Megugrott a kereskedelmi hajók elleni támadások száma a Hormuzi-szorosban, miközben intenzív hadműveleteket hajt végre az amerikai és az iráni haderő is. Hétfőn megérkezett a térségbe a harmadik amerikai repülőgép-hordozó is. A konfliktus ismét regionális háborúval fenyeget.
Az Egyesült Államok és Irán vasárnap óta egyre kiterjedtebb légicsapásokat hajt végre a gyorsan eszkalálódó erőszak körforgásában, miközben az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) hétfőn közölte, hogy a Hormuzi-szorosban újabb két olajtanker robbant fel, így a vasárnap óta lángra kapott tankerek száma a vízi útvonalon hatra emelkedett.
Az amerikai hadsereg vasárnap éjszaka újabb légicsapásokat indított iráni rakétaindítók ellen Dél-Iránban, miután az iráni erők megtámadtak egy amerikai támaszpontot Bahreinben, és rakétákat lőttek ki tankerekre a Hormuzi-szorosban. Ez jelentős eszkalációt jelent a térségben, miközben a USS Theodore Roosevelt repülőgép-hordozó megérkezett, hogy csatlakozzon a másik két hordozóra épülő harccsoporthoz a CENTCOM műveleti régiójában.
Irán vasárnap dróntámadást hajtott végre egy bahreini katonai támaszpont, az Al Riffa légibázis ellen. Az amerikai hadsereg ezután vasárnap éjszaka csapást mért iráni rakétaállásokra Bandar Lengeh és Sirik térségében, Dél-Iránban, ezúttal a korábbinál nagyobb területet célozva.
Repülőgépkövető portálok a korábbi hetekhez képest jóval nagyobb amerikai légierő-jelenlétet regisztráltak a Perzsa-öböl felett, miközben az Egyesült Államok folytatja katonai erőinek felvonultatását.
Újabb tankerek robbantak fel a Hormuzi-szorosban
Az IRGC vasárnap közölte, hogy két tanker megpróbált áthaladni a Hormuzi-szoros déli útvonalán, közvetlen amerikai katonai irányítás alatt, amikor állítólag olyan tengeri aknákra futottak, amelyek „órákon át beragyogták az eget”, jelentette Irán Tasnim hírügynöksége.
Az IRGC az eseményeket válaszlépésként írta le az általa „illegális amerikai blokádnak” és a Hormuzi-szorosban érvényes iráni szabályozás megsértésének nevezett lépésekre, és ismét arra figyelmeztette az olajvállalatokat, hogy az átjáró déli útvonala alá van aknázva.
Hétfőn az iráni haditengerészet arról számolt be, hogy egy „szabályszegő” olajtanker tüzet fogott, miután aknára futott a Hormuzi-szorostól keletre található térségben, és mozgásképtelenné vált.
„A nyomkövető rendszerek kikapcsolása, valamint az engedély nélküli behajózás tiltott és nem biztonságos tengeri zónákba komoly kockázatoknak teszi ki a szabályszegő hajókat”, áll az iráni haditengerészet közleményében.
Nem világos, hogy az érintett tanker az IRGC által jelentett hat tanker egyike-e, vagy egy külön incidensről van szó, és sem az IRGC, sem a hadsereg állításait a megsérült tankerek számáról és a robbanások részleteiről nem erősítették meg független források.
Az Egyesült Királyság Tengeri Kereskedelmi Műveleti Hatósága (UKMTO) ugyanakkor közleményben megerősítette, hogy hétfő hajnalban legalább egy incidensről kapott jelentést, amikor egy olajtankert „azonosítatlan lövedék” talált el, miközben kifelé haladt a Hormuzi-szorosból.
„Az ütközés tüzet okozott a gépházban”, áll a jelentésben, amely szerint eddig nem érkezett hír sérültekről, a legénység minden tagja biztonságban van, és „a károk mértéke, valamint a környezeti károk kiterjedése egyelőre nem ismert”.
Az olajárak hétfőn emelkedtek a Hormuzi-szorosban történt számos hajóincidens nyomán.
Megérkezett a harmadik amerikai repülőgép-hordozó a Közel-Keletre
A USS Theodore Roosevelt repülőgép-hordozó megérkezett a CENTCOM térségének műveleti területére, csatlakozva a USS George Washington és a USS George H.W. Bush hordozóra épülő csapásmérő kötelékhez. Ez az első alkalom az iraki háború óta, hogy az Egyesült Államoknak három hordozója van a Közel-Keleten.
Az amerikai hadsereg ezzel gyakorlatilag befejezte a jelentős tengeri és légi csapásmérő képességek felvonultatását, mintegy 19 amerikai hadihajóval a térségben, köztük a Vörös-tengeren, irányított rakétahordozó rombolókkal és cirkálókkal, valamint más haditengerészeti egységekkel.
Eközben a Wall Street Journal amerikai hírszerzési elemzőket idézett, akik alacsony megbízhatóságú becslésükben úgy vélik, hogy Iránnak jelenleg 1 500 és 2 500 közötti rakétája van, valamint új drónjai és rövid hatótávolságú rakétái. Izraeli katonai tisztviselők szerint Irán új képességei 1 500 ballisztikus rakétát jelentenek.
November 10-én az irániForradalmi Gárda (IRGC) olyan fényképet tett közzé, amely állítása szerint Irán fegyveres erőinek vezetőjét és az IRGC légűri erőinek parancsnokát mutatja, amint rakétákkal és indítókkal felszerelt alagutakat járnak be. Ezeket egy új földalatti „rakétavárosnak” nevezték.
Az iráni rezsim tovább folytatta fenyegetéseit az esetleges újabb, széleskörű amerikai támadásokkal szemben. Katonai tisztviselők vasárnap az iráni Tabnak News-nak úgy nyilatkoztak, hogy „Irán új offenzív katonai doktrínája azt jelenti, hogy az ország többé nem korlátozódik kiszámított megtorlásra, és megtöri az eszkaláció ciklusát”, és az európai amerikai támaszpontokat is megfenyegették.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap kemény szavakkal támadta „Irán síita vallási vezetőit”, kijelentve, hogy „a Közel-Kelet minden problémája, minden jelentősebb közel-keleti probléma ugyanarra vezethető vissza: a szaúdi Arábia ellen támadásokat indító, Irán támogatta jemeni lázadókra, a húszikra, illetve azokra a harcoló alakulatokra, amelyek Asszadot támogatták, és közreműködtek Szíria pusztulásában, valamint a libanoni Hezbollahra. Bármerre nézünk, ugyanazt a közös nevezőt látjuk: Irán síita vallási vezetőit és terjeszkedő mentalitásukat.”
„Ez rendkívüli történelmi veszély, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni”, figyelmeztetett Rubio.
Izrael katonai hírszerzésének volt kutatási vezetője, Danny Citrinowicz az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy „a Hormuzi-szorosban kialakult jelenlegi helyzet alapvetően instabil, és hosszabb távon nem tartható fenn”, és hogy „még ha egyik fél sem akar szélesebb összecsapást, a jelenlegi dinamika mindkettőt az eszkaláció felé tolja”.
Az iráni szakértő szerint „amíg az Egyesült Államok fenntartja tengeri blokádját, és megpróbálja a tankereket a déli hajózási útvonalon átterelni, Teherán továbbra is háborús cselekményeknek fogja tekinteni ezeket a lépéseket”, hozzátéve, hogy „Irán valószínűleg nem fogja a végtelenségig elfogadni ezt az új helyzetet. Inkább igyekszik majd növelni a blokád költségeit további tanker-támadásokkal, és esetleg más célpontok elleni akciókkal is, különösen ha az amerikai hadműveletek Bandar Abbas környékén folytatódnak”, fogalmazott Citrinowicz.
„Washington és Teherán között alapvető aszimmetria van. Az Egyesült Államok úgy gondolhatja, hogy hosszabb ideig fenn tudja tartani a blokádot, Irán azonban ezt közvetlen fenyegetésként látja gazdaságára, szuverenitására és nemzetbiztonságára nézve. Az iráni vezetés számára a blokád válasz nélküli elfogadása azt jelentené, hogy beletörődik Washington által rákényszerített új stratégiai realitásba. A teheráni rezsim egyszerűen nem így működik”, zárta gondolatait Citrinowicz.