Elolvastuk a gyermekjogi uniós stratégiát, hogy lássuk, mit vétózott meg a magyar kormány és mitől védi meg a gyerekeket.
HIRDETÉSAz ENSZ Gyermekjogi Egyezmény magyar részről történő aláírásának 30. évfordulóján az aktuális magyar kormány megvétózta, hogy az Egyezményben rögzített jogokat ezentúl közös európai uniós stratégia segítse - ezt maga az igazságügyminiszter, Varga Judit jelentette be, LMBTQ-lobbira hivatkozva - holott erről az egyezményben egyetlen szó sem esik. De mit is vétózott meg Varga, és mi is lenne az a közös uniós stratégia, amiról mégis szó van?
Mi az a Gyermekjogi Egyezmény?
Az egyezmény valójában nem más, mint egy lista arról, mire van szüksége a gyerekeknek egészséges fejlődésükhöz és mitől kell megvédeni őket. Minden gyereknek szüksége van védelemre, vagyis hogy családban nőhessen fel, ez a családhoz való jog, vagy egy különleges védelmi jog a családjuktól megfosztott gyerekek számára. Fontos, hogy a gyerekeket ne érje erőszak, így az egyezmény zéró toleranciát hirdet az erőszak minden formájával szemben.
Tiltja a gyerekek kihasználását, a gyermekmunkát, védelmet sürget minden kizsákmányolási formával és a gyermekkereskedelemmel, a kábítószerekkel, kínzással, embertelen és megalázó bánásmóddal, fegyveres konfliktusokkal szemben. Hogy ne érje megkülönböztetés, vagyis a diszkrimináció tilalma. A lista még hosszasan folytatható például a tanuláshoz való joggal, a szabad véleménynyilvánítás jogával, az egészséghez való joggal vagy épp a magánélethez való joggal.
A Gyermekjogi Egyezmény természetesen nem kívánságlista: nem vágyakról és ígéretekről szól, vagy arról, hogy minden gyerek boldog lesz tőle. Az egyezmény teljesíthető, számonkérhető, mérhető kötelezettségeket sorol fel az azt aláíró államok számára és ehhez lefekteti a jogi kereteket.
Mit írt alá Magyarország és sikerült-e betartani?
Magyarország 1991. október 7-én, vagyis majdnem napra pontosan 30 éve írta alá a fentieket és ezzel kötelezte magát arra, hogy a gyerekek biztonságos, támogató környezetben nőhessenek fel, és hogy az állam minden esetben biztosítja azokat a feltételeket, amelyek az egészséges fejlődésükhöz, önmaguk kibontakoztatásához szükségesek. De vajon sikerült-e az egyezményben leírtakat betartani?
Nézzük először, hogy milyen pozitív változások történtek az aláírás óta eltelt 30 évben!
1997-ben megszületett a magyar Gyermekvédelmi törvény, mely erős jogi alapokat fektetett le, és egy jó felépítésű gyermekvédelmi rendszert rajzolt fel. A világ azon 63 országába tartozunk, ahol törvény tiltja a gyerekek testi fenyítését, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kiemelten foglalkozik a gyermekjogok ellenőrzésével. A gyerekek jogainak érvényesítéséért számos civil szervezet dolgozik, a családpolitika és a gyermekvédelem pedig kiemelt helyet kap a politikában.
Harminc év se volt elég hozzá, hogy a gyerekjogok beszivárogjanak a magyar köztudatba
Negatívumok viszont, hogy három eltelt évtized ellenére sem szerepel még a gyerekjogok ismertetése sem a Nemzeti Alaptantervben, sem a tanárok képzésében, és még a jogi egyetemeken is csak választható tárgyként tanítják. Alacsony presztízse van a bíróságokon: a gyerekjogokra való közvetlen hivatkozás nagyon kevés ítéletben jelenik meg.
Sok szülő, tanár vagy felnőtt még mindig úgy látja a gyerekek jogait, mint ami a saját jogaikat korlátozza. A felnőttek gyakran a kötelességek teljesítéséhez kötik a gyerekek jogait. Pedig a gyerekjogok feltétel nélküliek. Nem kell kiérdemelni, és nem is veheti el őket tőlük senki. Nem a jóindulat függvénye, hanem a gyerekek veleszületett és elidegeníthetetlen joga.
Azért, mert a gyerekjogok sokszor következmények nélkül sérülnek, nem vesszük őket komolyan. Ezen nem segít az sem, hogy nincs konkrét jogkövetkezmény fűzve a gyerekjogok megsértéséhez – pl. a zéró tolerancia alapelvéhez a Gyermekvédelmi törvényben. A gyerekek védelmét sokszor még mindig a paternalista megközelítés dominálja, ami az ellenőrzésen, kontrollon és a gyerekek passzív képén alapul.
Hiányoznak az Egyezmény megfelelő végrehajtásához elegendő emberi, szakmai és pénzügyi források, a hatásvizsgálatok és azok nyilvánosságra hozatala: évente átlagosan több mint 50 jogszabály-módosítás érinti a gyerekek jogait. Nincs átfogó nemzeti stratégia, amely a gyerekjogok valamennyi területére kiterjed. Végül pedig Magyarország nem írta még alá az Egyezményhez kapcsolódó harmadik Fakultatív Jegyzőkönyvet, mely lehetővé teszi, hogy a gyerekek közvetlenül forduljanak az ENSZ Gyermekjogi Bizottságához.
Mit vétózott meg a magyar kormány?
Az Európai Bizottság stratégiája - melynek elkészítéséhez tízezer, 11 és 17 év közötti gyerek véleményét is felhasználták - a 2021–2024-es időszakra vonatkozik és azt írja le, az EU és tagállamai hogyan védhetik jobban a gyerekek jogait, mit szeretnének maguk a gyerekek. "Jelentős mérföldkő ez a gyermekek bevonása szempontjából. A gyerekek az őket érintő témák szakértői és ez a konzultáció is bebizonyította, hogy a fiatalok a jelen fontos alakítói" – mondta az Európai Bizottság elnökhelyettese, Dubravka Šuica.
A stratégia átfogó célja, hogy a gyermekek számára a lehető legjobb életet teremtse meg az Európai Unióban és világszerte. Hangsúlyozzák, hogy soha korábban nem élveztek az EU-ban élő gyermekek olyan jogokat, lehetőségeket és biztonságot, mint ma - de még mindig túl sok gyermek jogai sérülnek súlyosan és rendszeresen. A COVID-19 járvány a stressz és bizonytalanság felé taszította a gyerekeket Európában és a kontinensen túl is, ötből egy gyerek boldogtalan és szorong a jövő miatt. Tízből egy gyermek mentális problémákra utaló tünetekkel küzd, mint a depresszió vagy a szorongás; a lányok sokkal nagyobb veszélyben vannak, mint a fiúk, és az idősebb gyerekek is több problémáról számoltak be mint a fiatalabbak.
A stratégia elfogadásával ezen javítanának kiemelt figyelmet fordítva hat fő területre.
Varga Judit igazságügyminiszter a facebookon közzétett közleményében arról ír: "egyes tagállamok a végsőkig ragaszkodtak ahhoz, hogy az LMBTQ-aktivistákat beengedjük az iskoláinkba, vétóznunk kellett lengyel kollégámmal".
A fenti állítás csak azért furcsa, mert a dokmentumot végigolvasva ugyan találkozni elszórva az LMBTQ mozaikszóval, ám ezt minden alkalommal az érintett gyerekek jogainak biztosításával foglalkozó részekben találni meg. A stratégia kidolgozásához alapul vett válaszadó gyermekek harmada tapasztalt ugyanis diszkriminációt vagy kirekesztést életében, és ez az arány 50 százalékos a fogyatékossággal élő, migráns, etnikai kisebbséghez tartozó, vagy a magukat LGBTQ+ közösség tagjaiként élő fiatalok körében. Lobbiról, iskolai tananyagba beépülő oktatásról szó sincs.
"A gyermekek elleni erőszakkal vagy a gyermekprostitúcióval szembeni fellépés, de még a különleges nevelési igényű vagy a fogyatékkal élő gyermekek jogainak biztosítása, sőt, a diszkrimináció bármely formájának elutasítása sem volt fontosabb számukra az LMBTQ-lobbi extra jogainak biztosításánál" - folytatja a miniszter posztjában.
A gyermekvédelmi szervezetek szerint elfogadhatatlan a magyar kormány vétója
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány friss állásfoglalásában ugyanarra jutott, mint az Euronews: a megvétózott közös uniós stratégiában sehol sincs szó a miniszter által említettekről.
HIRDETÉS"Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének tagállamaként a magyar kormány megvétózta az EU Gyermekjogi Stratégiájának elfogadását, úgy, hogy a vétó indokaként megjelölt “LMBTQ-aktivisták iskolai propagandája” nem szerepel sehol a stratégiában" - írják közleményükben.
"Csak hogy tisztán lássunk: A gyerekek védelmét hangsúlyozó kormány a vétóval aláásta a gyerekek európai uniós védelmét. A kormány nem csak a magyar gyerekeket hagyja cserben, hanem annak az európai közösségnek a gyerekeit is, aminek tagja, és aki iránt szintén felelős. Azt a tízezer gyereket is, akik véleményükkel részt vettek a stratégia kidolgozásában.
Magyarországnak nincs hasonló gyermekjogi stratégiája, hiába sürgetik ezt évek óta szakmai szervezetek és az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága is. Hazánknak 30 évvel az aláírás után is komoly elmaradásai vannak az Egyezmény betartásával, és ismertségével. A gyerekjogok ismerete nálunk a legalacsonyabb az Unióban, a gyerekjogok ismertetése nem szerepel a NAT-ban, nem tanítják a tanároknak, de még a jogi egyetemen is csak választható tantárgy" - teszik hozzá.