NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

FT: A kohéziós pénzek megvonásával vennék rá az uniós értékek tiszteletben tartására Magyarországot

A lengyel alkotmánybíróság épülete
A lengyel alkotmánybíróság épülete Szerzői jogok Czarek Sokolowski/The Associated Press
Írta: Noemi Mrav
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az unió alapjogi kartájának betartásához is kötnék a jövőben a kohéziós alapok kifizetését a tagállamokban - mondta Vera Jourova. Uniós diplomaták szerint ez erősen kérdéses, a lengyel pénzügyminiszter szerint pedig egyenesen "nevetséges" a felvetés.

HIRDETÉS

Új kihívással néz szembe Lengyelország és Magyarország, ha megvalósul az az Európai Bizottság által tervezett változtatás, amivel a kohéziós pénzek kifizetését az emberi jogok és uniós alapértékek tiszteletben tartásához kötnék a tagállamokban. A Bizottság ugyanis egyre növekvő nyomással néz szembe az Európai Parlament és néhány nyugati ország részéről, akik nehezményezik, hogy nem használja ki kellően pénzügyi eszközeit, ha arról van szó, hogy bizonyos tagállamokban semmibe veszik az EU alapvető értékeit. Lengyelország és Magyarország jelenleg is jogállamisági eljárás alatt áll, ideértve a LMBTQ+ emberekkel szembeni diszkriminációról szóló állításokat.

Brüsszel szeretné az unió alapértékeinek tiszteletben tartásához kötni a kohéziós pénzek kifizetését - írja friss számában a Financial Times.

Az előzetes várakozások szerint az Európai Unió alapjogi chartájának betartása az uniós büdzsé jogalkotási folyamatának részét képezné, az uniós hivatalnokok pedig ellenőrzik, hogy az adott ország a chartával összhangban működik-e, mielőtt a pénzeket kifizetik. A Bizottság most azt vizsgálja, mik lennének a jogi hatásai egy ilyen kikötésnek a tagállamokban.

“Tökéletesen érthető, hogy az unió adófizető polgárai azt szeretnék, ha befizetett pénzüket olyan országok költhetnék csak el, ahol az alapvető emberi jogokat tiszteletben tartják. Mi csak szeretnénk biztossá tenni, hogy az eu-s alapokból részesülő országok nem diszkriminálnak senkit" - mondta el a lapnak Vera Jourova, uniós biztos.

Megteheti ezt Brüsszel?

Egy ilyen lépés Brüsszeltől - vagyis hogy visszatartaná a regionális pénzeket, ismertebb néven kohéziós alapokat - hatalmas politikai vitát szülne. Ezt a fajta támogatást ugyanis eredetileg a gazdasági egyenlőtlenségek felszámolására, a szegényebb, nagyrészt keleti országok nyugati szomszédaikkal egyenlő gazdasági szintre hozására találták ki. Az unió 2021-27 közötti büdzséjéből Lengyelország 121 milliárd eurónyi, Magyarország pedig 38 milliárd eurónyi kohéziós alapban részesülne.

"A Bizottságnak nincs valódi kompetenciája ilyen ügyekben, nem tarthat vissza kohéziós pénzeket. Ez abszolút megváltoztatná a játékszabályokat, ezzel átmennének a Rubiconon" - mondta egy rangidős uniós diplomata a lapnak.

A Bizottság még nem döntötte el, hogy alkalmazza-e, és ha igen hogyan a keményebb szabályokat a kifizetés során. Egyes hivatalnokok szerint még ha végül meg is lépik, akkor is csak szigorú feltételek esetén. De az uniós értékekért felelős bizottsági alelnök Jourova szerint a Bizottság "nagyon szigorúan" fogja venni az új kifizetési kritériumokat. "Azon dolgozunk, hogy biztosítsuk, mindez a gyakorlatban is fog működni - mondta - a nemzeti kormányoknak pedig a jövőben nyilvánosan kell elszámolniuk arról, hogy az alapjogi kartában foglalt alapvető emberi jogokat betartották."

Hol lát a Bizottság jogsértést, mely országok érintettek?

A Bizottság szeptemberben számos lengyel régió hatóságait értesítette, hogy felfüggeszti a REACT-EU kohéziós program pénzeinek kifizetését, miután az érintett régiók úgynevezett "LGBT-mentes" zónákat hoztak létre területükön.

Ezen kívül a koronavírus miatti helyreállítási pénzeket sem kapták meg sem a magyarok, sem a lengyelek, miután a Bizottság velük és Magyarországgal is vitában áll a beadott programokról.

A fenti, most folyó ügyektől függetlenül Brüsszel olyan új mechanizmusokat próbál foganatosítani, melyekre támaszkodva visszatarthatja a kifizetéseket olyan tagállamokban, ahol a jogállamiság megsértése az uniós büdzsére is közvetlen fenyegetettséget jelent.

Végül pedig büntetésekkel is sújthatja azokat a tagállamokat, akik nem tartják be a szabályokat - ez történt a héten is, mikor az Európai Bíróság döntése ellenére Lengyelország nem zárta be a turówi bányát, ezért naponta fél millió eurónyi büntetést kell befizetnie a Bizottságnak, míg a jogsértő helyzet fennáll.

A lengyel pénzügyminiszter szerint mindez nevetséges

Tadeusz Koszcinszki, lengyel pénzügyminiszter szerint bármely olyan lépés, ami visszatartaná az uniós pénzeket, Brüsszelre fog visszaütni. "Valós veszély az, hogy a Bizottság ezzel maga ellen fordítja a lengyel közvéleményt" - mondta, majd hozzátette: "Az sosem végződik jól, ha a politika belefolyik a gazdaságba. Mit gondolnak, mit fognak ezzel elérni? Hogy Lengyelország térden csúszva fog eléjük járulni? Nevetséges."

A magyar kormányszóvivő ezzel párhuzamosan azt mondta, a magyar kormányt egyelőre se hivatalosan, sem más szinten nem értesítették arról, hogy a Bizottság ilyen vizsgálatra készülne. "A 2021-27-es kohéziós alapok elosztása jelenleg is tárgyalás alatt áll, folyamatos a párbeszéd a Bizottsággal. Reméljük, hogy továbbra is konstruktív és szakmai módon folytatják ezeket a tárgyalásokat, a magyar terveket pedig a lehető leghamarabb elfogadják".

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A kormány szerint jelentős összegek kifizetésével adós Magyarországnak az Európai Bizottság

Pár kattintás, és már be is panaszolhatjuk az értelmetlennek tűnő uniós fejlesztéseket

LMBT-mentes zónákat törölnek el a lengyelek, hogy a Bizottság ne vonja meg pénzügyi támogatásukat