rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Miből van pénzük a táliboknak?

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav
Afgán fiú a mákföldön Kabultól keletre 2018. április 17-én.
Afgán fiú a mákföldön Kabultól keletre 2018. április 17-én.   -   Szerzői jogok  Allauddin Khan/Copyright 2016 The Associated Press. All rights reserved.
Betűméret Aa Aa

Már több mint egy hete, hogy a tálibok átvették az irányítást Afganisztánban, óriási menekülthullámot indítva el ezzel a lépésükkel. Arról már korábban írtunk, hogy kik is a tálibok és miért megállíthatatlanok, arról viszont még nem esett szó, honnan volt pénzük arra, hogy éveken át fenntartsák, sőt, felfegyverezzék és gyarapítsák mozgalmukat, majd egy egész országot a hatalmuk alá vonjanak és ott erős katonai jelenlétet biztosítsanak. Az Euronews annak próbált utánajárni, hogyan és milyen forrásokból tartja és tartotta fenn magát az elmúlt években a tálibok szervezete.

Milyen gazdagok a tálibok?

A tálibok 1996 és 2001 között uralták Afganisztánt, majd a 2001. szeptember 11-ei merényletsorozat után, melyet az al-Kaida terrorszervezet követett el, az amerikai haderő a NATO-val együtt harcba kezdett ellenük és célul tűzte ki, hogy megtisztítsa tőlük Afganisztánt. A túlerővel szemben a tálibok kénytelenek voltak feladni a kormányzást - ám az országot nem hagyták el. Továbbra is a legnagyobb, kormányellenes terrorszervezet maradtak Afganisztánban és a hatalomból való kiüzetésük utáni években az afgán-pakisztáni határvidéken bujkáltak.

A következő években lassan, de biztosan ismét megvetették a lábukat az ország több provinciájában is. Hozzávetőlegesen 60 ezer harcosuk az amerikai csapatok kivonulásának hírére pedig azonnal magukhoz ragadták a hatalmat. Egy ilyen szintű fegyveres készültség, illetve a harcosok készültségben tartása sok pénzt emészt fel. Egy 2011-es ENSZ jelentés szerint a tálibok csak abban az évben 400 millió dollárnyi tiszta bevételt tudtak termelni - az elmúlt években azonban ennek már a többszöröséről, éves szinten akár másfél milliárd dollárról is beszélhetünk. De honnan jön össze ez a pénz?

Drogok

Afganisztán a világ legnagyobb ópiumtermelő országa. Bár a tálibok általában tagadják, hogy bármiféle közük lenne a drogkereskedelemhez és büszkén mondják el minden alkalommal, hogy 2000-ben ők maguk tiltották be a máktermesztést az országban - remélve, hogy így nemzetközi legitimációt szerezhetnek maguknak - valójában nincs olyan területe az ópium készítésének, melyben ne lennének jelen.

- A tálibok számára az afgán ópiumpiac az egyik legnagyobb bevételi forrás - mondta Cesar Gudes, az ENSZ Drog- és szervezettbűnözés-elhárító hivatalának kabuli vezetője a Reutersnek. - Minél nagyobb volumenű a kitermelés, annál olcsóbban tudják adni az afgán ópiumot, ami vonzóvá és versenyképessé teszi az üzletet, így biztosítva számukra a lehető legnagyobb elérést a piacon.

Mohammad Anwar Danishyar/Copyright 2018 The Associated Press. All rights reserved.
Afgán fiú gyűjt ópiumot a mákföldön Kabultól keletre 2018. április 17-én.Mohammad Anwar Danishyar/Copyright 2018 The Associated Press. All rights reserved.

Az elmúlt négy évből háromban soha nem volt még ilyen magas az afgán ópiumtermelés az ENSZ megfigyelői szerint. 2020-ban még a Covid-járvány ellenére is 37 százalékkal nőtt a máktermesztés. A valaha volt legnagyobb ópiumtermés azonban 2017-es: ekkor 9900 tonnányi ópium hagyta el Afganisztánt, melynek piaci értéke 1,4 milliárd dollár volt - ez megegyezik az afgán GDP 7 százalékával. Az ENSZ illetékes hatósága szerint az ország mindenfajta illicit drogból és ópiátokból származó belföldi és külföldi fogyasztásra szánt összbevétele a 6,6 milliárd dollárt is eléri.

Az éves szinten 1,5 és 3 milliárd dollár közé becsült drogbiznisz - melynek nagy részét az ópium és az abból készített heroin adja ki - tehát a tálibok legnagyobb bevételi forrása. A máktermesztés ugyanis leginkább épp az általuk ellenőrzött területeken virágzik, a tálibok pedig a drogtermesztés minden szegletében jelen vannak a mákföldek létrehozásától az ópium kinyerésén át a csempészésen keresztül a laborokra és termelőkre. A máktermelő farmerek például tíz százaléknyi adót szolgáltatnak be nekik a terményeik után. Az ópiumból heroint készítő laborok szintén adóznak, csakúgy, mint a drogot az országból kicsempésző kereskedők, akik a szállítmányokat Afrika, Európa, Kanada, Oroszország, a Közel-Kelet és Ázsia más részei felé viszik.

Az ENSZ jelentése szerint a tálibok 2018 és 2019 között 400 millió dollárnyi tiszta bevételre tehettek szert a drogból, de egy 2021 májusában készült ENSZ-jelentés, illetve az amerikai hadsereg véleménye szerint mára a bevételük több mint hatvan százaléka a drogokból származik.

Pedig az amerikaiak mindent megtettek, hogy csökkentsék a tálibok drogbevételeit. A Trump-éra alatt agresszívabb harcmodorra váltva, leginkább a tálibok pénzügyi utánpótlásait és hálózatait támadták. Ennek részeként többször is bombázták az ópiumból heroint előállító, vélt droglaborokat. 2018 augusztusában az USA úgy nyilatkozott, hogy a tálibok feltételezett 4-500 laborja közül több mint 200 labort bombáztak le, majdnem felüket a legnagyobb mákültetvényekkel büszkélkedő, déli Helmand provinciában.

Nishanuddin Khan/ASSOCIATED PRESS
Afgán katonák a meggyilkolt tálib milicisták holttestei mellett 2010 november 4-énNishanuddin Khan/ASSOCIATED PRESS

2020-ban az ENSZ jelentése szerint a rendfenntartó erők 971 drogellenes rajtaütést hajtottak végre és jelentős mennyiségű drogot, fegyvereket és autókat sikerült lefoglalniuk. És bár a légicsapások miatt valószínűsíthetően az ópiumbevételek negyedétől elestek a tálibok, a stratégia hosszú távon nem ért célt: a laborok újbóli létrehozása ugyanis gyorsan és olcsón megoldható.

Megadóztatják az uralmuk alá hajtott területeket

Miután az elmúlt években az ország jelentős területeit vonták ismét az ellenőrzésük alá, ezekben a régiókban a tálib vezetés adót vetett ki a helyi lakosokra. A BBC-nek még 2018-ban sikerült megszereznie egy nyílt levelet, melyben a Tálib Pénzügyi Bizottság óva intette az afgán kereskedőket attól, hogy áruikat a rájuk kivetett "vám" megfizetése nélkül próbálják egyik területről a másikra szállítani.

A telekommunikációs és mobilszolgáltató helyi vállalkozásokat szintén megadóztatják. Az afgán elektromos vállalat vezetője szintén a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy a tálibok több mint kétmillió dollárt kerestek egy év alatt azzal, hogy kiszámlázták az áramszolgáltatást a fogyasztóknak.

A háborús helyzet fenntartásából is pénzt csinálnak: ha megtámadnak és elfoglalnak egy katonai bázist vagy egy települést, annak kiürítik a pénztárát, a zsákmányolt fegyvereket, autókat és árukat pedig áruba bocsájtják, így keresve az üzleten.

Bányák, ásványkincsek, drágakövek

Afganisztán gazdag ásványkincsekben és drágakövekben - becslések szerint a bányaipar éves szinten egymilliárd dolláros bevételt tudna generálni az országnak. Az elmúlt húsz évben a kitermelés rendkívül alacsony fordulatszámon pörgött, elsősorban azért, mert nem nagyipari módszerekkel, hanem kézi erővel történt, sok esetben illegálisan.

A tálibok nemcsak a bányákra, hanem a legális, illetve illegális kitermelésből származó pénzekre is rátették a kezüket. 2014-es jelentésében az ENSZ még azt írta, hogy a tálibok 10 millió dollár körüli összeget nyerhettek a nagyjából harminc bányából származó illegális jövedelmükből. A keleti Nangarhar provincia kormányzója azonban később arról beszélt, hogy csak az ő régiójában a bányászatból származó bevétel fele vagy a tálibokat, vagy az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet gyarapította - a kormányzó becslése szerint ez bányánként és naponként ötszáz dollárt jelent. Ha ehhez hozzátesszük, hogy csak ebben a provinciában többszáz bánya működik, máris látni lehet, hogy a valódi összeg ennél jóval nagyobb lehet.

Rahmat Gul/Copyright 2016 The Associated Press. All rights reserved. This material may not be published, broadcast, rewritten or redistribu
Afgán férfi dolgozik egy illegális lapis lazuli gyárban ezen a 2016-os fotónRahmat Gul/Copyright 2016 The Associated Press. All rights reserved. This material may not be published, broadcast, rewritten or redistribu

A helyi kereskedők, a tálibok és az afgán kormány megkérdezése után a szakértő arra jutott, hogy éves szinten ötven millió dolláros bevételük is származhat a bányászatból az egész országot tekintve.

Külföldi támogatók

Az afgán és amerikai hivatalnokok már régóta azzal gyanúsítanak egyes külföldi kormányokat, hogy anyagi segítséget biztosítanak a táliboknak. Pakisztán, Irán és Oroszország azonban kategorikusan tagadja, hogy segítenék a tálibokat.

Az azonban biztos, hogy civil, vagyonos állampolgárok Pakisztánból és más öböl-menti országokból, például Szaúd-Arábiából, az Egyesült Arab Emirátusokból és Katarból a legnagyobb támogatók között vannak. Ezek a fajta adományozások a régmúltban gyökereznek: a CIA egy 2008-as bizalmas jelentésében arról írt, hogy a tálibok akár 106 millió dollárt is kaphatnak évente ily módon külföldi forrásokból, legfőképp az öböl-menti államokból.

Szinte lehetetlen megbecsülni, hogy ez a fajta pénzügyi támogatás hány százalékát teszi ki a tálibok bevételeinek, az viszont bizonyos, hogy jelentős részét képezi állandó forrásaiknak. Szakértők szerint akár 500 millió dollárt is kaphatnak így éves szinten.