Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az afgánok Németországba érkezéséből az AfD kovácsolhat előnyt magának?

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav
Tüntetés az afgánok mellett augusztus 22-én, Hamburgban
Tüntetés az afgánok mellett augusztus 22-én, Hamburgban   -   Szerzői jogok  Markus Scholz/AP

Az augusztus végi afganisztáni mentőakcióban Magyarország összesen 337 afgán állampolgárt, köztük 127 gyermeket evakuált. Mindannyiukat a volt röszkei és tompai tranzitzónába, ahol drótkerítés mögött, mobilkonténerekben helyezték el őket, mintha csak illegális bevándorlók lennének. Később a balassagyarmati menekülttáborba kerültek, ahol saját bevallásuk szerint akár 13-an is alszanak egy szobában. Mivel a magyar hatóságok nem kezelik őket menekültként, sőt, a jogellenesen itt-tartózkodókra vonatkozó idegenrendészeti eljárást alkalmazzák rájuk, a 10 napos karanténidőszak letelte után születhet döntés arról, hogy mi legyen további sorsuk, kaphatnak-e például méltányossági alapon tartózkodási engedélyt. Bár a belügyminiszternek volna arra lehetősége, hogy menekültként ismerje el őket, Pintér Sándor ezzel a jogával nem élt.

A Magyarországra menekített afgánok három hónapig kapnak szállást és napi háromszori étkezést a magyar állam költségére, kiskorú gyerekeknek, a szoptatós és várandós anyáknak napi ötszöri étkezéssel. Személyes használatra étkező- és tisztálkodási eszközöket vagy ennek megfelelő értékű higiénés hozzájárulást és ruházatot is kapnak. Egészségügyi ellátás 18 hónapig jár nekik az állam költségére. Mindezért cserébe kötelesek a befogadó intézmény rendjét megtartani, a környezetet tisztán tartani, a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek, járványügyi intézkedésnek – beleértve a védőoltásokat is – magukat alávetni. Pszichológiai segítségnyújtásról nem szól a rendelet.

Az Euronews annak próbált utánajárni, hogy más országokban is ilyen körülmények közé kerültek-e az Afganisztánból kimenekítettek. Cikksorozatban vizsgáljuk meg, másutt hogyan és mint fogadták az érkezőket, milyen jogaik vannak, milyen segítséget biztosítanak nekik. Sorozatunk első részében Franciaországot, a másodikban Németországot mutatjuk be.

A németek tízezer emberre számítottak, végül a felük sem érkezett meg

Bár a német evakuálás megkezdése előtt Angela Merkel még arról beszélt, hogy tízezer ember evakuálásával számolnak Afganisztánból augusztus végéig - de a romló biztonsági feltételek miatt végül az eredetileg tervezett határidőnél négy nappal korábban szüntették be a német missziót, miután úgy látták, hogy már nem lehet biztonságosan elindítani a gépeket. "Az emberek olyan közel álltak egymáshoz, mint a téglák a falban - mondta el a német hírügynökségnek egy, a kabuli réptér kapujánál feleségével és gyerekével várakozó férfi. - Egy méterre sem lehetett elmozdulni semmilyen irányban."

Michael Probst/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved
Afgán evakuáltak érkeznek a frankfurti reptérre augusztus 18-ánMichael Probst/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved

A német hadsereg összesen 5347 embert, köztük 4100 afgán állampolgárt evakuált. A legtöbben közülük a német hadsereg szerződéses alkalmazottai és segélyszervezetek munkatársai voltak - ideértve a tolmácsokat, szerelőket, kamerakezelőket - akik az elmúlt húsz évben németeknek dolgoztak.

Meleg fogadtatás a civilektől

Miután Németország valamelyik repterén földet értek és mindannyiukat regisztrálták, elsődleges befogadóintézményekbe kísérték őket a karantén idejére - itt orvosi és pszichológiai szakszegítséget is kaptak. Később a kijelölt tartózkodási helyükre szállították őket - ez általában egy rövidebb időszak valamelyik menekülttáborban, mielőtt az illető életkörülményeinek megfelelő lakhatást keresnének a szocális munkások a számára. Itt minden, a németországi tartózkodással kapcsolatos információt elmondanak nekik.

Axel Heimken/(c) Copyright 2021, dpa (www.dpa.de). Alle Rechte vorbehalten
Elsődleges befogadó létesítmény Hamburgban - két buszon összesen 57, Kabulból kimentett afgánt szálíltottak ide augusztus 20-ánAxel Heimken/(c) Copyright 2021, dpa (www.dpa.de). Alle Rechte vorbehalten

Németország-szerte sok kisebb-nagyobb városból jelezték, hogy szívesen fogadnának afgán menekülteket - de voltak olyan települések is, melyek kategórikusan elutasították ezt, attól tartva, hogy a 2015-ös események "megismétlik önmagukat". Az a 266 afgán, akiket a német Vöröskereszt szárnyai alatt a kelet-németországi Doberlug-Kirchhain városába vittek, meleg fogadtatásban részesültek a helyiektől. Sokan vittek nekik ételt, játékokat, ruhákat, vagy ajánlottak fel gyakorlati segítséget. "Nagyon sokan jöttek adományokkal, vagy hogy felajánlják a támogatásukat. Ez nagyon pozitív" - mondta el Veit Klaue, a város polgármestere.

Ezt olvasta? Vetélkedtek érte a francia városok, ki fogadhassa be a kimenekített afgánokat

"Tartozunk ezeknek az embereknek, kötelezettségeink vannak feléjük - mondta Winfried Bengelstorf helyi lakos, aki korábban háromszor is járt kint a német hadsereggel Afganisztánban. - Jelentős munkát végeztek a hadsereg számára. Ezek okos emberek. A többségük tanult, ismeri a német és angol nyelvet. Gyorsan integrálódni fognak" - vélte.

Gyorsított eljárás a munkavállalási és tartózkodási engedélyeknél

A hatóságok szintén ebben reménykednek. A német belügyminiszter, Michael Stübgen érkezésük után azt mondta, nagyon reméli, hogy gyorsított eljárásban tudják majd megadni a munkavállalási- és a tartózkodási engedélyt nekik. "El akarjuk kerülni a felesleges bürokráciát és nem akarunk további terheket helyezni ezekre az emberekre" - tette hozzá. Ám amíg ez megtörténik, addig is munkanélküli segélyt kapnak, a hat évesnél idősebb gyerekeknek ingyenes iskoláztatást, a náluk kisebbeknek gyermekfelügyeletet biztosítanak. A családegyesítés szabályai szigorúak: csak a házastárs és a kiskorú gyermekek részére lehetséges. Azok, akik szociális segélyben részesülnek, a folyósítás végéig a számukra kijelölt szövetségi államban kell maradjanak. Ám ha időközben munkát találnak, Németország bármely részébe továbbköltözhetnek.

"Nem akarunk még egy 2015-öt" - az afgánok érkezése rányomta a bélyegét a német választásokra

És bár a német politikusok többsége szintén meleg hangon üdvözölte az érkezőket, szakértők szerint a szeptember 26-ai német választások erősen rányomták a bélyegüket az afgánok fogadtatására. A szavazók még jól emlékeznek a 2015-ös menekültáradatra, amikor főleg Szíriából és Irakból 1,2 millió menekült érkezett Európába egy nyár alatt. Sokan attól tartanak, hogy az amerikai csapatkivonással és a tálib hatalomátvétellel most az afgánok indulnak meg Európa felé.

A 2015-ös határnyitás eredményeképpen majdnem félmillióan adtak le menedékkérelmet a németeknél az ENSZ menekültügyi hivatala szerint. Az ő integrációjuk nemzeti szintű erőfeszítést kívánt - amivel párhuzamosan egyre nőttek az bevándorlók elleni támadások is. Ebben a helyzetben erősödött meg és jutott be 2017-ben a parlamentbe a bevándorlásellenes Alternatíva Németországért, vagy röviden AfD nevű szélsőjobboldali párt, miután jól használta ki a helyzetben rejlő lehetőségeket és jelentős népszerűségre tett szert. És úgy tűnik, az AfD-nek épp kapóra jött az afganisztáni "menekülthullám".

Tobias Schwarz/AFP or licensors
Joerg Meuthen, az AfD társelnökeTobias Schwarz/AFP or licensors

Bár augusztusban a párt egyik társelnöke, Joerg Meuthen még arról beszélt, hogy "Németországnak erkölcsi kötelessége befogadni azokat, akik a német hadseregnek dolgoztak Afganisztánban" pár nappal később a párt hivatalos közleménye már teljesen más hangnemet ütött meg.

Ebben a pártvezetés elutasítja az afgánok befogadását az országba. "Nem engedhetjük, hogy a 2015-ös év megismétlődjön. Nem engedhetjük meg a tömeges, kontrollálatlan bevándorlást az országunkba" - olvasható a szövegben, melyben felszólítják a német kormányt, kezdjen tárgyalásokba az Afganisztánt környező országokkal "hogy egy a hazájukhoz közelebbi helyre menjenek azok az afgánok, akiknek el kell vagy akik el akarják hagyni az országukat."

Az afgánok gyors kimenekítése a leköszönő kancellár, Angela Merkel utolsó, hivatalban töltött heteire is alaposan rányomta a bélyegét. Merkel a német misszió befejezése után a Bundestagban azt mondta: "Sok afgán számára az események igazi tragédiát jelentenek, legfőképp azoknak, akik azon dolgoztak, hogy egy demokratikus, oktatáson alapuló, szabad társadalmat hozzanak létre".

Wolfgang Kumm/(c) dpa-Pool
Angela Merkel leköszönő kancellár az afganisztáni helyzetről beszél augusztus 26-ánWolfgang Kumm/(c) dpa-Pool

A történet azonban nem állt meg itt, főleg, miután a német média több olyan esetet is nyilvánosságra hozott, mikor olyan afgánokat is hátrahagytak az evakuálás során, akiknek a kimentettek között lett volna a helye. A német kormány erre úgy reagált: bíznak benne, hogy a táliboktól kapott garanciákat betartják, és legális papírokkal augusztus 31-e után kereskedelmi járatokon is elhagyhatják az országot az érintettek.