Egy osztrák szakértő szerint Annalena Baerbock új könyvében számos helyen forrásmegadás nélkül idézett mások műveiből.
HIRDETÉSEgy április végi felmérés még azt mutatta ki, hogy Németország egy zöld kancellárra voksolt volna Annalena Baerbock személyében.
Júniusra kiderült, hogy a párt elvesztette támogatói harmadát, ami pedig a kancellárjelölt személyét illeti: a Politbarometer adatai szerint a választóknak csak 28 százaléka tartotta alkalmasnak a posztra Annalena Baerbockot (egy hónappal korábban, május elején még 43 százalék volt ez az arány). Június végén is a CDU/CSU vezet, a Zöldek a második helyre szorultak vissza.
Slendrián önéletrajz
Nem segítette éppen a politikusnő elfogadottságát három, gyorsan egymást követő botrány. Először kiderítették, hogy nem vallott be egy több mint 25 ezer eurós képviselői mellékjövedelmet, pótlékokat.
Utána az derült ki, hogy a nyilvános életrajzát több helyen átírta, különböző szervezetekbeli tagságát korrigálta, és politikatudományi diplomáját is elődiplomára volt kénytelen helyesbíteni, hiszen sem ez, sem a jogi végzettsége nincs még meg. Jelezték, hogy nem az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságában (UNHCR) visel tagságot, hanem az UNO-Flüchtlingshilfe nevű egyesületben, amely az UNHCR-nek szervez pénzgyűjtő akciókat Németországban.
Azt mindenesetre sietve közölte ezután, hogy nem adja át a kencellárjelöltséget pártja másik társelnökének, Robert Habecknek.
Schmittelés német módra
Ezek után robbant a legújabb ügy: egy osztrák plágiumügyi szakértő kiderítette, hogy Baerbock "Jetzt. Wie wir unser Land erneuern" ("Most. Hogyan újítsuk meg országunkat?") c. új könyvében az interneten szabadon elérhető szövegrészleteket emelt át forrásmegadás nélkül a saját írásába. A Zöldek azonnal karaktergyilkosságról beszéltek és ügyvédhez fordultak, a Zöldekkel szimpatizáló baloldali sajtó egy része pedig igyekszik bagatellizálni a plágiumot.
Stefan Weber médiatudós és plágiumszakértő, aki a blogján kifejezetten ilyen ügyekkel foglalkozik, bebizonyította, hogy a neves Ullstein kiadónál megjelent kötetben legalább egy tucatnyi helyen kimutatható, hogy a szerző egyszerűen átemelte mások szövegeit a sajátjába. A Zöldek védekezésül abba kapaszkodnak, hogy szerintük nem történt meg a szerzői jogok megsértése, és azt állították, csupán "általánosan hozzáférhető tények" vagy "ismert zöld álláspontok" átvétele történt ily módon.
Reagált a plágiumvádakra az Ullstein is, a kiadó szerint "köztulajdonban lévő tények felsorolása éppoly kevéssé védett szerzői jogilag, mint az ilyen tényeket közlő egyszerű mondatok. Nem tudunk szerzői jogsértést azonosítani." Baerbock könyve nem tartalmaz forrásjegyzéket, de ez nem szokatlan, hiszen nem tudományos műről vagy disszertációról van szó.
Weber szerint egyébként semmilyen világrengető dolog nem történt, éppen ezért érthetetlen számára, miért nem tette ő vagy legalább a kiadó idézőjelbe a máshonnan átvett szövegeket.
Kifelé zárnak
A Zöldek szerint azért támadják a jelöltjüket ennyire, mert "veszélyt jelentenek a létező struktúrákra", de párton belül azért nem mindenki osztja a botrány teljes hárítását. A Zöldek ugyanakkor ügyelnek arra, hogy ne bírálják nyilvánosan jelöltjüket, ez nagy változás az elmúlt évekhez képest, amikor az ökopárt a teljes nyilvánosság előtt vívta frakcióharcait.
A Spiegel szerint még kérdéses, hogyan hat a botrány a választói magatartásra, hiszen aki eddig is szkeptikus volt a zöld kancellárjelölttel szemben, az csak megerősítve érezheti magát, a rajongótábora pedig még jobban összezár körülötte, hiszen fel vannak háborodva a kedvencüket ért méltatlan támadásokon. Baerbock valódi gondja a bizonytalan szavazók, hiszen ők most egy újabb okot láthatnak arra, hogy átgondolják, támogatják-e a Zöldeket.