Ez volt a könnyebbik feladat, az 1750 milliárdos szociális csomagról egyelőre nincs döntés.
HIRDETÉS**Amerikai idő szerint péntek éjszaka megszavazta a törvényhozás alsóháza Joe Biden amerikai elnök infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslatát, azonban a nehezebb diónak ígérkező szociális csomagról még nem döntött.
**
Az 1200 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési törvény egyebek között utak, hidak és repülőterek építését és felújítását finanszírozza. A vasúthálózat korszerűsítésére 66 milliárd dollárt, a vízellátásában fennálló problémák megoldására 55 milliárdot, az elektromos hálózat korszerűsítésére pedig 65 milliárdot költenének. Tervezik a víziutak helyreállítását és az internetszolgáltatás bővítését is.
A csomagnak messze nem az összes eleme újdonság, de a következő nyolc év alatt összesen 550 milliárd dollárnyi új költségvetési kiadást tartalmaz. Évtizedek óta nem volt ekkora infrastrukturális program az Egyesült Államokban.
A képviselőházi döntés komoly győzelem Joe Bidennek, aki hosszú hónapok huzavonája után végre keresztül tudta vinni egyik fő célját. A választók körében nőtt az elégedetlenség a demokrata vezetéssel szemben, ami a héten két kormányzóválasztáson is egyértelműen megmutatkozott: New Jerseyben nagyon sokat csökkent a kormánypárt előnye, Virginiában pedig hatalomváltás lesz, a republikánus jelölt legyőzte a demokratát.
Részletes elemzésünk Joe Biden jelenlegi helyzetéről itt olvasható:
Elhúzódik a másik gigacsomag elfogadása
A szenátus augusztusban hagyta jóvá a tervezetet. A képviselőház - a demokraták szándékai szerint - már hetekkel ezelőtt szavazott volna az infrastruktúrafejlesztési csomagról, illetve azzal egy időben Joe Biden elnök akkor még 3500 milliárd dollárosra becsült szociális csomagjáról. Utóbbi családi, oktatási, egészségügyi és klímavédelmi intézkedéseket tartalmaz - áll Beregi Balázs, az MTI tudósítójának összefoglalójában.
Azonban a tervezettel, amelyet a republikánusok szerint az amerikai történelem egyik legnagyobb adóemeléséből finanszírozna a Biden-kabinet, centrista demokraták sem értettek egyet. A múlt hónapban Joe Manchin, Nyugat-Virginia, valamint Kyrsten Sinema, Arizona demokrata szenátora is jelezte, hogy sokallja a 3500 milliárd dolláros kiadást.
Amennyiben a demokrata többségű alsóház megszavazza a szociális csomagot, akkor az az 50 demokrata és 50 republikánus szenátorból álló felsőház elé kerül, ahol - ha szavazategyenlőség alakul ki - Kamala Harris alelnök dönt a javaslatról. Ehhez azonban minden demokrata szenátor szavazatára szükség van, a centristákéra is.
A demokrata párton belül feszültség alakult ki, ugyanis a progresszív törvényhozók bejelentették, hogy nem hajlandóak engedni a 3500 milliárd dollárból. Kilátásba helyezték, hogy addig nem szavazzák meg az infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslatot, amíg nem egyeznek meg a szociális csomagról.
Sokat húztak a jóléti intézkedéseken
Végül október végén egy kompromisszumos, felére csökkentett, 1750 milliárd dolláros szociális csomagot terjesztett a kongresszus elé a kormány. A tervezet jelentősen megváltozott az egyeztetéseket követően. Kikerült például a csomagból Biden azon terve, hogy két évre tandíjmentessé teszik a közösségi felsőoktatási intézményeket.
Nem szerepel a csomagban a korábban beharangozott 12 hetesre tervezett fizetett szülési szabadság, illetve családi betegszabadság sem. Szintén a tervek között volt az úgynevezett Medicare szövetségi egészségbiztosítási program kibővítése, azonban ezt sem tartalmazza az új javaslat. Az úgynevezett tiszta villamosenergia-program - amely pénzügyi támogatást nyújtott volna az elektromos közműszolgáltató vállalatoknak, hogy beszüntessék a fosszilis tüzelőanyagok használatát - szintén kimaradt a tervezetből.
Az új javaslat szerint 2022-ig meghosszabbítanák a gyermekek után járó adókedvezményt, illetve ingyenes óvodai ellátást biztosítanának a 3 és 4 éves gyermekek számára. A Biden-kabinet 100 milliárd dollárt költene a bevándorlók felzárkóztatására és jogi képviseletére, valamint a menekültügyi és határvédelmi rendszer fejlesztésére, 500 milliárd dollárt pedig az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre.