540 főt menekítettek ki Afganisztánból a magyar honvédség katonái, közülük 180 gyereket.
HIRDETÉSSzerdán lezárult a magyar honvédség afganisztáni mentőakciója, vagyis az “Operation Sámán” névre keresztelt katonai akció. Az evakuáció lezárása után a honvédelmi miniszter és a Magyar Honvédség parancsnoka közösen tartottak sajtótájékoztatót.
540 embert menekítettek ki
Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter emlékeztetett, hogy a magyar katonaság, mint NATO-szövetséges vett részt az afganisztáni misszióban, összesen 18 éven keresztül. A kimenekítés volt az utolsó akció, melyet a magyar katonák Afganisztánban lefolytattak: közel száz fő vett részt az összehangolt akcióban és összesen 540 fő magyar, amerikai, osztrák és afgán állampolgárt juttattak ki az országból.
- Azokat a magyar állampolgárokat, akik felvették velünk a kapcsolatot és akikről tudomásunk volt, azokat 100 százalékban hazahoztuk. Azokat az afgánokat, akik az elmúlt 18 évben valamilyen módon segítették a magyar kontingenst, és akikkel a kapcsolatot tudták tartani később is, közülük mindenkit hazahoztunk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyarokat segítők 87 százaléka kimenkítésre került. Azért "csak" 87 százalék, mert több eset volt, hogy megkeresték ugyan a volt kollegákat, de ők nem akartak élni a lehetőséggel, vagy út közben visszafordultak. Akik viszont felvették velünk a kapcsolatot időben, azoknak 100 százalékát ki tudtuk menekíteni - tette hozzá.
Ez a miniszter beszámolója szerint 57 afgán családot és 180 gyermeket jelent. Később újságírói kérdésre úgy válaszolt: a kimenekítésnél csak a legszűkebb család jöhetett az érintett afgánokkal, és bár biztosan voltak, akik szerették volna más rokonaikat is magukkal hozni, erre nem volt lehetőségük.
Lehet, hogy vannak még kint magyarok
A kint töltött hét nap alatt két Airbus 319-el katonáink 14-szer tették meg az utat Afganisztán és a szomszédos Üzbegisztán között, mely az első leszállási pont volt és ahonnan aztán a menekültek Magyarországra repültek. A civil gépek, amelyek hazahozták a kimenekítetteket, a Wizzairtől és az üzbég légitársaságtól származtak.
A miniszter szerint elképzelhető, sőt, valószínű, hogy vannak még kint magyarok, például akik a Holland nagykövetség védelméért felelősek, de mivel ők a nagykövetség alkalmazottai, az ő épségükért a hollandok felelnek. A jelenlegi, a kormány kérésére lefolytatott mentőakció lezárult, és jelen pillanatban nem tervezik, hogy visszatérnének még kint lévő magyarokért. Ez az elképzelés akkor módosulhat, ha a NATO felkéri őket egy újabb mentőakcióra.
"- Hogy vannak-e még magyarok Afganisztánban, azt nem tudjuk megmondani, mert ez nem a mi kompetenciánk. Ezt a külügyminisztérium kezeli. De ha van olyan magyar állampolgár, aki el akarja hagyni Afganisztánt és haza akar térni, az biztos, hogy haza is fog tudni térni" - tette hozzá.
"Már a bombát szerelték a vécében"
Dr. Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka később a nehézségekről beszélt, mellyel a honvédségnek szembesülnie kellett. "- A magyar honvédség történelmet írt. Nem emlékszem olyan kimenekítési műveletre a múltból és főleg a közelmúltból, ami ennyire nagyszabású lett volna. Katonáink kevesebb mint 20 óra alatt felkészültek a feladatra."
Az idő rövidsége más feladatokat is megnehezített. Kabulban például az Airbusok leszállásától számítva csupán harminc percük volt arra minden egyes alkalommal, hogy az utasokat beengedjék, ellenőrizzék és a gépre feltegyék - mindezt járó motorú repülőkön, ugyanis az infrastruktúra és a szakszemélyzet hiánya miatt a kabuli reptérre érkező gépek nem állhattak le rendesen. "A beszállítás sem volt egyszerű és egyszerre 60-70 embernél többet nem lehetett kivinni egy géppel, ezért kellett 14-szer fordulni összesen" - tette hozzá.
Szóba került az is, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter korábban azt mondta: az amerikaiak megnehezítették a mentést. Ennek kapcsán a parancsnok elmondta: miután a reptérnek egyetlen kapuja van, melyet amerikaiak őriznek, a miniszter is erre gondolhatott. "Egy ilyen káoszban kit engednek be a reptérre, azt nagyon nehéz nekik eldönteni. Mindenki menekülni akart, és ebből a tömegből kiemelni azokat, akiket tényleg ki akartunk menekíteni… hiába rendelkeztek érvényes papírokkal a menekültek, volt olyan, hogy az amerikaiak elvették tőlük, eltépték azokat és otthagyták őket."
A parancsnok kiemelte, hogy minden nehézség ellenére is flottul, gördülékenyen dolgozott a honvédség, és a gépekre csakis az ellenőrzött, listán szereplő személyek kerülhettek fel. Ennek kapcsán elmondta: volt olyan, más nemzethez tartozó gép, melynek fedélzetén "a menekített már a bombát szerelte a vécében", mikor elfogták... nálunk ilyen nem volt."
Egyesével vizsgálják majd át a Magyarországra menekített afgánokat
A miniszter később elmondta, a kimenekített afgánokat a karantén és az egészségügyi vizsgálatok után egyesével fogják megvizsgálni, hogy eldöntsék, milyen státuszt kaphatnak Magyarországon, itt maradhatnak-e. "- Lesznek, akiknek tudását, felkészültségét, tapasztalatát a honvédelmi tárca is tudja majd hasznosítani, róluk tudunk majd gondoskodni. De minden érintett tárca, akik megadták az adott személyek elérhetőségét, akiket ki kellett menekíteni, azok felelősséget is vállalnak értük."
Arra a kérdésre, hogy hagytak-e ott bármilyen eszközt, azt válaszolta: "sem eszközt, sem felszerelést nem hagytunk magunk mögött". Az akcióban részt vevő katonák valószínűleg nem részesülnek külön pszichológiai utánkövetésben, mert - ahogy a miniszter fogalmazott - “ennél már rosszabb helyzetet is láttak”.