rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

"Az EU-nak minden létező eszközt be kellene vetnie, hogy Orbán lazítson a magyar média szorításán"

Írta: Pálfi Rita  & Zsíros Sándor
Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy Magyar Nemzettel a kezében 2019-ben a lap újraindulásakor
Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy Magyar Nemzettel a kezében 2019-ben a lap újraindulásakor   -   Szerzői jogok  Facebook/Orbán Viktor
Betűméret Aa Aa

Tüntetésen megtámadott újságírók, rendőri erőszak, halálos fenyegetések, perek - számtalan akadályt gördítenek Európában is a független újságírás útjába, ezekről beszélgettek újságírók és EP-képviselők a sajtószabadság napján az Európai Parlament beszélgetésén. Munk Veronika a Telex társfőszerkesztője egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy jó stratégia lehet a források elzárása a jogállami mechanizmussal. Vera Jourová hétfői sajtótájékoztatóján új bizottsági ajánlásokról beszélt az újságírók védelmében.

Az újságírást teljesen blokkolják vagy súlyosan akadályozzák az általunk felmért országok 73 százalékában, mondta Christophe Deloire a beszélgetés elején. Hozzátette, hogy “ez nagy kár, hiszen az újságírás a legjobb vakcina a dezinformáció vírusa ellen.

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) szervezet főtitkára pozitívumként kiemelte, hogy Európa még mindig az a kontinens, ahol a leginkább kedvező a helyzet a sajtószabadság szempontjából.

Deloire negatív példaként először Németországot és Olaszországot említette, ahol a járványügyi intézkedések elleni demonstrációkon a szélsőségesek több alkalommal az eseményről tudósító újságírókra. támadtak. Franciaországban és Görögországban pedig a rendőrség alkalmazott újságírókkal szemben erőszakot, vagy vette őket őrizetbe jogtalanul.

Hangsúlyozta, hogy világosan látszik, hogy nőtt az újságírókkal szembeni erőszak, de szerinte ez a jelenség a járványtól függetlenül létezik. Ami a pandémia alatt romlott az például az újságírók forrásainak csökkentése, például azzal, hogy a kórházakba nem engedték be a médiát és az ott dolgozókat nyilatkozni.

Szlovákiából Deloire említette Jan Kuciak újságíró megölésének a perét, ahol felmentették az az üzletembert, aki a vád szerint megbízást adott a gyilkosságra.

Magyarországról azt mondta, hogy az EU-nak minden létező eszközt be kellene vetnie, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök “lazítson a magyar média szorításán”. Ugyanez érvényes Lengyelországra és Szlovéniára – tette hozzá.

Magyarország a 92. helyre csúszott vissza a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság rangsorában. Egyedül Bulgáriában rosszabb a helyzet. Magyarország 2006-ban még a 10. helyen állt, az Orbán-kormány megalakulásakor 2010-ben pedig a 25. volt.

Válaszra sem méltatott magyar újságírók

Heidi Hautala finn zöldpárti EP-képviselő Munk Veronikával, a Telex.hu társfőszerkesztőjével beszélgetett arról, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek a független újságírók Magyarországon.

Munk hangsúlyozta, hogy Magyarországon nincsenek fizikai fenyegetések, nem zárják börtönbe az újságírókat, nem öltek meg újságírót. A gond az, hogy a magyar állam és kormány megpróbálja megnehezíteni, ellehetetleníteni a munkájukat azzal, hogy nem biztosít hozzáférést az információkhoz. Nem válaszolnak az újságírói kérdésekre, nem engedik közel az újságírókat, hogy kérdezhessenek – sorolta.

Példaként említette, hogy a szeptemberben induló Telex első száz napjában 52 különböző kérdést tettek fel a kormánynak és állami intézményeknek. Mindössze 9 esetben kaptak választ.

A Telexnek körülbelül 700 000 olvasója van naponta, körülbelül egy hónap alatt gyűjtöttek össze 1 millió eurót a működésükre, 44 ezer adományozott pénzt.

Sophia In 'T Veld holland liberális EP-képviselő arról kérdezte, hogy ha az EP cselekszik, és bíróság elé viszi a Bizottságot, ezzel kikényszerítve, hogy alkalmazzák a jogállami mechanizmust, vonják meg az EU-s forrásokat az olyan országoktól mint Lengyelország és Magyarország, az segíthet-e a média szabadságának és sokszínűségének a megvédésében. Munk szerint "minden a pénzről szól, ezért ez jó irány lehet, hogy megoldást találjanak a problémára". Azonban szkeptikus, nem biztos abban, hogy a pénzforrások elzárása változtatna például azokon a nehézségeken, melyekkel szembesülnek a független újságírók a munkájuk során, hiszen ezek mind legális dolgok, és az országban demokrácia van.

Halálos fenyegetések egy interjúkérés miatt

Nikolaj Stajkov bolgár oknyomozó újságíró arról beszélt, hogy Bulgáriában már fizikai fenyegetésnek is ki vannak téve az újságírók: fenyegetések, verések és letartóztatások formájában. Az EU-s országok közül a legrosszabb itt a sajtószabadság helyzete a Riporterek Határok Nélkül jelentése szerint.

Stajkovot életveszélyesen megfenyegették, miután egy, az ügyészség munkájával kapcsolatos cikken dolgozott és ehhez interjút kért egy egykori magas beosztású bírótól. A kérelemre nem kapott semmilyen választ, de elkezdték ismeretlenek fenyegető üzenetekkel hívogatni, temetkezési szolgáltatásról szóló e-maileket kapott, az otthonát és a szülei otthonát is megrongálták - üzenve ezzel, hogy tudják, hogy hol lakik. A rendőrség nem végzett rendes nyomozást az ügyében, még azoknak a telefonszámoknak sem néztek utána, ahonnan hívták - mesélte.

Sajnos az a benyomásom, hogy az oknyomozó újságírás és az ügyészség nem ugyanazon az oldalán van a barikádnak a korrupció- és szervezett bűnözés elleni harcban.
Nikolaj Stajkov
bolgár oknyomozó újságíró

A római maffia célkeresztjében 8 éve

A sajtószabadság napján tartott beszélgetés harmadik újságíró meghívottja az olasz Federica Angeli volt, aki a római maffiáról írt oknyomozó riportot. Arról, hogy miként változtatták meg a demokratikus szabályokat, szereztek befolyást legális üzletekben, fektettek be pénzt például a Rómához közeli tengerparton a boltokban tisztségviselők megvesztegetésével.

Életveszélyes fenyegetéseket kapott, ezért 8 éve él védelem alatt. Mint mondta, ez nemcsak a magánéletére van hatással, de megnehezíti a munkát is. Nehéz úgy oknyomozó riporterként informálódni, hogy mindenhova fegyveres kíséri.

Azt is bevallotta, hogy még mindig fél, mert az ő helyzetében lévőknél a félelem sosem múlik el. Ennek ellenére úgy érzi, hogy jó döntést hozott.

Egy toll többekkel végezhet, mint egy kard - idézett egy olasz mondást az újságíró, hozzátéve, hogy azok akikről a cikke szólt, börtönben vannak. Sok embernek visszaadta a szabadságát, sokan már nem félnek jelenteni a hatóságoknak, hogy mi zajlik. Egyedül azt sajnálja, hogy a családját is belerángatta az ügybe.

A bank, ami nem hagyta, hogy megírják róla az igazságot

Máltán 2017-ben egy bankról megjelentek újságcikkek, melyek leleplezik, hogy részt vett pénzmosási ügyletekben. A bank több milliós perrel fenyegette meg a kis piac miatt kicsi, és kevés pénzzel rendelkező helyi médiumokat - idézte fel David Casa néppárti EP-képviselő a beszélgetésen. Mint mondta a médiavállalatok kénytelenek voltak levenni a szóban forgó cikkeket, annak ellenére, hogy a történet igaz volt, mert túl nagy összeget buktak volna, ha elvesztik a pert.

Új ajánlások a bizottságtól az újságírók védelmében

A sajtószabadság napján nyilatkozó Vera Jourová bizottsági alelnök felidézte, hogy az elmúlt években meggyilkoltak három újságírót Európában.

Ezért a bizottság új ajánlásokat dolgoz ki a riporterek védelmében.

"Új ajánlásokat készítünk elő a tagállamok számára, hogy növeljük az újságírók védelmét. Reagálni kell a fenyegetésekre, hiszen a megtámadott újságírók mindegyike fenyegetéseket kapott. Azonban erre nem jött megfelelő válasz a rendőrségtől. Még idén közzétesszük az ajánlásokat" - tette hozzá Jourová.

És a bizottság új jogszabály-tervezeten dolgozik a sajtószabadság védelmében. A sajtószabadság-törvényt jövőre mutathatják majd be.

"Az európai szabályok nem ismerik el a média különleges szerepét, amit a demokrácia egyik pillérként lát el. Éppen ezért tárgyalunk arról Thierry Breton közös piacért felelős biztossal, hogy talán ideje lenne javaslatot tenni a szabad sajtó törvényre. Meggyőződésem, hogy meg kell tennünk ezt a lépést" - mondta bizottsági alelnök.

Szerinte a tagállamoknak az újjáépítési alapokból van lehetőségük segíteni a médiát.