NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Putyin beléptette volna Oroszországot a NATO-ba

Putyin, Bush és Robertson 2002-ben
Putyin, Bush és Robertson 2002-ben Szerzői jogok AP Photo
Írta: Guardian, Tim Marshall, Pásztor Máté
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Oroszországnak biztonsági kockázatot jelentett érdekszférájának drámai zsugorodása.

HIRDETÉS

Vlagyimir Putyin be akarta léptetni Oroszországot a NATO-ba, de el akarta kerülni az ehhez szükséges felvételi procedúrát a szervezet egykori vezetője szerint.

George Robertson 1999 és 2004 között vezette a NATO-t, míg Putyin 2000-ben lett Oroszország elnöke, aki már első találkozójukon világossá tette, hogy Oroszországot Nyugat-Európa részévé akarja tenni.

Az orosz elnök ugyanakkor árnyaltabban fogalmazott egy, a BBC-nek adott interjújában, nem sokkal beiktatása után. Azt mondta, nem zárja ki a NATO-csatlakozást, ha Oroszországot egyenrangú partnerként kezelik. Arról is beszélt, hogy nehéz elképzelnie országát Európától és a civilizált világtól elszigetelten.

Robertson felidézett egy beszélgetést Putyinnal:

Putyin: - Mikor hívnak meg bennünket, hogy csatlakozzunk a NATO-hoz?

Robertson: - Senkit sem hívunk meg, hogy csatlakozzon, mindenki maga dönt erről.

Putyin: - Mi nem állunk be a sorba olyan országok közé, amelyek nem számítanak.

Amennyiben pontos a felidézett beszélgetés, akkor az egykori NATO-főtitkár rosszul fogalmazott, hiszen a NATO - a megfelelő előkészítést követően - meghívja az új tagokat. Így történt ez Magyarország, Csehország és Lengyelország esetében 1997-ben, ezt követte két évvel később a három ország csatlakozása.

AP Photo
Göncz Kinga külügyminiszter és Charles Gati a magyar NATO-tagság 10. évfordulójára rendezett parlamenti ünnepségenAP Photo

Közben a szétesett Szovjetunió romjain újjápéülő, politikailag és katonailag is meggyengült Oroszországnak végig kellett néznie, ahogyan egykori befolyási övezetének országai az ellenséges katonai tömbhöz csatlakoznak, miközben saját nézőpontjuk szerint semmilyen biztonsági garanciát nem kaptak a szervezettől.

A helyzetet orosz szempontból csak súlyosbította, hogy 2004-ben katonai érdekszférájának újabb tagjai, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia, 2009-ben pedig Horvátország és Albánia vált NATO-taggá. A korabeli elemzések ugyanakkor azt sem tartják kizártnak, hogy a gazdaságilag gyenge Oroszország a katonai engedményekért cserébe gazdasági segítséget várt volna a NATO meghatározó hatalmaitól.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A NATO enyhítené a Kína-Tajvan feszültséget

Oroszország felfüggesztette NATO-képviseletének tevékenységét

NATO-csúcs: kemény üzenetet küldtek Kínának