rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Nem menekültként kezelik a hatóságok a Magyarországra evakuált afgánokat

Access to the comments Kommentek
Írta: Nóra Shenouda
euronews_icons_loading
A röszkei volt tranzitzóna bejárata
A röszkei volt tranzitzóna bejárata   -   Szerzői jogok  Pablo Gorondi/AP
Betűméret Aa Aa

A magyar kormány több mint 500 embert evakuált Afganisztánból, közülük 336-an érkeztek Magyarországra. A tálibok megtorlása elől kimenekített embereket, köztük legalább 126 gyereket a hatóságok Ferihegyről a volt röszkei és tompai tranzitzónába vitték.

A legidősebb afgán kimentett 64 éves, míg a legfiatalabb 144 napja született. Afganisztánból már csak katonai gépeken tudják átszállítani az embereket a környező országokba, ahonnan már biztonsággal folytathatják útjukat polgári járatokon. Más országok Pakisztánon keresztül, Magyarország Üzbegisztánon keresztül menti afgán segítőit.

Az ellentmondásos emlékeket felidéző Röszkére és Tompára vitték azokat az afgán menekülteket a hatóságok, akiket a magyar kormány kimenekített Afganisztánból a tálibok megtorlása elől. Vasárnap este 96 ember érkezett, szerdán pedig 114 felnőttet és 126 gyereket vittek Ferihegyről a magyar-szerb határhoz.

"A magyar misszióknak éveken át segítő afgánokkal családtagok is érkeztek Magyarországra: nők, gyerekek és idősek, köztük súlyosan traumatizált emberek is vannak. Őket itt, ezekben a hátam mögött látható konténerekben helyezték el a magyar hatóságok, amelyeket szögesdrót vesz körbe, az objektumot pedig katonák őrzik" - mondja az Euronews tudósítója.

Az Afganisztánból kimenekített állampolgárok egyelőre nem kapnak tartózkodási engedélyt - tudtuk meg a Belügyminisztériumtól (BM). Azt írták az Euronewsnak: a röszkei és tompai objektumokban töltik a 10 nap karanténidőszakot, ez idő alatt elkezdődik az idegenrendészeti hatósági eljárás, ami legalább 21 napig tart.

"A belügyminiszternek egyébként van lehetősége arra, hogy hozzon egy döntést, miszerint elismeri ezeket az embereket menekültként, mindenféle eljárás nélkül. Neki ez a lehetősége megvan" - szögezi le Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza. "A hírek szerint nem fog élni ezzel a lehetőségével, és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság le fogja folytatni a menekültügyi eljárást. Idegenrendészeti eljárásról beszél a Belügyminisztérium, ez azért megtévesztő, mert idegenrendészeti eljárás alá azokat vonják, akik jogellenesen tartózkodnak itt."

Szekeres Zsolt azt is kiemelte, hogy nagyon nehéz jelenleg Magyarországon menedéket kérni, mert csak a kijevi és a belgrádi nagykövetségen lehet szándéknyilatkozatot benyújtani arról, hogy valakinek szándékában áll menedéket kérni Magyarországon. "Elképesztően hosszú sorok alakulnak ki, nagyon nehezen kapnak időpontot emberek" - szögezte le. "Magyarországon szűk és megszorító feltételek mellett lehet menedéket kérni. Úgy gondolom, hogy azok az afgán állampolgárok, akik most érkeztek, ők kérhetnek menedéket Magyarországon, mert jogszerűen léptek be az ország területére, és személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt állnak. Ami abszurd, hogy az elmúlt években több tízezer embert, időseket, nőket, gyereket fogtak meg a magyar rendőrök, és raktak ki a határkerítés túloldalára nem egyszer erőszakkal, és nem engedték nekik, hogy menedéket kérjenek Magyarországon.

A tálibok a menedékkérők és a mi közös ellenségeink, és erkölcsi felelősségünk, hogy tisztességes eljárást biztosítsunk nekik, ne pedig visszafordítsuk a határon.

Mint azt a Belügyminisztérium közölte: az úgymond idegenrendészeti eljárás ideje alatt az emberek ellátásáról a magyar állam gondoskodik. Élelmet és szállást kapnak, valamint orvos is megvizsgálja őket. A korábbi tranzitzóna konténertáboráról, ahol elszállásolták az afgán állampolgárokat, az ENSZ jelentéstevője azt állította, hogy ott börtönszerűek a körülmények. A tranzitzónát végül az Európai Unió bírósága záratta be a magyar kormánnyal.