rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Portugália több száz afgán menekültet fogad be, akiket családokhoz helyez ki

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav
Az afgán paralimpikon kosárlabdázó, Nilofar Bayat és férje a Torrejon katonai bázison. Bayat a spanyol kormány segítségével menekült, a baszkoknál folytatja sportkarrierjét
Az afgán paralimpikon kosárlabdázó, Nilofar Bayat és férje a Torrejon katonai bázison. Bayat a spanyol kormány segítségével menekült, a baszkoknál folytatja sportkarrierjét   -   Szerzői jogok  Mariscal/AP
Betűméret Aa Aa

Az augusztus végi afganisztáni mentőakcióban Magyarország összesen 337 afgán állampolgárt, köztük 127 gyermeket evakuált. Mindannyiukat a volt röszkei és tompai tranzitzónába, ahol drótkerítés mögött, mobilkonténerekben helyezték el őket, mintha csak illegális bevándorlók lennének. Később a balassagyarmati és vámosszabadi menekülttáborba kerültek, ahol harminc napig maradhatnak az állam költségére és ahol saját bevallásuk szerint akár 13-an is alszanak egy szobában. Mivel a magyar hatóságok nem kezelik őket menekültként, sőt, a jogellenesen itt-tartózkodókra vonatkozó idegenrendészeti eljárást alkalmazzák rájuk. Bár a belügyminiszternek volna arra lehetősége, hogy menekültként ismerje el őket, Pintér Sándor ezzel a jogával nem élt.

A Magyarországra menekített afgánok három hónapig kapnak szállást és napi háromszori étkezést a magyar állam költségére, kiskorú gyerekeknek, a szoptatós és várandós anyáknak napi ötszöri étkezéssel. Személyes használatra étkező- és tisztálkodási eszközöket vagy ennek megfelelő értékű higiénés hozzájárulást és ruházatot is kapnak. Egészségügyi ellátás 18 hónapig jár nekik az állam költségére. Mindezért cserébe kötelesek a befogadó intézmény rendjét megtartani, a környezetet tisztán tartani, a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek, járványügyi intézkedésnek – beleértve a védőoltásokat is – magukat alávetni. Pszichológiai segítségnyújtásról nem szól a rendelet.

Az Euronews annak próbált utánajárni, hogy más országokban is ilyen körülmények közé kerültek-e az Afganisztánból kimenekítettek. Cikksorozatban vizsgáljuk meg, másutt hogyan és mint fogadták az érkezőket, milyen jogaik vannak, milyen segítséget biztosítanak nekik. Sorozatunk első részében Franciaországot, a másodikban Németországot, a harmadikban pedig Olaszországot mutattuk be.

Spanyolország: 300 százalékos emelkedés az afgán menekültek számában

Spanyolország összesen 1900 afgán állampolgárt evakuált Kabulból - 726 nőt, 858 férfit és 631 gyermeket. A mentést az utolsó európai országok között fejezték be augusztus 27-én - írja az El Pais. A két utolsó járaton a Kabulban tartózkodó 81 spanyol állampolgárt, a nagykövetség dolgozóit, rendőr- és katonatiszteket utaztattak.

Céljuk a Madridhoz közeli légibázis, Torrejón de Ardoz volt. Ide, a légibázisra összesen 2206 ember érkezett (nem csak spanyol, de amerikai és egyéb repülőkkel) Kabulból, közülük 1717-en a nemzetközi segélyprogram keretében azonnal menedékkérelmet nyújtottak be. Az érkezők nem maradtak mind a spanyoloknál: 185-en az Európai Unióval, 177-en más uniós tagállammal, 131-en pedig az Egyesült Államokkal dolgoztak együtt, őket ezért elszállították az országból. De még így is, a tálib hatalomátvétel után Spanyolországban menedékért folyamodó afgánok száma 799-ről hirtelen 3804 főre ugrott, ami 300 százalékos emelkedést jelent.

Gyorsan, flottul oldották meg az érkezőkkel járó nehézségeket

A légibázison átlagosan 37 órát töltöttek el az érkezők. Spanyol földre lépve már a repülőtéren koronavírus-tesztnek vetették alá őket, majd ellenőrizték dokumentumaikat és egy speciális, 15 napos tartózkodási engedélyt kaptak. Ha úgy döntöttek, hogy nem más országban, hanem itt adják le menedék-kérelmüket, akkor ezek után Spanyolország 14 régiójának valamelyikébe szállították őket.

Akadtak olyan afgán családok, akiket rögtön hotelekben helyeztek el, mert kisbabával, mozgássérült családtaggal vagy idős rokonnal érkeztek és így sérülékenyebbek voltak, mint a többiek.

Azok, akik nemzetközi védelembe vételért folyamodtak, a régiókba történő megérkezésük után időpontot kaptak a legközelebbi rendőrörsre, hogy leadhassák a kérelmet.

Andrea Comas/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved
A spanyol egészségügyi miniszter, Carolina Darias beszél egy afgán kisfiúhoz a Torrejon katonai bázison augusztus 23-ánAndrea Comas/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved

Mindenben megkönnyítik a dolgukat

A spanyol "menekültellátó rendszer" valójában egy program, ami 18-24 hónapon át tart. A program első fázisában a jelentkezők ideiglenes szállást kapnak, míg leadott kérelmüket "validálják", vagyis a hatóságok eldöntik, egyáltalán befogadják-e a kérelmet vagy elsőre elutasítják. Ezt egy hónapon belül kéne eldönteniük, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a törvényi kereteken alaposan túllépve, sokszor hónapokba is beletellik, míg megjön a válasz. A Belügyminisztérium azt ígérte, hogy "sürgősségi" alapon bírálják most el a kérelmeket.

Marcos Moreno/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.
Evakuáltak érkeznek SpanyolországbaMarcos Moreno/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.

Ha befogadták a kérelmet, a hatóságoknak hat hónapja van arra, hogy eldöntsék: megadják-e a menekült státuszt, védelembe vételt, vagy elutasítják. Ha pozitív választ kapnak, kormányzati segítséggel elkezdhetik az integrációs procedúra második lépcsőfokát.

Ebben a fázisban már az önállóságra, önálló életre készítik fel őket. Az ideiglenes szálláshelyről ahol addig laktak, saját albérletbe költöznek. Ehhez pénzügyi segítséget kapnak, hogy az albérletet és a mindennapi élethez szükséges dolgokat be tudják szerezni; ezen kívül pedig társadalmi, jogi és pszichológiai segítséget, spanyol nyelvtanfolyamot, szakmai tréningeket és munkakeresési asszisztenciát is biztosítanak nekik. Ha a kérelmet befogadták, de több mint hat hónap után sincs válasz az elbírálásról, a jelentkező legálisan munkát vállalhat az országban.

Hiába zárult le az evakuálás, további embereket hoznának ki Afganisztánból

Az állami menekültellátó-rendszer 10 ezer férőhellyel rendelkezik, de a kormány nemrég bejelentette, hogy 2024-ig még 5000-el növelné a kapacitást, 174 millió eurót áldozva a megvalósításra. Erre szükség is lehet, két okból is: az első evakuáltak érkezése előtt a tízezerből kb. 6000 hely már foglalt volt. Másrészt a spanyolok már augusztus végén arról beszéltek, hogy katonai kivonulás ide vagy oda, ők további embereket akarnak kihozni Afganisztánból.

És hogy ez nem csupán üres ígérgetés, mutatja az is, hogy a spanyol külügyminiszter, Jose Manuel Albares szeptember 10-én Pakisztánba utazott, ahol Mahmud Kuresi pakisztáni külügyminiszterrel tárgyalt arról, hogyan könnyíthetnék meg az egykor a spanyol csapatokkal együtt dolgozó, de augusztusban hátrahagyott afgánok tranzitját.

Portugália - ahol a menekülteket családok fogadják be magukhoz

Portugália 84 afgán állampolgárt evakuált Kabulból, akiket két lisszaboni befogadóközpontban szállásoltak el augusztusban - írja az Observador. A lap szerint az ideiglenes befogadóközpontokat azért a portugál fővárosban állították fel, mert innen később az ország bármely részébe könnyen tovább lehet küldeni az érkezőket befogadó családokhoz, szervezetekhez.

Portugáliában ugyanis alig három nap alatt 840 portugál család jelezte a hatóságoknak, hogy felajánlja segítségét az afgán menekülteknek, 350 család pedig elszállásolásukban is szeretne részt vállalni - írja a Portugal Resident angol nyelvű lap. Az adományozók és a segítség egyéb formáit felajánlók száma cikkük szerint többezres.

A civil szervezetek is aktívak: van olyan, aki már a menekültek alkalmazását szervezi. Az őket fogadó nagyobb szervezetek közül néhány úgy nyilatkozott: miután a hatóságok inkább arra kocentráltak, hogy a lehető legtöbb embert tudják kihozni az országból, egyelőre nem készült integrációs program, a szervezetek szabad kezet kapnak a tervezésben.

AP/AP
Az afgán női ifjúsági focicsapat és családtagjaik szeptember 21-én LisszabonbanAP/AP

"Ők nagyon ügyes, hozzáértő, jól használható emberek, ami miatt nagy reményeket fűzünk a beilleszkedésükhöz. Boldogok vagyunk, hogy ilyen rövid idő alatt is már sok-sok portugál szót csipegettek fel" - mondta el az egyik segítő szervezet munkatársa. Az érkezők közül viszont - bár hangsúlyozták, mennyire hálásak, hogy itt lehetnek - sokan izgulnak az otthonhagyott családért és barátokért, akik hátramaradtak Afganisztánban".

"Az emberek még mindig stresszesek. Most a megnyugvás, a reflexió szakasza következik. Fontos, hogy ezt tiszteletben tartsuk, mert csak így tudják átgondolni, új életükben milyen céljaik legyenek, milyen életet akarnak Portugáliában élni."

"Portugáliának megvan az anyagi fedezete, hogy százakat fogadjon be"

Szeptember elsején a portugál belügyminiszter, Eduardo Cabrita az uniós belügyminiszterek brüsszeli találkozója után úgy nyilatkozott: Portugáliának megvan a pénzügyi háttere ahhoz, hogy "százakat" fogadjon be az afgán menekültek közül - elsősorban nőket, gyerekeket, aktivistákat és újságírókat - írja az Euractiv.

Cabrita szerint mindez "csak forrásmenedzsment kérdése". "Portugália prioritásai egyértelműek: azokat fogadja be, akik a legsérülékenyebb csoportokhoz tartoznak. Vagyis nők, ide értve a női bírókat, gyerekeket, emberi jogi aktivistákat, újságírókat". Nyilatkozata után alig pár órával már konkrét számot is közölt a portugál kormány, mennyi is az a "több száz": 400 főnyi (a miniszter szerint még egy kicsit ennél is több) afgán menekültet tudnak befogadni, akik az Európai Unió és a NATO egykori segítői voltak.

A portugál védelmi miniszter, João Gomes Cravinho szeptember 16-án már arról beszélt az RTP-nek, a portugál nemzeti tévének, hogy "súlyos aggodalommal követik az afganisztáni eseményeket, ahol a tálibok átvették a hatalmat", Portugália pedig afgán menekülteket fogad be, előreláthatólag Törökországból, miután nincs rá lehetősége, hogy Kabulból szabadítson ki embereket.

És hogy spanyol szomszédaikhoz hasonlóan ők sem csak a levegőbe beszéltek, az pár nappal később derült ki - ekkor jelentették be ugyanis, hogyújabb 80 afgán érkezett országukba, többségükben női futballisták és családjaik. Velük együtt 178-ra nőtt a befogadottak száma - ám a történet itt még nem állt meg.

További 166 főt akarnak még befogadni, akik elsőbbségi listán szerepelnek a portugáloknál, ehhez jön még ötven fő, akiket EU-s és NATO-s kapcsolataik miatt kell kimenteni. Szeptember végén a tálib hatalomátvétel után Görögországba menekült afgánok érkeztek Lisszabonba: ők egy bilaterális egyezmény keretében utazhattak a portugálokhoz, melynek keretében a portugálok vállalták, hogy a túlterhelt görögöktől 1000 afgán menekültet telepítenek át országukba.

Thanassis Stavrakis/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved
Afgán menekültek érkeznek Athénból szeptember 28-án a lisszaboni repülőtérreThanassis Stavrakis/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved