A marsi települést a bolygó sziklafalába vájnák, és 2054-ben kezdhetik el építeni, ha a tervek komolyra fordulnak.
Összesen öt városrészt építenének, a 2100-ra tervezett átadás után 250 ezer ember élhet a Nüwa nevű városban. A kínai mitológiában Nü-va (女媧) istennő teremtette az embert és ő foltozta meg az eget, a várost róla nevezték el az európai egyetemi kutatók és az Abiboo Studio által létrehozott SONet nevű kutatási hálózat tagjai.
A települést a bolygó Tempe Mensa nevű sziklaszirtjén képzelik el, így a kőzetbe vájt lakások védettek a becsapódó meteoritoktól, de oldalról mégis kapnak napfényt. A tervek szerint a települések önellátóak lesznek, csak az elején kell a Földről átszállítani eszközöket és nyersanyagokat.
A kőbe vált lakóhelyiségek és munkahelyek moduláris felépítésűek lesznek, vagyis olyan egyformák, mint egy panel lakótelep lakásai, hogy ezzel csökkentsék az építés és a fenntartás költségeit. A helyiségeket alagutak kötik majd össze, függőlegesen liftekkel lehet majd utazni, vízszintesen pedig buszok szállítják majd az utasokat, a városrészek között burkolt utakon.. A felszínen lesznek a napelemek és az élelmiszertermelő egységek. A tervek szerint a Marson élő emberek étrendjének 50 százalékát növények adják majd. A haszonnövények nem csak élelemforrást jelenthetnek, hanem részt vesznek a víztisztításban, a szén-dioxid megkötésében és az oxigéntermelésben is. A hagyományos növényeknél helytakarékosabb megoldásnak találták a tervezők a mikroalgákat, melyek kis helyen termelhetők, de tápanyagban gazdagok, ezért a legtöbb élelem ezekből készülhet.
Mivel a talajszint alatti élet "erős érzelmi reakciókat" válthat ki az emberekből, ezért a tervezők kulturális és sportlétesítményeket is terveznek, ahol lehetőség lesz játszani, sportolni, barátkozni, kempingezni.
Az Abiboo Studio tervei szerint körülbelül 300 ezer dollárba (nagyjából 88 millió forintba) kerül majd egy lakás a Marson. Ezért egy odaútra szóló repülőjegyet és egy 25-30 négyzetméteres lakóterületet, valamint teljes ellátást kaphatnak az érdeklődők. Azt viszont így is vállalniuk kell, hogy munkaidejük 60-80 százalékát a település javára kell fordítaniuk.