Az őslakos számik megélhetését is veszélyezteti a gyakran enyhébb időjárás. Ráadásul olvad a permafroszt, így üvegházhatású gázok kerülnek a légkörbe.
HIRDETÉSA globális felmelegedés az olyan távoli északi helyeken is érezteti a hatását, mint Svédország legmagasabb hegyén, a Kebnekaisén. A sarkkörtől északra található hegynek két csúcsa van, korábban a délebbi magasabb volt, ám a jégolvadás miatt az északi csúcs ma fölétornyosul. Ninis Rosqvist földrajzprofesszor évek óta figyeli a környéket.
"Az itteni gleccserek tovább fognak olvadni, mert még mindig felmelegedés van, és nem csökkentettük a kibocsátásunkat" - magyarázza. "De talán még meg tudjuk állítani a nagyobb jégtakarók olvadását, és amit abból tanulunk, segíthet."
Itt őslakos számik élnek, rénszarvastenyésztéssel foglalkoznak. Az ő megélhetésüket is veszélyezteti a gyakran enyhébb időjárás. A takarmányozásban segíti őket a hideg időjárás, de az eső vagy a hópelyhek elolvadása az állatok takarmányának elvesztését jelenti számukra:
"Manapság heteken át is esik az eső, majd elkezd esni a hó, és emiatt vékony jégréteg alakul ki a zuzmón, ami azt jelenti, hogy természetesen a rénszarvas nem tudja megenni" - magyarázza egy állattenyésztő, Tomas Kuhmunen.
Míg a rénszarvasok eledele elfagy, addig a talaj felenged.
"A permafroszt, vagyis a fagyott talaj rengeteg szénhidrogént tárol" - mondja az Abisko kutatóállomás vezetője,Keith Larson. "De amint elkezd olvadni, az üvegházhatású gázok egy része a vízbe és a légkörbe kerül, ez pedig hozzájárul a felmelegedéshez."
A klímaváltozás szabad szemmel látható a Kebnekaisén. Habár télen még mindig nagy a hideg és hó is esik, a meleg nyarak hatásai egyre súlyosabbak...