NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Mik azok a Paradise-iratok, és miért jelentősek?

Mik azok a Paradise-iratok, és miért jelentősek?
Írta: Pálfi Rita
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Helyénvaló, hogy a gazdagok külföldön rejtik el a pénzüket, hogy ne kelljen adót fizetni?

HIRDETÉS

A Paradise-iratok reflektorfénybe helyezték a világ elitjének pénzügyi titkait, és a leleplezés többek között II. Erzsébet angol királynőt és az amerikai kereskedelmi minisztert, Wilbur Rosst is érintette.

De mik is pontosan ezek az iratok, hogy kerültek nyilvánosságra, és miért olyan fontosak?

Mik a Paradise-iratok?

Egy hatalmas, 13 millió dokumentumból álló adatbázis, 1950 és 2016 közötti iratokkal. Feltárt 350 millió eurónyi (körülbelül 108 milliárd forint), karibi- illetve csendes-óceáni szigeteki adóparadicsomokban elrejtett pénzeket. Ebből Gabriel Zucman francia közgazdász szerint 120 milliárd euró az Európai Unió “vesztesége”.

Mire lenne elég ez a pénz?

Zucman számítása szerint a “szupergazdagok” 7,9 billió eurót tartanak adóparadicsomokban. Ennyi pénzből 61 éven át lehetne enni adni a bolygón élő összes éhezőnek. Vagy a Föld minden lakója kaphatna ezer euró ( 310 ezer forint) készpénzt. Vagy oktatást lehetne biztosítani belőle azoknak a gyerekeknek, akiknek nincs rá lehetőségük, négy és fél éven át.

Az információk túlnyomórészt az Applebyhoz tartózó adatbázisból származnak. Ez a cég az egyik legfontosabb az offshore gazdasági területen.

Mit fűzött hozzá az Appleby a nyilvánosságra hozott adatokhoz?

A cég az oldalán található közleményben azt írta, hogy a tevékenységük nem illegális. “Az újságírók nem állítítják, nem is tudnák, hogy az Appleby bármi törvénytelent tett volna. Nincs semmiféle jogsértés. Ez egy fércmunka, egymással nem összefüggő állításokból, tiszta politikai napirenddel és mozgalommal az offshore ellen”. Azt is hozzátették, hogy a kiszivárogatott adatokat valaki ellopta tőlük. Azt írták, hogy a “behatoló” profi hacker taktikával élt, és úgy elfedte a nyomait, hogy hiába fordultak egy vezető kiberbiztonsági céghez, a vizsgálat nem talált bizonyítákot arra, hogy bármilyen adat kikerült volna a rendszerükből.

Ki áll a nyomozás mögött?

Az iratok egy évig tartó elemzését az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) nevű tényfeltáró újságírószervezet koordinálta. Világszerte 96 szerkesztőség vett részt a munkában, csaknem 400 újságíróval, köztük magyarokkal is. Olyan lapok újságíró dolgoztak az iratokon, mint a The New York Times, a the Guardian, a Le Monde és a Süddeutsche Zeitung.

A szervezet létrehozott egy nyilvános adatbázist, melyben a korábban megjelent Panama iratokatból származó adatokat összevonták a frissen nyilvánosságra hozott Paradise-iratokban szereplőkkel. Az oldalon ország, személy és cégnév szerint is lehet keresni.

Hogy jutottak a dokumentumokhoz?

A kiszivárogtatott adatokat a német Süddeutsche Zeitungnak küldték el, ugyanahhoz a laphoz, mint a Panama-iratokat tavaly.

Az újság megosztotta a kapott dokumentumokat az ICIJ-jel, ami megszervezte a nemzetközi együttműködést. A médium nem hozta nyilvánosságra, hogy ki volt a forrása (és nem is tervezi).

Miért fontosak ezek az iratok?

A dokumentumokból kiderült, hogy az adóparadicsomok hálózata nagyobb és összetettebb, mint eddig gondolták. Az adatok megneveztek sok olyan céget és embert, akik mesterséges úton kerülik el az adófizetést. Többek közt II. Erzséber királynő, Bono és Madonna szerepel a listán, és olyan cégeket mint az Apple vagy a Nike. (Az Apple hétfőn közleményt adott ki, amelyben cáfolta az oknyomozó újságírók állításait.)

Ez a második legnagyobb szabású adatkiszivárogtatás a Panama-iratok után.

HIRDETÉS

Törvénytelen tevékenységeket lepleztek le?

Nem, nem illegális külföldön cégeket létrehozni.

Jóllehet az offshore gazdasági társasági forma önmagában nem törvényellenes, de alkalmas lehet adóelkerülésre, vagyon, jövedelem elrejtésére vagy a tranzakciók mögött álló személyek vagy szervezetek leplezésére. Általában a vállalatok ezt a nemzetközi műveletek – például a beszerzések és a cégegyesülések – megkönnyítése érdekében teszik.

Az olyan adatkiszivárogatatásokkal, mint a Panama-iratok és a Paradise-iratok inkább erkölcsi mint jogi kérdés merül fel: vajon helyénvaló, hogy egy gazdag ember pénzt rejt el külföldön, hogy elkerülje az adófizetést?

“Csak azért, mert valami törvényes, nem jelenti azt, hogy erkölcsileg kifogásolhatatlan” – hangsúlyozta az iratokkal kapcsolatban Bastian Obermayer, a Süddeutsche Zeitung újságírója.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Újabb offshore-botrány a láthatáron

Mi változott II. Erzsébet halála után a királyi családban?

Eddig nem látott képpel emlékezett III. Károly édesanyjára, az egy éve elhunyt II. Erzsébetre