Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Homokkal a túlélésért a Földön vagy akár a Marson is

euronews_icons_loading
Homokkal a túlélésért a Földön vagy akár a Marson is
Szerzői jogok  euronews   -   Credit: Dubai
Betűméret Aa Aa

A homokból mindennapi dolgok készülnek – üveg, kozmetikai termékek, csúcstechnológiás napelemek vagy éppen szilikon mikrochipek is. Azonban a homokban még további kiaknázatlan lehetőségek rejlenek. A világ minden pontjáról érkeztek tudósok Dubajba, hogy kutassák a sivatagban rejlő potenciált – amelynek segítségével fejleszthetünk a Földön, vagy akár egy másik bolygón is.

A sokoldalú homok

A bolygónk lassan sivataggá változik. Az erdőirtás, a túlfogyasztás és az építkezések a Föld talaját por és homok terméketlen elegyévé változtatják.

Az Egyesült Arab Emírségek számára nem idegen az elsivatagosodás jelensége, hiszen földterületének mintegy 75%-át homok teszi ki. Kutatók most azért érkeztek Dubajba, hogy kiderítsék, hogyan lehetne jobban kihasználni ezt a természeti erőforrást.

A homok már ma is a második leggyakrabban használt természeti erőforrás a víz után. Az üvegtől és a kozmetikai termékektől kezdve a csúcstechnológiás napelemekig mindennapi termékek előállítására is hasznosítják, a legnépszerűbb felhasználási területe az építőipar.

2019-ben a világ csaknem egymilliárd eurónak megfelelő összeget költött szilícium-dioxid és kvarc importra. Az Egyesült Arab Emírségek pedig a negyedik legnagyobb importőr Kanada, Kína, illetve Japán után.

Ennek az az oka, hogy bár az ország nagy részét homokdűnék borítják, azok szemcséinek viszont nincs meg az építőanyagokhoz szükséges sűrűsége és érdessége.

Homok + mikroorganizmusok = tégla?

Jelenleg egy olyan eljárást vizsgálnak, amely mikroorganizmusok enzimjeinek felhasználásával alakítaná a homokot téglává. Az eljárás a karbamid hidrolízisére szolgáló enzimet hoz létre, amely egy hozzáadott kalciumforrással együtt úttörő eredményekhez vezethet.

"Ez a kalcium-karbonát kicsapódását okozza, amely a homokszemcsék között egyfajta ragasztóként, cementként működhet a homokszemcsék között és így már építőelemeket hozhatunk létre” – magyarázza Dr. Stephen Wilkinson, a dubaji Wollongong Egyetem docense.

Ez a folyamat aznban túl lassú és túl költséges ahhoz, hogy praktikus legyen a professzor szerint – ő maga babból és magvakból származó, jobban szabályozható enzimeket kutat, hogy ugyanazt a munkát gyorsabban elvégezhessék.

"Azért lehet előnyösebb ezeknek a mikrobáknak vagy ennek az enzimnek a használata, mert így hogy kevesebb anyagot kell szállítani az építkezés helyszínére, ami lehet akár egy másik bolygó. Így a Marson használhatnánk a helyben rendelkezésre álló homokot, amelyet a mikroorganizmusokkal megkeményíthetünk" - tette hozzá Wilkinson.

Az elsivatagosodás veszélyei

Az elsivatagosodás az Európai Bizottság szerint évente több tízmilliárd eurójába kerül az EU-nak, hogy ellensúlyozza az édesvíz és a termények drámai csökkenését. Ez a jelenség 2050-re a szárazföld területeinek több mint 90%-át sújthatja.

"A világ globális homokválsággal néz szembe. Mivel az üledék gyorsabban tűnik el, mint ahogy újratermelődne – a jelenség ökoszisztémákat és szántóföldeket pusztít el. Hogy visszafordítsák a folyamatot, több kutató a megoldást a sivatagban keresi.

Erre összpontosít a dubaji Nemzetközi Biosaline Mezőgazdasági Központ, az ICBA, ahol azt kutatják, hogy a növény- és állatvilág hogyan tud túlélni a kedvezőtlen éghajlatú, vízhiányos területeken, az úgynevezett marginális környezetben.

“Több mint másfél milliárd ember már most is ilyen környezetben él. De egyre több hely sivatagosodik el, egyre több ország lesz hasonló az Emírségekhez, amitől a munkánk itt az ICBA-nél egyre fontosabbá válik” – fogalmazott Mai Shalaby, az ICBA kurátora.

A kutatóközpont növeli a baktériumok és gombák mennyiségét a homokban, hogy alkalmassá válhasson a növények életben tartására. A datolyapálma-hulladékát pedig bioszénné alakítják, amely tápanyag-javítóként szolgál.

A Desert Control klímatechnológiai vállalat folyékony nanoagyaggal vagyis LNC-vel próbálja felgyorsítani ezt a folyamatot. A cég szerint a sivatagi homokot képesek termékeny talajjá változtatni akár hét óra alatt – az egyébként szükséges hét év helyett.

A technológia bevonja a homokszemcséket, hogy olyan hálószerű felületi kötést hozzon létre, amely megakadályozza, hogy a víz és a tápanyagok lejjebb szivárogjanak a növények gyökereitől.

„A termelő egységünk, napi 100 000 literes kapacitással. Akár egy arab földet is művelhető farmmá tudunk alakítani” – fogalmazott Dr. Orn Supaphol a Desert Control kutatásvezetője.

Már csaknem 20 millió eurót gyűjtöttek a bővítéshez. A Desert Control azt tervezi, hogy idén további két egységgel bővíti a zöldítő flottáját és tovább terjeszkedik az Egyesült Arab Emírségekben, de az elsivatagosodás miatt akár világ több pontján is.