Hogyan védhetjük meg otthonunkat az egyre gyakoribb árvizektől?

HIRDETÉS

Egyre gyakoribbak az árvizek Európában, és olyan településeken is pusztítanak, ahol évszázadok óta nem őriz a kollektív emlékezet olyan mértékű katasztrófákat, amik mostanában sújtják Nyugat-Európát. Ezért vetődik fel egyre több emberben a kérdés: megvédhetők-e szeretteink és otthonunk?

Az áldozatok hozzátartozói és a túlélők beszámolói alapján a németországi és belgiumi árvizek olyan hirtelen öntötték el a lakóépületeket, hogy a nehezen mozgó időseknek és betegeknek esélyük sem volt kijönni az épületekből, illetve az alsó szintekről felsőbb emeletre menekülni.

Ki kell dolgozni a segítségkérés módját

Az ingatlanok és ingóságok védelménél is fontosabb az életvédelem. Hiába a fejlett XXI. századi kommunikációs technológia, a mostani németországi ítéletidőben a mobilhálózatok működésképtelenné váltak pont ott, ahol a legnagyobb szükség lett volna rá.

Az elöntött épületekben rekedt emberek nem tudták jelezni, hogy bajban vannak. Kívülről a mentőalakulatok számára nem látható, hogy melyik padláson vagy belső helyiségben húzódnak meg emberek, ezért célszerű lenne a mobilhálózattól független jelzést kidolgozni.

A padláson veszteglők a tetőcserepek megbontásával csinálhatnak nyílást, mások az ablakokon keresztül egy élénk színű ronggyal integetve kelthetnek feltűnést, de nem minden épületrész alkalmas arra, hogy az ősi módszert alkalmazzák a segítségre várók. Lakóházainkban árvízmentes időszakokban érdemes átgondolnunk, hogy miként tudnánk mobil nélkül jelezni, ha bajba jutnánk.

Tájékozódjunk, hogy árvízveszélyes helyen élünk-e!

A Németországtól Olaszországig, a Belgiumtól az Egyesült Királyságig kialakuló idei áradások tanulsága, hogy olyan helyeken is elöntött lakott területeket a víz, ahol korábban nem szembesültek ezzel a problémával a helyiek.

A globális felmelegedés miatt felborult a bolygónk éghajlatát egykor stabilan meghatározó nagy földi légkörzés rendszere, így a mérsékelt éghajlati övbe, azaz Európába is egyre gyakrabban és egyre intenzívebben törnek be trópusi forró és sarki hideg légtömegek.

Előre megjósolhatatlan időben és helyen alakulnak ki szélsőséges időjárási jelenségek kontinensünkön is. Ezek új jellemzője, hogy a korábbiaknál erőteljesebbek, ezáltal pusztítóbbak, illetve tovább tartanak. Az árvizek gyorsabban alakulhatnak ki, nagyobb vízmennyiség és nagyobb erővel zúdulhat a településekre.

Milyen felszerelést tartsunk otthon?

Árvíz esetén gyakran kevés idő áll rendelkezésre a vészhelyzeti készlet összeállítására, ezért érdemes előre összeállított csomagot tartanunk egy legalább másfél méteres magasságban lévő polcon vagy szekrényben:

• elsősegélynyújtó doboz,
• ha rendszeresen szedünk gyógyszert, akkor néhány napnyi dózis tartalékba, továbbá az ellátásunkat segítő egészségügyi papírok másolatai,
• takaró és ruházat, gumicsizma,
• személyazonosításra alkalmas irat másolata, illetve dokumentumok, amiket evakuálás esetén magunkkal vinnénk,
• néhány napnyi tartós élelmiszer és ivóvíz, ha esetleg várnunk kell a segítségre,
• világításra alkalmas eszköz,
• elem/akkumulátor/áramfejlesztő,
• elemes/felhúzható rádió a tájékozódáshoz,
• mentőmellény, esetleg felfújható gumicsónak, kötél,
• vészhelyzet esetére némi készpénz,
• kisállat, háziállat mentéséhez szükséges készlet,
• higiéniai/egészségügyi felszerelések, kézfertőtlenítő szer vagy antibakteriális törlőkendő,
• kulcsok.

Otthonunk védelme

A lakóépületek felkészítése az árvizekre és a szokásosnál intenzívebb csapadékos időszakokra jelentős anyagi ráfordítást igényel.

A tető karbantartása és megerősítése azért fontos, mert a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék áttörheti a korábban meglazult részeket. A sűrűn javított tető megvéd a beázástól, ami nagy anyagi kárt okozhat az épület belsejében.

Árvíz idején a kint lévő csatornák gyorsan túlcsordulhatnak. Ez azt okozhatja, hogy a szennyvízzel, vegyszerekkel és egyéb hulladékokkal szennyezett víz a csatornán át visszafolyhat, a vécén és a lefolyókon át elöntheti otthonainkat. Léteznek úgynevezett visszacsapó szelepek, amiket ha házunk vízvezetékrendszerébe szerelnek, egyirányúsítható a vízelvezetés. Ez megvéd a visszaáramló szennyvíztől, ha a csatorna túltelítődik.

Az ajtók és ablakok is kicserélhetők olyan korszerű nyílászárókra, amik védenek az árvíz betörése, illetve az épületen belül történő szétterjedése ellen. A speciális műanyagból készült keretek jól illeszkednek, így hő- és hangszigetelők is.

A homokzsákokat azoknak ajánlják, akik nem tehetik meg, hogy új nyílászárókat vegyenek. Érdemes kellő számú üres zsákot tartanunk, amiket a veszély közeledtével megtölthetünk, és otthonunk körül (vagy legalább az ajtóknál) gátat építhetünk belőlük, ha a helyzet engedi.

Árvízveszélyes területen ingatlanunk elektromos hálózatát a szokásos szabványnál magasabban célszerű kiépíteni.

Ezeket a költséges beruházásokat azoknak ajánlják, akik olyan árvízkárokat szeretnének megelőzni, amelyek többe kerülnének, mint az óvintézkedések.