rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Moszkvával és Pekinggel is konfrontálódna a Zöldek kancellárjelöltje

Írta: SL
A német Zöldek kancellárjelöltje sajtótájékoztatót tart Berlinben 2021. április 19-én.
A német Zöldek kancellárjelöltje sajtótájékoztatót tart Berlinben 2021. április 19-én.   -   Szerzői jogok  MTI/EPA/DDP pool/Andreas Gora
Betűméret Aa Aa

A két illiberális állammal szemben a "párbeszéd és keménység" vonalát vinné a jelenleg legnépszerűbb német párt társelnöke. Klíma, atom, jogállamiság: Annalena Baerbock szerint a világ.

Zöld kancellárja lenne Németországnak egy mostani választás után - ez derül ki a legfrissebb közvéleménykutatási adatokból. Miután ugyanis az ökopárt a napokban eldöntötte, hogy két társelnökük közül Annalena Baerbock lesz a kancellárjelöltjük, a párt népszerűsége úgy megugrott, hogy most először le is körözte a CDU/CSU-ét, és tömeges belépési hullám kezdődött a pártba.

A Bild am Sonntag megbízásából az Emnid intézet (Kantar) által készült felmérés szerint a Zöldek egy hét alatt hat pontot javítva, 28 százalékon állnak, ezzel jelenleg ők a legnépszerűbb párt Németországban. Két százalékpontot csökkent az évtizedekig élenjáró konzervatív pártszövetség, amely most 27 százalékot kapna. A párt a jelenlegi elnököt, a sokak által színtelennek tartott Armin Laschet pártelnököt nevezi a kancellári posztra.

Ezt a trendet támasztja alá a Forsa intézet friss felmérése is: náluk is 28 százalékon állnak a Zöldek, ám a CDU/CSU az ő mérésük szerint jóval többet, 7 százalékpontot esett vissza, és csak 21 százalékot szerezne egy mostani választáson. Az októberi választásokig természetesen még sok minden változhat.

Szakítottak a balos múlttal

A hetvenes évek atomerőmű-ellenes mozgalmaiból kinőtt, parlamentbe először 1983-ban bekerült Zöldek történetük során most először neveznek meg kancellárjelöltet Bundestag-választások előtt, és először van reális esélyük is nyerni. A konzervatívokat hátráltatja, hogy köreikben sokan nem tudnak megbarátkozni Laschettel, a szociáldemokraták teljesen más politikai súlycsoportban vannak, 13 százalékon állnak, és nem valószínű, hogy feltörhetne a jelenleg körülbelül 10-10 százalékos liberális FDP, valamint a szélsőjobboldali AfD sem.

A pragmatikus, integratív stílusa miatt sokak által Angela Merkelhez hasonlított Annalena Baerbock azért is lehet esélyes a kormányfői posztra, mert pártja az elmúlt két évtized során eltávolodott korábbi radikálisan baloldali, antikapitalista, NATO-szkeptikus álláspontjától, ami jelentősen leszűkítette mozgásterét. A Zöldeket hosszú évekig megosztotta a szélsőbalos "fundik" és a középre húzó, mérsékelt "realók" közti harc, ez a meccs azonban rég lefutott. A számos belső viszálytól sújtott német pártok közül egyedül a Zöldek tűnnek szervezettnek és összeszedettnek.

A Zöldek ökológiai-szociális piacgazdaságot hirdető új generációs vezetői tudtak nyitni a középosztály felé, mind konzervatív, mind szocdem oldalról magukhoz tudtak vonzani választókat, és - a szélsőjobbot kivéve - koalícióképesnek tűnnek minden irányba. A CDU/CSU viszonylag későn ismerte fel az ökológiai gondolat népszerűségét Németországban, számos lépést tettek a környezetvédelem irányába, most pedig új klímavédelmi lépésekkel próbálják demonstrálni, hogy a Zöldek térfelén is van keresnivalójuk.

Nem teljesen mindegy tehát, milyen elképzelésekkel vág bele a negyvenéves Annalena Baerbock a küzdelembe, hogy ősztől átvegye Európa legerősebb gazdaságú államának irányítását. Eddig sok alapkérdést kissé homályban hagyott, az elmúlt napokban azonban a politikus több ponton is hangsúlyosabbá tette nézeteit.

Miközben a Zöldek még az EU-átlaghoz képest is drámaian csökkentenék az üvegházhatású gázok kibocsátását, az egész unióban sürgetnék az atomenergiából való kiszállást, ami főleg a franciákkal jelenthet majd konfliktust. A közép- és kelet-európai országokkal pedig a migrációval, a jogállamisággal vagy például az LMBT-jogokkal kapcsolatos nézeteik vetítenek előre kemény vitákat.

Baerbock az elmúlt időszakban világossá tette, hogy az európai főáramtól, különösen Macrontól eltérően kritikusabb az európai katonai bevetésekkel kapcsolatban, és - hangsúlyozva, nem távoli víziók meghirdetése a cél, hanem a NATO-n belüli párbeszéd - ragaszkodik az összes amerikai atomrakéta kivonásához Európából.

Az orosz és a kínai kihívás

Ez természetesen a kelet-európai és a balti nemzetek haragját vívhatja ki, hiszen ők még nem tekintik lefutottnak az orosz fenyegetést. Épp ez utóbbi kérdés jelenthet kihívást a majdani zöld kancellárnak, akárcsak a Kínával szembeni politika: az utóbbi években mindkét illiberális állam egyre nagyobb befolyást próbált szerezni az európai színtéren. Baerbock mindkettejük esetében a "párbeszéd és keménység" vonalát vinné.

Az ukrán határon történt fenyegető orosz csapatösszevonásról azt mondta, hogy nagyobb nyomás alá helyezné Moszkvát, és nyíltan közölte: meg kell vonni az Északi Áramlat 2 gázvezeték politikai támogatását. Ukrajnát pedig szívesen látná az EU-ban és a NATO-ban is, bár elismerte, hogy ez utóbbi még nem reális opció.

Ami Kínát illeti, Baerbock szerint itt "a rendszerek versenyéről van szó, tekintélyelvű erős kontra liberális demokráciák." A kínai selyemút nemcsak "kedvességekből" áll, az valójában "kőkemény hatalmi politika." A zöld elnök szerint Pekinggel szemben is a párbeszéd és a keménység keverékét kell alkalmazni, a liberális demokráciáknak fel kell mutatniuk értékeiket a kínai vezetéssel szemben. Így például azt javasolta, hogy az EU határozza meg, milyen kínai termékek jelenhetnek meg az európai piacon, "mondhassuk azt, hogy kényszermunkával előállított termékek nem jöhetnek be hozzánk."