A Budapesti Corvinus Egyetem doktorjelöltje, Mohammad Ali Samay gyerekként élte át a tálib rémuralmat Afganisztánban. Emlékei mellett a jelenlegi helyzet hátteréről is mesélt az Euronewsnak.
HIRDETÉSA tálibok hatalomátvételével elbukott a húszéves demokráciaépítési kísérlet Afganisztánban, és félő, hogy visszatér az a sötét korszak, ami a 2001-es amerikai bevonulás előtt öt éven át tartott az országban.A témában a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének doktorjelöltjét, Mohammad Ali Samayt kérdeztük, aki gyerekként élte át a tálibok első regnálását, majd a kétezres évek végén, ösztöndíjjal került Magyarországra abból a Baglán tartományból, ahol 2006-tól a magyar katonák vezették a tartományi újjáépítési csoportot.
A videóinterjúban a doktorjelölt magyarul mesélt gyerekkoráról, amikor az iskolát is ott kellett hagynia a tálibok miatt, akik elűzték a bátyját, és erőszakkal, korbáccsal vitték naponta ötször a mecsetbe imádkozni. Valamint arról is, ahogy a 2001-es amerikai bevonulással egy élhetőbb Afganisztán jött létre. Főleg a 2004-es választások után javult sokat a helyzet az országban.
Az idei amerikai csapatkivonás következményeiről a Külügyi Szemlében is publikáló Mohammad Ali Samay szerint az afgán állam összeomlásában az Egyesült Államok és a kabuli kormány politikai döntései is szerepet játszottak. Jelenleg pedig nem az a kérdés, hogy a tálibok megszilárdítják-e a hatalmukat az országban, hanem az, hogy visszatérnek-e a kilencvenes évek végének rémuralmához, vagy nemzetközi ígéreteiknek megfelelően enyhítenek a szigoron.
Mohammed Ali Samay szerint a tálibok nem fognak mérsékeltebb politikusokkal osztozkodni a hatalmon, amit véres harcok árán tudtak megszerezni.
A teljes interjút a fenti videó lejátszóra kattintva lehet megnézni.