A nyugati országok segélyeinek drasztikus csökkenése ellehetetleníti a segélyszervezetek munkáját, amit a tálibok főként nőket érintő tiltásai csak tovább nehezítenek.
HIRDETÉS
A külföldi segélyek jelentős csökkentése befolyásolja az ENSZ azon képességét, hogy támogassa az országukba visszatérő, kiszolgáltatott helyzetben lévő afgánok százezreit – mondta a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) afganisztáni misszióvezetője az Euronewsnak.
Csak ebben az évben mintegy 2 millió afgán állampolgár tért vissza a szomszédos Iránból és Pakisztánból, többségük Iránból, a válság júliusi csúcspontján pedig naponta akár 40 ezren is átlépték a határt.
Míg a visszatérők egy része ezt önként teszi, sokakat erőszakkal utasítottak ki a befogadó országból. Pakisztán a közelmúltban felgyorsította az afgánok kitoloncolását az úgynevezett "illegális külföldiek hazatelepítési terv" keretében. Az UNHCR regisztrációs igazolvánnyal (PoR) rendelkező afgán állampolgároknak szeptember 1-jéig kellett elhagyni az országot.
Iránból szintén tömegesen toloncoltak ki afgánokat, köztük menekülteket is az Irán és Izrael közötti tizenkét napos háborút követően. Teherán nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozott, és azzal vádolta az iráni afgánokat, hogy összeköttetésben állnak az izraeli hírszerző szolgálatokkal.
Sok visszatérő afgán érkezik nincstelenül, és az életük újjáépítéséhez menedékre, munkára és anyagi segítségre van szükségük.
"Egyfajta új országba térnek vissza. Nem tudják, hogyan kell eligazodni a rendszerben, és alkalmazkodni a körülményekhez" – mondta Mihyung Park, az IOM afganisztáni misszióvezetője. "Sokan valóban maradni akarnak. Le akarnak telepedni az országban, és megnézni, hogyan boldogulnak" – folyatta. "De egy idő után azzal szembesülnek, hogy nincsenek megélhetési lehetőségeik, és nincs otthonuk".
A segélyek csökkentése azt jelenti, hogy a visszatérők többségének nem tudnak segítséget nyújtani
A nyugati kormányok humanitárius és fejlesztési segélyeinek széles körű csökkentése világszerte csorbítja a segélyezési műveleteket, aminek hatása Afganisztánban különösen érezhető. Donald Trump amerikai elnök februárban jelentette be, hogy befagyasztja a kormány külföldi segélyeit.
A becslések szerint idén 1,7 milliárd dollárnyi amerikai segélyt vontak meg Afganisztántól, ami mintegy 50 nemzetközi segélyszervezetet vagy ügynökséget kényszerített arra, hogy részben vagy teljesen felfüggessze tevékenységét.
Az ENSZ korábban arra figyelmeztetett, hogy a finanszírozás megvonása emberek milliói számára "halálos ítéletet" jelenthet.
"Ez valóban komoly hatással volt a munkánkra - nem csak a Nemzetközi Migrációs Szervezetére, hanem az országban működő összes humanitárius szervezetre " – mondta Park az Euronewsnak.
„Meglehetősen nehéz döntéseket kellett hoznunk a prioritások átalakítása érdekében, és ez még a földrengés és (az Iránból és Pakisztánból érkező) nagyszámú visszatérések előtt történt. Ez egy rendkívül komoly helyzet. Például 2023-ban, amikor körülbelül egymillió ember tért vissza Pakisztánból, szinte mindenkinek azonnal tudtunk segítséget nyújtani. Most viszont a rászoruló emberek alig 20-30%-át tudjuk támogatni.”
Az ügynökség kilenc "kiszolgáltatottsági kritériumot" állapított meg, hogy a finanszírozást a leginkább rászorulókhoz irányítsa, ugyanakkor elismerte, hogy a visszatérők többsége kiszolgáltatott és segítségre szorul.
Szeptemberben az Afganisztán hegyvidéki keleti határvidékét sújtó, több mint 2200 halálos áldozatot követelő földrengés és az azt követő utórengések szintén fokozták a humanitárius szükségleteket, és az ENSZ nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy egyes érintett területeket még nem sikerült elérni.
Az ENSZ sürgősségi felhívást tett közzé, amelyben közel 140 millió dolláros támogatást kért az érintett, közel félmillió ember megsegítésére.
A visszatérő nők hatalmas kihívásokkal szembesülnek
Az ENSZ arra is figyelmeztet, hogy a nők különösen nehéz körülményekkel szembesülnek, mivel a tálibok egyre szigorúbban korlátozzák a jogaikat.
"Nehéz kihívásokkal kell a hazatérőknek szembenézniük, különösen a nőknek, főleg, ha Iránból térnek vissza. Ők általában véve elég jól képzettek, iskolázottak, és egy sokkal nyitottabb társadalomból érkeztek. Így amikor visszatérnek, szorongóvá válnak, hiszen alkalmazkodniuk kell az afgán társadalomhoz, ahol nem dolgozhatnak vagy tanulhatnak szabadon" – mondta Park.
Az IOM becslése szerint idén az Iránból eddig visszatértek alig egyharmadát teszik ki a nők, a Pakisztánból visszatérőknek pedig mintegy felét.
Csütörtökön az ENSZ menekültügyi szervezete közölte, hogy leállítja a hazatérő afgánoknak nyújtott segítségét, miután a tálibok megakadályozták afgán női munkatársainak munkáját.