Ingyenes koronavírus elleni védőoltást is kapnak az olaszokhoz érkező afgánok - de az állam által külsősöknek kiszervezett ellátásuk sok esetben problémás. A társadalom eközben két részre szakad és heves vitákat folytat arról, itt vannak-e a legjobb helyen a kimenekítettek.
HIRDETÉSAz augusztus végi afganisztáni mentőakcióban Magyarország összesen 337 afgán állampolgárt, köztük 127 gyermeket evakuált. Mindannyiukat a volt röszkei és tompai tranzitzónába, ahol drótkerítés mögött, mobilkonténerekben helyezték el őket, mintha csak illegális bevándorlók lennének. Később a balassagyarmati menekülttáborba kerültek, ahol saját bevallásuk szerint akár 13-an is alszanak egy szobában. Mivel a magyar hatóságok nem kezelik őket menekültként, sőt, a jogellenesen itt-tartózkodókra vonatkozó idegenrendészeti eljárást alkalmazzák rájuk, a 10 napos karanténidőszak letelte után születhet döntés arról, hogy mi legyen további sorsuk, kaphatnak-e például méltányossági alapon tartózkodási engedélyt. Bár a belügyminiszternek volna arra lehetősége, hogy menekültként ismerje el őket, Pintér Sándor ezzel a jogával nem élt.
A Magyarországra menekített afgánok három hónapig kapnak szállást és napi háromszori étkezést a magyar állam költségére, kiskorú gyerekeknek, a szoptatós és várandós anyáknak napi ötszöri étkezéssel. Személyes használatra étkező- és tisztálkodási eszközöket vagy ennek megfelelő értékű higiénés hozzájárulást és ruházatot is kapnak. Egészségügyi ellátás 18 hónapig jár nekik az állam költségére. Mindezért cserébe kötelesek a befogadó intézmény rendjét megtartani, a környezetet tisztán tartani, a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek, járványügyi intézkedésnek – beleértve a védőoltásokat is – magukat alávetni. Pszichológiai segítségnyújtásról nem szól a rendelet.
Az Euronews annak próbált utánajárni, hogy más országokban is ilyen körülmények közé kerültek-e az Afganisztánból kimenekítettek. Cikksorozatban vizsgáljuk meg, másutt hogyan és mint fogadták az érkezőket, milyen jogaik vannak, milyen segítséget biztosítanak nekik. Sorozatunk első részében Franciaországot, a másodikban Németországot, a harmadikban pedig Olaszországot mutatjuk be.
Ingyenes koronavírus-elleni védőoltás jár mindenkinek az olaszoknál
Olaszország összesen 5011 embert evakuált augusztus végéig Kabulból, közülük 4890-en voltak afgán állampolgárok: 1301 nő, 1453 gyerek és 2136 férfi. A koronavírus miatti kötelező, tíz napos karanténperiódust a Belügyminisztérium által kijelölt kórházakban vagy karanténhotelekben, a Vöröskereszt óriási, 1245 férőhelyes covid-kórházában Avezzano-ban és magánszemélyeknél töltötték. A karanténkórházakban voltak olyanok, főként családosok, akiknek problémája volt a szobák elosztásával, mert túl kevés ágy volt egy szobában és így a családok elszakadtak egymástól. A helyzetet szociális munkások bevonásával orvosolták.
A Belügyminisztérium közleménye szerint a családok egészségügyi ellátása elsődleges fontosságú az olasz állam számára, Mario Draghi miniszterelnök pedig elrendelte, hogy minél hamarabb készítsék el az érkezők oltási ütemtervét és mihamarabb kezdjék meg beoltásukat a koronavírus ellen. Az oltást egyelőre önkéntes alapon kezdik beadni nekik.
Az egészségügyi szolgáltatások minősége sok esetben kérdéses
Az afgánok ellátásával kapcsolatos teendőket (elszállásolásuktól a szolgáltatásokig) az állami szervek mellett civil- és felekezeti szervezetek is részt vesznek - az állam ugyanis, ahol lehetett, "külsősöknek" szervezte ki az ezzel járó feladatokat. Az afgánok ellátásról, segítéséről tehát erőforrásaikhoz mérten befogadóhelytől függően ők gondoskodnak, állami felügyelet alatt, utólagos költségtérítéssel.
Az ügyre rálátó forrásunk szerint így viszont a menekülteknek járó szolgáltatások minősége minimum kérdéses, ide értve az orvosi és pszichológusi szaksegítséget is. A külsős cégek ugyanis igyekeztek alacsony árat mondani, hogy elnyerjék az állami szerződéseket, így viszont kötlségkeretük szűkös és keveset lehet belőle kihozni.
A katolikus egyház tárt kapukkal fogadta őket
Miután a karantén véget ért, az afgán evakuáltak bekerültek a hagyományos menekültügyi eljárásrendbe és úgynevezett elsődleges szálláshelyre szállították őket, "ahol megkezdhették a nemzetközi védelembe vételi eljárást, mely pár hónaptól akár egy évig is terjedhet" - mondta el Oliviero Forti, a Katolikus Karitász migrációs politikájáért és nemzetközi védelméért felelős olasz igazgatója. Az olasz katolikus egyház ugyanis oroszlánrészt vállalt az afgánok elhelyezésében és további segítésében.
Az elsődleges szálláshely Olaszország-szerte bárhol lehetett valamelyik befogadóközpontban - de sokan voltak olyanok is, akiket hotelekben, panziókban, parókiákon, egyesületeknél, illetve a hadseregnél helyeztek el - ez utóbbiak közül voltak, akiknek egyenesen az olasz légierő vagy a tengerészet bázisain biztosítottak szállást. "A szabad helyek függvényében szórták szét őket, mint ahogy ez a többi menekült esetében is történni szokott, érkezzenek bár vízi vagy földi úton. Lombardiától Szicíliáig minden régió kiveszi a részét" - mondta el Forti.
A befogadóközpontokban normál esetben hónapokon, rossz esetben éveken át kell maradniuk, egészen addig, míg menedékkérelmüket el nem bírálják. A sokszor óriási, túlzsúfolt centrumok helyett a kiskorúakat és családosokat emberibb léptékű szállásokon, kényelmesebb körülmények között, számukra kijelölt házakban próbálják elhelyezni, és ebben óriási szerepet vállal a katolikus egyház parókiáin keresztül. De nem ők az egyetlen felekezet, aki segít: a firenzei Zsidó Hitközség például iskolai helyeket ajánlottak fel az oda érkezők gyerekeinek számára iskolájukban. Sok civil magánszemély is jelentkezett, hogy szeretné valamilyen módon támogatni, segíteni az érkezőket.
Heves viták az afgánok miatt - az olasz társadalom megosztott a kérdésben
Csakúgy, mint Németországban, a nyár végi afgán exodus Olaszországban is heves vitákat szült társadalmi és politikai szinten. A végtelen politikai viták és a polarizált társadalom melegágyának számító országban az afgánok érkezése alaposan megosztotta a közvéleményt.
Ami nem is csoda, ha visszagondolunk az olaszok elmúlt évtizedére. Földrajzi helyzetük miatt az Európában jobb jövőt remélő menedékkérők és gazdasági bevándorlók hozzájuk érkeztek meg a Földközi-tengeren át, az olaszok pedig hirtelen az európai menekültválság gyújtópontjában találták magukat. Soha még annyi menekültet nem fogadtak, mint akkoriban. A csúcson egyetlen év alatt 181 436 ember kötött ki az olasz partokon - egy olyan országban, mely éppen csak éledezett az eurózóna őket is alaposan megrengető válsága után.
És míg az olaszoknak a menekültekkel szembeni hozzáállása tradícionálisan meleg és befogadó volt, a 2010-es évek közepén érezhető változás állt be. A mainstream média is egyre többet cikkezett arról, milyen "veszélyt" jelentenek az érkezők, a lakosság felmérések szerint folyamatosan felülbecsüli a náluk élő külföldiek számát. Mindez kedvezett az euroszkeptikus mozgalmaknak is, hiszen sok olasz az Európai Uniót hibáztatta azért, amiért a tagországok nem veszik ki részüket a menekültek elosztásából és a szolidaritás semmilyen jelét nem mutatják irányukba.
Ebbe a kontextusba érkezett a nyár végén alig pár hét alatt közel ötezer afgán állampolgár. És miközben más európai kormányok hátat fordítottak az afgán kérdésnek, addig a jelenlegi nagykoalíciót vezető olasz miniszterelnök, Mario Draghi nyilvánosan kritizálta az uniós tagországok hozzáállását a kérdéshez, és nagyra tárta Olaszország kapuit előttük. Draghi véleményét sokan osztották, főleg a baloldalon - de a jobboldalon és a szélesebb társadalomban a kérdés minimum véleményes. Az Affaritaliani.it közvélemény-kutatása azt találta, hogy az olaszok majdnem fele (47,1 százaléka) az afgán menekültek befogadása ellen volt.
A jobboldaliak terrorveszélyt kiáltanak
Matteo Salvini a Liga, és Giorgia Meloni a Fratelli d’Italia szélsőjobbos pártok vezetői nem repestek az örömtől az afgánok országon belüli letelepítése miatt, azt hangsúlyozva, hogy a "migránsáradat kifoszthatja" az országot. Salvini humanitárius folyosó felállítását javasolja a nők és gyerekek számára, de nem engedne be mindenkit. "Nyílt kapuk többezer férfinak, köztük potenciális terroristákkal? Ki van zárva." - mondta egy interjúban, miközben Meloni szerint az afgánokat a szomszédos országoknak kéne elszállásolnia, a humanitárius folyosó pedig "nem jelent megoldást." Még Silvio Berlusconi középjobb pártja, a Forza Italia is biztonsági kockázatokat emlegetett az országba érkezők kapcsán.
Ezzel szemben a kormányon lévő középbal koalíció és a populista Öt Csillag Mozgalom támogatja a humanitárius folyosót és az afgánok befogadását. "Segítsük a maradókat, üdvözöljük a menekülőket" - írta a Demokrata párt vezetője, egyben korábbi olasz miniszterelnök, Enrico Letta. Több olasz város polgármestere, köztük a Rómát vezető Virginia Raggi az Ötcsillagtól nyíltan üdvözölte a menekülteket, más politikusok pedig elítélték a jobboldali retorikát, megosztónak és a nemzetközi együttműködés elleninek minősítve azt.
Jó, de mi lesz most az afgánokkal?
Forti tudomása szerint nincs hosszútávú terv arra vonatkozóan, mi lesz az Olaszországba evakuált afgánok sorsa, hozzátéve, hogy az érkezettek száma nem elég magas ahhoz, hogy bármiféle kivételes eljárási rendet, vészhelyzeti intézkedéseket kéne életbe léptetni miattuk, így az általa képviselt Karitász is "úgy foglalkozik velük, mint bármely más, Olaszországba érkező menekülttel."
Érdemes viszont felidézni, hogy már 2014 óta létezik az a kifejezetten az afganisztáni olasz missziót segítő afgánokra szabott törvény, mely kimondja: azok az afgán állampolgárok, akik folyamatos módon együtt dolgoztak az olasz hadsereggel, összesen 36 hónapon át élveznek úgynevezett "védett menekültstátuszt", mely bizonyos körülmények esetén még egy évvel meghosszabbítható, és melyet hathavonta ellenőriznek.
HIRDETÉSAz olasz hatóságok eközben úgy gondolják, hogy minél hamarabb érdemes az Afganisztánból érkezetteknek hozzáférést biztosítani a különböző ügyintézésekhez, melyeket saját maguk lebonyolítva passzív szereplőből már a kezdetek kezdetén aktívvá válnak, megkönnyítve így későbbi integrációjukat is.