A növekvő egyenlőtlenségeket és az állami oktatás kiüresítését emelte ki tíznapos magyarországi látogatásának tapasztalatai közül az ENSZ oktatási jogi különleges jelentéstevője, Farida Shahid, de sok pozitív megállapítást is tett. A felsőoktatásért felelős miniszter szerint minden hazugság.
HIRDETÉS
A növekvő egyenlőtlenségeket és az állami oktatás kiüresítését emelte ki tíznapos magyarországi látogatásának tapasztalatai közül az ENSZ oktatási jogi különleges jelentéstevője, Farida Shahid, ugyanakkor hangsúlyozta a magyar tanárok elkötelezettségét, a diákok felkészültségét és a magyar hatóságok együttműködését is. Hankó Balázs kulturális és innovációért felelős miniszter még az előzetes beszámoló publikálása előtt azt mondta, hogy a jelentésből - amely 2026-ban készül el - egy mondat sem igaz.
Az ENSZ különleges jelentéstevőjét az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa nevezi ki, és országspecifikus ajánlásokat tesz a kormányoknak, hogyan javíthatnák az emberi jogok - jelen esetben az egyenlő oktatáshoz való jog - jobb érvényesülését. Maga a jelentés még hónapok múlva készül el, Farida Shahid ezúttal tíznapos látogatása során gyűjtött benyomásairól számolt be. A beszámolót a magyar oktatási rendszer erősségeinek méltatásával kezdte: kiemelte, hogy általános és ingyenes állami oktatásról van szó, megemlítette a gazdag oktatási hagyományt és a 15 Nobel-díjast. Elismerően szólt arról, hogy a tankönyvek ingyenesek és az iskolai étkezés is támogatott, illetve kiemelte az oktatási ombudsman pozitív szerepét. Elmondta, hogy kifejezetten segítőkész hozzáállást tapasztalt a magyar hatóságok részéről, Hankón kívül találkozott a Belügyminisztérium, a honvédelmi tárca, az Oktatási Hatóság, a Klebelsberg központ és még rengeteg intézmény és hatóság munkatársaival, járt iskolákban, óvodákban, egyetemeken Budapesten és vidéken, állami-, egyházi és magánintézményekben is, beszélt érdekképviseletekkel és civil szervezetekkel.
Magolás, egész életpályát meghatározó vizsgák
Ugyanakkor Shahid a kritikával sem fukarkodott. A 2020-ban elfogadott Nemzeti Alaptanterv benyomása szerint kevésbé a problémamegoldásra, inkább a magolásra épül, ráadásul túl merev és nem hagy teret a tanároknak, hogy azt a diákok sajátosságaihoz szabják. Az egész rendszer az érettségiig kevésbé praktikus tudást vagy kompetenciákat ad, inkább magolásra ösztönöz. Jellemzője a rendszernek, hogy két uniformizált, mindent eldöntő vizsga - a középiskolai felvételi és az érettségi - dönt a tanulmányi előmenetelről, amelyeket nem lehet megismételni. Ez a rendszer a nagyobb anyagi vagy kulturális tőkével rendelkező családokat részesíti előnyben, így növeli az egyenlőtlenségeket is. Kérdésre azt is elmondta Shahid, hogy bár a nehéz vizsgák és az ebből a diákokra háramló stressz világtrend, az általa eddig bejárt országokhoz képest is extrém az, hogy a két óra leforgása alatt megírt középiskolai felvételi alapjaiban határozza meg egy-egy diák későbbi pályáját.
Jó szándék és súlyos szegregáció
Viszonylag sok szót ejtett Shahid az állami és az egyházi iskolák közötti finanszírozási különbségekről, illetve arról, hogy bár az egyházi magán- és alapítványi iskolák csak élnek a rendelkezésre álló lehetőségekkel, és igyekeznek a lehető legjobb oktatást nyújtani, vidéken ez az állami oktatás kiüresítéséhez és rendszerszintű szegregációhoz vezet. A hátrányos helyzetű gyerekek jellemzően az állami iskolákban maradnak, ahol az iskola rosszabb anyagi lehetőségei miatt a hátrányaik csak növekednek, plusz az a tény, hogy elválasztják őket a többségi társadalomhoz tartozó diákoktól, még inkább elzárja őket az integráció lehetőségétől. A roma diákok rendszerszintű megkülönböztetése visszatérő eleme volt a beszámolónak, amely azt állapította meg hogy az ennek a felszámolására előirányzott források és intézkedések messze nem elégségesek.
Túlterhelt, alulfizetett tanár: világtrend
A tanárok helyzetéről szólva Shahid kiemelte, hogy a magyar tanári kar rendkívül elkötelezett, ugyanakkor elöregszik, alulfizetett és túlhajszolt, a szakma társadalmi megbecsültsége alacsony, az utánpótlás pedig elapad, ugyanakkor megjegyezte, hogy ezek globális problémák, amelyek nem csak Magyarországra jellemzőek. Magyar sajátosság viszont a tanári autonómia minimumra csökkentése és a rendkívüli adminisztrációs munkateher. Ugyanakkor ezen a téren is nagy egyenlőtlenségek tapasztalhatók Magyarországon, az elitiskolákban nincs tanárhiány és a személyre szabott, innovatív oktatási módszerek alkalmazására is jut energia.
Tisztázni az alapítványi egyetemek státuszát
A jelentéstevő elismerte, hogy vannak kiépült konzultációs mechanizmusok a magyar oktatási rendszerben, amelyen keresztül a diákok és a szülők hallathatják a hangjukat, de összességében mégis úgy érzik, hogy a kormány gyakran figyelmen kívül hagyja a véleményüket. A felsőoktatásról szólva részletezte a közelmúltban kialakított közfeladatot ellátó közérdekű alapítványi rendszert, illetve az akadémiai kutatóhálózat átszervezése kapcsán felmerült kritikákat, és hangsúlyozta, hogy tisztázni kell az alapítványok státuszát, illetve bármilyen rendszerben érvényesíteni kell az átláthatóság, a kutatói és oktatási szabadság szempontjait.
Felsőoktatási miniszter a meg sem írt jelentésről: Brüsszel Péter
Shahid hangsúlyozta, hogy ezek az előzetes benyomásai, a valódi jelentéshez még számtalan adatot igényelt a magyar hatóságoktól, illetve további információk is befutnak hozzá. Hankó Balázs kulturális és innovációért felelős miniszter azonban csütörtöki találkozójuk után azonnal posztolt egy facebook-videót, amiben kiemelte, hogy Farida Shahid pakisztáni, hogy nőjogi aktivista volt, majd azt mondta, hogy "az állításából és a jelentéséből egy mondat sem volt igaz. Olyan volt mintha Brüsszel Péter írta volna. (...) A politikailag valótlan vádak felülírják a tényeket".