rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Törésvonal: nem áll szilárd lábakon Paks 2

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
A paksi atomerőmű 2021. szeptember 10-én
A paksi atomerőmű 2021. szeptember 10-én   -   Szerzői jogok  MTI/Kiss Dániel
Betűméret Aa Aa

Titkos tárgyalások előzték meg azt a szerződéskötést, amit csaknem hét éve írt alá az Moszkvában az orosz elnök és a magyar kormányfő az „atomenergia békés célú felhasználásáról”. Ezzel a kifejezéssel leplezték a Paks 2 építéséről szóló megállapodást. A beruházáshoz a magyar adófizetők 10 milliárd dolláros hitelt vesznek fel, amit kamatostól 21 év alatt kell törleszteni. A paksi szerződés, a „paksum” óta a kormány sorra sorvasztja a megújuló energiaforrások hasznosítását. Az építési engedély iránt tavaly beadott kérelemmel kapcsolatban a magyar hatóságoknak komoly aggályai merültek fel, ezért a meghosszabbított határidő lejárta után sem adták ki az engedélyt, hanem további hiánypótlásra szólították fel a kérelmező MVM Paks 2 céget.

A magyar miniszterelnök tavaly belengette, hogy 2021 őszére várható az OAH által kiadott nukleáris létesítési engedély megszerzése. Ennek birtokában indulhatnak el az új blokkok tényleges építési, gyártási, beszerzési és szerelési munkái – egy közlemény szerint ez hangzott el tavaly decemberben Orbán Viktornak és Alekszej Lihacsovnak, a Roszatom vezérigazgatójának budapesti találkozóján.

Az engedélyt még nem adták ki. Jávor Benedek, a Párbeszéd volt EP-képviselője a Facebookon azt írta, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) további hiánypótlást írt elő. „Az, hogy a hatóság a törvényes határidőn túllépve sem adott engedélyt, arra utal, hogy komoly, és nem egykönnyen orvosolható problémára vár megnyugtató választ a nukleáris szabályozó hivatal” – fogalmazott.

„A benyújtott dokumentáció több tekintetben rendkívül alapos, ugyanakkor azért, hogy a hatóság meg tudjon győződni valamennyi követelmény maradéktalan teljesüléséről, néhány területen további értékelésre, elemzésre van szükség, figyelembe véve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a létesítési engedélyezési eljárással párhuzamosan lefolytatott missziójából származó ajánlásokat. Ennek érdekében az Országos Atomenergia Hivatal az engedélyezési eljárásban további hiánypótlást rendel el” – írta szeptember 30-i közleményében az OAH.

Rossz minőségű engedélykérelem

A Paks 2 egyik tervezett új blokkja pont azon a területen épülne fel, amely alatt – földtani kutatások szerint – aktív törésvonal fut. A többi között ezt nehezményezte az OAH abban az engedélykérelemben, amit a projektért felelős magyar állami vállalat, a Paks II. Zrt. tavaly nyáron nyújtott be a hatóságnak.

Az OAH – a Direkt36 információi szerint – a dokumentumot rossz minőségűnek tartja. A benyújtott anyag nem elég alapos, és a hivatal szerint egyes abban szereplő állítások nincsenek kellően alátámasztva.

Ebben a meglehetősen hosszú, 283 ezer oldalnyi anyagban azt kell igazolni, hogy az atomerőmű felépíthető és biztonságosan üzemeltethető. A beruházást végző orosz Roszatom állította össze a dokumentációt, amelyen az atomerőművet megrendelő magyar állami tulajdonú Paks II. Zrt. tovább finomított, és hivatalosan a magyar állami vállalat nyújtotta be a végső verziót az OAH-nak 2020. június 30-án.

MTI/Sóki Tamás
A Paks 2 projekten dolgozó mérnökök az orosz fővállalkozó paksi telephelyén, 2019-benMTI/Sóki Tamás

A tényfeltáró portál értesülései szerint azonban az engedélyező hatóság a dokumentummal nem volt maradéktalanul elégedett. A 2021 márciusi közmeghallgatás során az OAH közölte: két hiánypótlást is kértek a Paks II. Zrt.-től. „A kérelem lehetne jobb minőségű is. Emiatt az OAH aggályokat fogalmazott meg” – mondta egy, a hivatal tevékenységét ismerő forrás A Direkt36-nak. Szerinte a hatóság egyik kifogása a telephely földrengésbiztonságával függ össze.

A földrengésbiztonság kérdése azt követően került előtérbe, hogy az Átlátszó megkapta a paksi projekt számára készült geológiai tanulmányt. Eszerint az építkezés helyszíne alatt – konkrétan ott, ahol az egyik blokk épülne – olyan földrengés nyomait találták, amely felszínig hatoló elmozdulásokat okozott. Egy 2011-ben, az Orbán-kormány által elfogadott, majd törvénybe iktatott rendelet szerint azonban olyan helyre tilos atomerőművet építeni, amely alatt tektonikailag aktív törésvonal húzódik.

Az építkezés szabályozása

Az Átlátszó birtokába került, az MVM Paks II. Zrt. megbízásából 2016-ban készült földtani tanulmány szerint a Paksi Atomerőmű telephelyének közelében több helyen is tízezer évnél fiatalabb, felszínig hatoló elmozdulásokat okozó földrengések nyomait találták.

A hetvenes években, az atomerőmű építése előtt nem vizsgálták érdemben a helyszín tektonikai sajátosságait. Azt hatalmi szóval jelölték ki a szovjetek.

A tervezett paksi bővítéshez azonban geológiai kutatásokra volt szükség. Több mint 8 milliárd forintért el is végezték, de a részletes eredményeket eltitkolták. Az Átlátszó végül közérdekű adatigényléssel kapta meg.

Ebből az derült ki: a telephelyet annak ellenére alkalmasnak nyilvánították, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) biztonsági ajánlásainak nem felel meg. Aktívnak minősülő törésvonal fut el alatta, és tízezer évnél fiatalabb földrengésekre utaló nyomokat találtak a környezetében a felszínen.

A paksi törésvonalról szóló ismeretek nem újkeletűek: a kilencvenes években, földrajzórán tanították budapesti gyakorlógimnáziumokban. Azóta viszont komoly tudományos vizsgálatokat végeztek.

Paks település tágabb környezetében terepi vizsgálatokkal igazolható bizonyíték van olyan méretű földmozgásra, amely kimutatható tektonikus szerkezeteket hozott létre a földfelszín közeli, részletesen vizsgált rétegekben az elmúlt 10 000 évben. Az eddigi megfigyelések alapján a területtől ÉÉNy-ra található törészóna a felszín közelében is létrehozott nyírásos elmozdulásokat, így jövőbeli aktivizálódás esetén képes lehet a felszínt vagy az ahhoz közeli tartományt (újra) elvetni.
Magyari Árpád
geológus

Az idézet a kutató 2016-ban készült, „Késő-pleisztocén üledékföldtani, neotektonikai és paleoszeizmológiai megfigyelések Paks tágabb környezetében” című tanulmányából származik – amit kézirat formájában juttatott el ismeretlen az Átlátszó szerkesztőségébe.

A tanulmány a Paks 2 (hivatalos rövidítésben: PAE-II) telephely földrengésbiztonságáról tesz minimum aggasztó megállapításokat, az erőmű környékének felszíni geológiai vizsgálata alapján.

Magyari, aki akkor a Mol vezető geológusa volt, nem cáfolta, hogy ő szerző.

A korábbi aggodalmakat fokozta két osztrák szakértő. Az engedélyeztetés során elvégzett földtani vizsgálatok eredményeit elemezve arra jutottak, hogy azok alapján nem lehet kizárni a területen a felszíni elmozdulással járó földmozgásokat – állapította meg Kurt Decker és Esther Hintersberger az osztrák környezetvédelmi minisztérium megbízásából.

„Az adatok alapján nem lehet biztonsággal kizárni, hogy felszíni elmozdulásra képes törészóna van a telephely közelében, sőt az adatok inkább bizonyítani látszanak ezt” – mondta az Energiaklub 2021 júniusában megtartott konferenciáján a tanulmány egyik szerzője, Dr. Kurt Decker, a Bécsi Egyetem geodinamikai tanszékéről.

Miközben a témában készült földtani zárójelentés még rögzíti azokat az aktív törészónákra vonatkozó bizonyítékokat és az arra utaló jeleket, hogy felszínre is kiható törések keletkeztek a földtani közelmúltban, ezeket a Telephely Biztonsági Jelentés a végkövetkeztetés szempontjából figyelmen kívül hagyja – állapították meg az osztrák kutatók, akik szerint a két dokumentum közötti eltérések ellentmondanak a helyes tudományos gyakorlat elveinek.

Paks 2 engedélyeztetése során a magyar hatóságok nem végeztek el minden szükséges mérést ahhoz, hogy egyértelmű választ lehessen adni a felvetett kérdésekre, de a beszerzett adatokból sem vontak le minden következtetést, amire lett volna lehetőség – ez volt a véleménye Dr. Bodoky Tamás János geofizikusnak, aki lektorálta az osztrák szerzőpáros tanulmányát, és alaposan áttekintette a dokumentációt.

„Elvégezték a vizsgálatokat, de nem értékelték ki őket, nem értelmezték, tehát nincsenek eredmények, eredmények nélkül pedig nem lehet semmit sem kizárni, sem bizonyítani – nyilatkozta az Euronewsnak Dr. Bodoky Tamás János.

A szakértő leszögezte: noha az ilyen esemény valószínűsége nagyon alacsony, mégsem lehet bagatellizálni. A biztonság kedvéért további vizsgálatok lennének szükségesek.

Még akkor sem jó ötlet vonatsínen aludni, ha nagyon valószínűnek látszik, hogy közben nem fog jönni a vonat – érzékeltette a problémát a tudós.

Az atomerőművek építésének és üzemeltetésének a szabályozása nem véletlenül szigorú. Csak ezáltal csökkenthető még a legkisebb baleset kockázata is.

„Atomerőmű telephelye, beleértve annak legalább 10 km sugarú körzetét, nem jelölhető ki olyan törésszakaszon, ahol az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás volt. A felszínre kifutó vető által okozott elvetődések lehetőségének vizsgálatát olyan időszak figyelembevételével kell elvégezni, hogy a telephely alkalmassága a százezer évet tekintve igazolható legyen” – a többi között ez áll abban a részletes, később törvényerőre emelkedett rendeletben, amit a magyar kormány fogadott el 2011-ben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség egy évvel korábban, 2010-ben kiadott biztonsági ajánlásai alapján. A szabályozás kifejezett célja a nukleáris létesítmények telephelyének kijelölése során felmerülő szeizmikus, vagyis földrengésbiztonsági kockázatok csökkentése, az emberek és a környezet védelme érdekében.

Miközben tehát a geológus kimutatható tektonikus változásokat regisztrált az eltelt tízezer évben, a rendelet szerint atomerőmű telephelye nem jelölhető ki olyan törésszakaszon, ahol az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás volt.

A Paks 2 története

Az Országgyűlés 2009-ben 95 százalékos támogatottsággal fogadta el azt az előzetes elvi hozzájárulást, amely a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdését hagyja jóvá.

Éppen tíz éve, 2011 októberében 2030-ig szóló, 2050-ig kitekintést nyújtó nemzeti energiastratégiáról hozott országgyűlési határozatot a parlament 225 igen, 103 nem szavazattal. A dokumentum a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését, az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzését, a regionális energetikai infrastruktúra fejlesztését, új energetikai intézményrendszer kialakítását, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozását kezdeményezte.

Azóta tudjuk: a megújuló energiaforrások felhasználását növekedés helyett betiltották, miközben a paksi kapacitásokat bővítik. A feladattal kezdetben egy államtitkárt bíztak meg.

Orbán Viktor 2013 októberében tett indiai látogatásán azt nyilatkozta, hogy a 70 százalékosra emelt hazai atomenergia részesedés hatására, 4-5 év múlva Magyarországon lesz a legolcsóbb az áram az EU-ban. Ez egyébként majdnem bekövetkezett: tavaly csak Bulgáriában volt olcsóbb egy kilowatt.

Néhány hónappal az indiai látogatás után, 2014 januárjában Oroszország és Magyarország együttműködési megállapodást írt alá az atomenergia békés célú felhasználásáról, amely magába foglalja két új blokk megépítését Pakson. Magyarország nemzetközi versenyeztetés nélkül fogadta el a Roszatom ajánlatát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai „paksumáról” nem a magyar, hanem az orosz hírügynökség tudósított. A projekt megvalósítására 10 milliárd eurós keretösszegű hitelt kap Magyarország – írta az Interfax. A finanszírozás 80 százalékát az oroszok adják a 10 milliárd dolláros, évi 4-5 százalékos kamatozású, 21 éves törlesztésű devizahitel formájában; 20 százalékát, további 2 milliárd dollárt viszont Magyarországnak kell előteremtenie.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Burger Barna
Németh Lászlóné fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke megállapodást ír alá a magyar miniszterelnök és az orosz államfő jelenlétében 2014. január 14-énMTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Burger Barna

A beruházás költségei mai árfolyamon durván 3700 milliárd forintra rúgnak. Köztudott, hogy egyetlen beruházás sem készült még el a tervezett árakon.

Az Alaptörvény 37. cikk (3) bekezdése szerint egyébként a magyar állam nem vállalhat olyan pénzügyi kötelezettséget, aminek eredményeként a GDP-arányos államadósság, a megelőző évhez képest növekedne. Nemcsak hitelt nem vehet fel a kormány, ha az ilyen eredményt hozna, de semmilyen ilyen hatású pénzügyi kötelezettséget sem vállalhat. Ha mégis növekedne az államadósság, a kötelezettségvállalás, legyen az maga a hitelszerződés vagy az ahhoz kapcsolódó állami kezesség; semmis, mert jogszabályba ütközik – állapította meg az Átlátszó blogjában. Ezt kikerülendő a magyar kormány helyett az orosz hitelt a 99,87 százalékban magyar állami tulajdonú MVM Zrt. veszi fel, így ez statisztikailag nem növelné az államadósságot, és alkotmányos jogszabályba sem ütközik – írta a Napi.hu.

A szerződés aláírása után kiderült, hogy magyar kormány egy évig titkos tárgyalásokat folytatott Oroszországgal – amint azt a Miniszterelnökség államtitkára is elismerte. Lázár János azt mondta: „a hitel ára nem épül be az áram árába, hanem azt a költségvetés fizeti vissza”. Gyakorlatilag tehát az új atomerőmű költségeinek és kamatainak terhét az adófizetők állják a felhasznált energiamennyiségtől függetlenül.

A Paks 2 reaktora a csernobilihez hasonlítható

A Paks 2 bővítés két, egyenként 1200 MW teljesítményű, 5-ös és 6-os blokkból áll majd.

A meglevő Magyarország egyetlen atomerőműve, amely négy 500 MW-os blokkból tevődik össze, és 30 éves üzemidejének 20 évvel történő meghosszabbításával várhatóan a 2030-as évek közepéig fog működni.

Az új blokkokba VVER-1200 típusú, ún. nyomottvizes reaktorokat építenek be, amelyeket eredetileg atomtengeralattjárók üzemeltetésére fejlesztettek ki.

A nyomottvizes a legelterjedtebb típus. Ma nagyjából 300 ilyen üzemképes reaktort alkalmaznak energiatermelésre. Oroszországban ezeket a típusokat VVER reaktoroknak nevezik.

A reaktormagban lévő víz hőmérséklete körülbelül 325°C, ezért a magot a légköri nyomás körülbelül százötvenszerese alatt kell tartani, hogy a víz ne forrjon fel. Az elsődleges hűtőkörben a víz egyben moderátor is. Ha a víz egy része gőzzé alakulna, a hasadási reakció lelassul, és ez a típus egyik biztonsági jellemzője.

Ne rémisszen meg senkit, de hasonló elven működött a csernobili reaktor is.

Magyarország 20 évre szóló szerződést kötött Oroszországgal Paks 2 fűtőanyagának ellátásáról, továbbá ugyanúgy 20 évre kötelezte az orosz felet a nukleáris fűtőelemek tárolására és azok esetleges reprocesszálására. A szerződési idő lejártával minden nukleáris hulladék visszakerül Magyarország területére.

Mellőzött megújuló energia

A „paksum” aláírása után Magyarország – kedvező földrajzi adottságai ellenére – hanyagolni kezdte a megújuló energiaforrások hasznosítását.

A 2016 vége óta érvényben lévő magyar szabályozás például már nem engedélyezi új szélerőművek építését. Mellőzésüket kapacitáskihasználtságával indokolták.

A napenergia hasznosítása dinamikusan terjed, de elmarad nem csupán Nyugat-Európához, hanem szomszédokhoz képest is.

Horvátország többször is kifejezte új vízerőművek építésére vonatkozó szándékát a Dráva Magyarországgal közös szakaszain, a magyar fél ezt azonban határozottan ellenzi.

Harsány kampány

A „paksum” aláírásának első évfordulóján, 2015. január 15-én felidézte: mi előzte meg a szerződést aláírását, majd hogyan kommunikálta a kormány sikereként azt a döntést, amiről népszavazáson kellett volna határozni.

Paks 2 300 millióból kábítja a fiatalokat – írta a Greenfo, amely beszámolt arról: egy Euroshow nevű céget bízott meg az MVM Paks II. Zrt., hogy nettó 299 millió forintból rodeózza körbe az országot egy, a bővítést népszerűsítő kamionnal. „Olcsóbb, mint a drog, de annál is károsabb” – jegyezte meg a portál.

Az „interaktív jármű” 2017-ben a hazai nukleáris létesítmények környezetében lévő településekre látogatott, de elment a hulladéktároló-helyek kutatásában érintett vidékekre is, Bodára és környékére. Egy évvel később a karaván Budapesten és nyolc fesztiválon népszerűsítette az atomerőmű bővítését.

A paksi beruházás fontossága okán a kormány a bővítési feladatok irányítása céljából egy külön miniszteri posztot hozott létre.

MTI/Kiss Dániel
Süli János, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős tárca nélküli miniszter felavatja a kormánytámogatással felújított bonyhádi városi sportpályátMTI/Kiss Dániel

A feladattal az erőmű korábbi vezérigazgatóját, Süli Jánost, Paks polgármesterét és a Paksi FC elnökét bízták meg, akit a kormányfő ajánlására Áder János államfő az atomerőmű beruházásáért felelős miniszterré nevezett ki – történetesen 2017. április 26-án, a csernobili katasztrófa 31. évfordulóján.

Lejárt az engedélyeztetési határidő

Az új atomerőmű orosz terveit is tartalmazó engedélykérelmet a projektért felelős magyar állami vállalat, az MVM Paks II. Zrt. 2020. június 30-án nyújtotta be az Országos Atomenergia Hivatalnak. Az elbírálási határidő 12 hónapos, ami 3 hónappal meghosszabbítható, vagyis a hatóságnak 2021. szeptember 30-ig ki kell adnia az engedélyt, vagy el kell utasítania a kérelmet.

A kimeneteltől független érdemes felidézni az OAH fenntartásait, amelyekről a hivatal működését ismerő források számoltak be a Direkt36-nak.

A hatóságnál „aggályokat” váltott ki, hogy a kérelemben a tervezéssel kapcsolatos állítások egy része – az orosz és a magyar szabványok közötti különbségekből adódóan – nincs kellően levezetve. A magyar szabványok ugyanis jóval szigorúbb dokumentációs követelményeket írnak elő. Egy, az orosz anyagok előzetes átvizsgálásában részt vevő szakember tipikus problémaként mesélte, hogy az orosz mérnökök egy-egy állítás alátámasztására egy konkrét vizsgálati anyagra szoktak hivatkozni, ezt azonban az esetek többségében már nem küldték el nekik.

„Higgyük el, hogy jó lesz” – a forrás szerint az oroszoktól ilyen típusú válaszokat szoktak kapni.

Maxim Guchek/BelTA Pool Photo via AP
Asztravecben avatták fel Belarusz első, az oroszok által épített atomerőművét 2020. augusztus 7–án; másnap műszaki hiba miatt leálltMaxim Guchek/BelTA Pool Photo via AP

Problémát okoz, hogy a kérelemben szereplő adatok egyes esetekben nem harmonizálnak.

Mintha egy autó megtervezése során a motorért felelős részleg 18 colos kerékben gondolkodna, a hajtásláncért felelős csapat pedig 17 colos adatot használna a tervek elkészítésekor. Miközben pedig fontos lenne, hogy ezek az adatok stimmeljenek – mondta egy másik forrás.

Közben teljesen átalakítaná a paksi bővítés felügyeletét az a módosító csomag, amit májusban nyújtott be a kormány a parlamentnek. Lényege, hogy az Országos Atomenergia Hivatal – gyakorlatilag a Paks 2 engedélyének kiadása után – 2022-től kikerülne a kormány közvetlen ellenőrzése alól, és önálló szabályozó szervként működne tovább. Az atomenergiáról szóló törvényből például eltűnne az a mondat is, hogy „az atomenergia biztonságos alkalmazásának irányítása és felügyelete a Kormány feladata” – írta a 444.

Az új hivatal elnökét a miniszterelnök kilenc évre nevezi ki, és egy alkalommal újraválasztható. Viszont a kinevezés után a miniszterelnök már nem válthatja le a hivatal elnökét, azaz kormányváltás esetén is a posztján maradna.

Lehetséges, hogy a hivatal átalakításában szerepet játszott a Paks 2 és az OAH közötti konfliktusok sorozata, mindenesetre Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója úgy érezte, hogy az új pozíciót nem rá szabták, a törvény beterjesztése előtt, április végén benyújtotta a lemondását.