges ENSZ megbízott Szerzői jogok MARTIAL TREZZINI/AP
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Magyarországon tett egyhetes látogatása végén az ENSZ különleges jelentéstevője a magyar média helyzetéről, a szólásszabadságról, a független tudományos életre nehezedő, fokozódó nyomásról beszélt, majd felszólította a magyar kormányt, hogy biztosítsa a választások előtt a média sokszínűségét.

HIRDETÉS

Az elmúlt évtizedben a magyar kormány részéről tapasztalt, médiaszektorba történő beavatkozások, a politika által szított gyűlölet és "mérgező környezet" kockázatot jelenthetnek a közelgő magyarországi választásokra nézve – jelentette ki a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának védelmével foglalkozó ENSZ szakértő hivatalos magyarországi látogatása végén.

Irene Khan különleges jelentéstevő egyhetes látogatást tett Magyarországon, melynek során kormányzati szervekkel, civil társadalmi szervezetekkel, újságírókkal, tudósokkal valamint a nemi alapú megkülönböztetés és erőszak ellen küzdő aktivistákkal találkozott. 

A különleges jelentéstevő 2022 júniusában számol majd be a most tapasztaltakról az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, de főbb megfigyeléseit már most megosztotta – számolt be róla a MÚOSZ.

A választások előtt pártatlan, mindenki számára elérhető médiát kell biztosítani

Khan felszólította a magyar hatóságokat, hogy biztosítsák a szerkesztői szabadságot és az információforrásokhoz való hozzáférést, erősítsék meg a szabályozó testületek függetlenségét, és biztosítsák hogy az állami intézkedések - ideértve az állami hirdetéseket is - nem torzítják a médiapiacot.

„A közelgő parlamenti választások fényében felszólítom az ellenőrző és felügyeleti szerveket, hogy biztosítsák a választáson indulók egyenlő és méltányos hozzáférését a médiához, a jelöltekkel és programjaikkal kapcsolatos információk, hírek és vélemények pártatlan tájékoztatását, valamint a média szabad tudósításának szabadságát, továbbá tegyék lehetővé a választópolgárok számára, hogy különféle forrásokból tájékozódhassanak.”

Az ENSZ-szakértő egyúttal felszólította az EBESZ-t és az ODIHR-t hogy a választások előtt kísérjék figyelemmel a médiaszabadság helyzetét, és határozottan lépjenek fel az emberi jogokat aláásó intézkedések ellen, valamint az Európai Uniót és az uniós tagállamokat, hogy bátorítsák Magyarország kormányát az emberi jogok melletti határozott állásfoglalásra.

„Megbeszéléseim során az érintettek többször jelezték, hogy a jelenleg tapasztalt sajtószabadság elleni támadások nem elszigetelt esetek, hanem aggasztó jelei annak, hogy jogszabályokon, politikai döntésekkel és intézkedésekkel igyekeznek elfojtani az eltérő véleményeket, rontani a civil társadalom hitelét és gyengíteni az emberi jogok védelmét.”

"Egy demokráciában nem létezhet információs monopólium” – mondta Khan. "A hatóságoknak a médiaszabályozó testületekre gyakorolt befolyásával, a kormányközeli média jelentős állami forrásokkal való támogatásával, a kormánypárti szerkesztői irányvonalat követő média terjeszkedésének és fejlődésének elősegítésével, valamint a kormánnyal szemben kritikus médiumok és újságírók kirekesztésével átalakították a médiaszektort, és az ún. „egyensúly” teremtésére irányuló erőfeszítéseikkel aláássák a média sokszínűségét, pluralizmusát és függetlenségét”

Mérgező környezet és gyűlöletszítás

Az ENSZ-szakértő komoly aggodalmának adott hangot a bevándorlók, menekültek és az LMBTI-közösség jogaival foglalkozó újságírókkal és emberi jogi jogvédőkkel szembeni gyűlöletbeszédekről, zaklatásokról és megbélyegzési kampányokról szóló beszámolók miatt, majd felszólította a kormányt, hogy támogassa és ismerje el az igazságosabb és befogadóbb társadalomért végzett fontos munkájukat.

„Erősen nyugtalanít az a mérgező környezet, amelyet a politikai vezetők szándékosan hoztak létre azért, hogy társadalmi megosztottságot és gyűlöletet szítsanak” – tette hozzá Khan asszony. „Tudomásul veszem, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése nyomán hatályon kívül helyezték a civil szervezetek munkáját megbélyegző és aláásó, erősen vitatott 2017-es civil szervezetek átláthatóságára vonatkozó törvényt. Tekintettel a Bíróság legújabb, az úgynevezett „Stop Soros”-törvény ellen hozott határozatára, felszólítom a kormányt, hogy vizsgálja felül eddigi álláspontját és a demokratikus társadalom alapvető pillérét képező civil társadalmi szervezetekkel kapcsolatos politikáját” – tette hozzá Khan.

Nyomás alatt a tudományos közösségek

„Meghallgattam a tudományos közösségnek az intézményi függetlenségükre nehezedő növekvő nyomás miatti aggodalmait. Tekintettel az állami egyetemek privatizációjának az oktatók autonómiája szempontjából felmerülő kockázataira, kérem a hatóságokat, hogy hatékonyan védjék meg a tudományos élet szabadságát, és tartsák tiszteletben az egyetemi oktatók és a hallgatók jogait” – tette hozzá.

„A véleménynyilvánítás szabadságának érvényesítéséhez szükséges egyrészt a független intézmények – szabályozói, igazságszolgáltatási és tudományos – erős védelme, másrészt a politikusok és köztisztviselők elkötelezettsége az emberi jogok előmozdítása, valamint a nyílt és inkluzív párbeszéd előmozdítása mellett.” – zárta gondolatait Irene Khan.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

"Az EU-nak minden létező eszközt be kellene vetnie, hogy Orbán lazítson a magyar média szorításán"

Próbáltam tűzszünetet elérni Ukrajnában – interjú Kőrösi Csabával, az ENSZ Közgyűlés volt elnökével

Budapest segít: közösségi központ ukrán menekülteknek a belváros szívében