Abdul Gani Baradar évtizedek óta harcol azért, hogy a tálibok irányíthassák az országot. A nyugat abban bízik, hogy ő lehet a ,,kisebbik rossz".
A talibán egyik alapítója és védelmi miniszter-helyettese, középutas vallási vezető és valószínűleg Afganisztán következő elnöke - ő Abdul Gani Baradar.
Az 53 molla mudzsáhidként harcolt a szovjetek által támogatott kormányerők ellen, majd a tálibok 5 éves uralma alatt két megyét kormányzott és a fegyveres erőket is irányította. A szeptember 11-ikei terrortámadások után, az afganisztáni háború alatt 9 éven át bujkált a pakisztáni határ mentén húzódó hegyekben, ahol megszervezte az ország legütőképesebb gerillacsoportját.
Mégis ő volt az, aki a legtöbbször ült tárgyalóasztalhoz az amerikaiakkal, bízva a béke megteremtésében. 2010-ben egy rajtaütés során elfogták Karacsiban, akkor a pakisztáni hatóságok ezt a terror ellenes háború legfontosabb lépésének nevezték. 2018-ban Donald Trump elnök közbenjárására engedték szabadon. Ebből is jól látszik, hogy a nyugat bízik Baradarban és egy moderált vezetőt lát benne.
A molla jelenleg a talibán politikai irodáját vezeti Dohában és komoly szerepet vállal a békés átmenet megteremtésében. Ő volt például az, aki a tálibok részéről megegyezett Washingtonnal az amerikai csapatok kivonásáról. Egy hétfői videóüzenetében azt ígérte, hogy tiszteletben fogja tartani a jogot és mindent megtesz majd Afganisztán fejlődéséért. Az viszont még kérdéses, hogy ezt maguk az afgánok elhiszik-e és hajlandóak-e az országban maradni?
