Írország évszázadokon át állt brit uralom alatt, ami eleve meghatározza az alapállását, a közelmúlt konkrét incidensei miatt pedig az ír-izraeli kapcsolatok európai mércével mérve feltűnően feszültek.
HIRDETÉSMás európai országokhoz hasonlóan Írország is elborzadva figyeli, hogy az izraeli biztonsági erők több ezer embert ölnek meg Gázában, tudván, hogy köztük valószínűleg saját állampolgárai is vannak.
Egy különösen megrázó eset kiemelkedik: Emily Handé, egy nyolcéves kislányé, akiről úgy gondolták, hogy a Hamász terroristái ölték meg egy kibucban az október 7-i mészárlás során.
Az apját kezdetben arról tájékoztatták, hogy a lán valószínűleg meghalt, de a DNS-vizsgálatok azt mutatták, hogy a holtteste nem volt a kibucból előkerült maradványok között.
Most úgy gondolják, hogy a lány életben van, és túszként tartják fogva Gázában. Az ír kormány számára sürgős feladatot jelent, hogy - ha lehetséges - biztosítsa szabadon bocsátását, ami intenzív diplomáciai munkát igényel, mivel a Gázában dúlnak a harcok.
De Írországban Hand ügye egy bonyolult politikai valóság része. Míg sok európai kormány habozott elítélni Izrael gázai bombázását - ha egyáltalán kritizálták azt -, addig sok ír vezető érezhetően keményebb hangot ütött meg.
Leo Varadkar ír miniszterelnök (Taoiseach) többször is elítélte a Hamász által Izraelben 1400 emberen elkövetett mészárlást, de azt is mondta, hogy Izrael gázai válaszlépése "inkább bosszúhoz hasonlít".
Az Emmanuel Macron francia elnök által csütörtökön Párizsban rendezett, Gázának szánt nemzetközi segélykonferencián Varadkar azt mondta, hogy a humanitárius jog be nem tartása "nem lehet következmények nélküli".
Michael D. Higgins ír elnök eközben a nemzetközi emberi jogi normák aláásásával vádolta Benjamin Netanjahu kormányát.
"Előre bejelenteni, hogy az ártatlan lakossággal szemben meg fogjuk szegni a nemzetközi jogot, ez a második világháború óta létező, a civilek védelmére vonatkozó összes egyezményt papírszemétté redukálja" - mondta Higgins október közepén, amikor a gázai légi hadjárat egyre több civil életet követelt.
Izrael Dublinba delegált nagykövete, Dana Erlich kritizálta az ír elnök megjegyzéseit, félretájékoztatással vádolta Higginst.
Egy másik dublini izraeli diplomata az X-en tette közzé kritikáját: "Írország azon tűnődik, ki finanszírozta a terror alagútjait? Kis segítség a nyomozáshoz: 1. Keressen egy tükröt 2. Irányítsa magára 3. Voilà." A posztot azóta tisztázták és törölték. Mint kiderült a diplomata azokra a híradásokra gondolt, melyek szerint a Hamász a Gázába érkező humanitárius segélyeket is a terror szolgálatába állítja, és az EU jelentős mennyiségű humanitárius segély folyósított Gázának. Ugyanakkor Izrael EU-nagykövete maga mondta azt, hogy semmilyen bizonyítékkal nem rendelkezik Izrael arról, hogy ez valóban igaz lenne.
Higgins bírálta az EU Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent is, akiről azt mondta, hogy "meggondolatlanul" reagált kezdetben Izrael-barát módon a háború kitörésére. Továbbra is humanitárius tűzszünetet és a gázai halálos áldozatok számának - amelyről jelenleg csak a Hamász vezette egészségügyi minisztérium számol be - független nemzetközi ellenőrzését követeli.
Hosszú emlékek
A két országnak nem volt a legmelegebb a kapcsolata az elmúlt két évtizedben. 2010-ben kiderült, hogy az izraeli titkosszolgálat, a Moszad ügynökei hamisított útlevelekkel álcázva Dubajba utaztak, ahol meggyilkoltak egy Hamász-vezetőt.
A hamisított úti okmányok között ír útlevelek is voltak, köztük olyanok is, amelyekben lopott valódi útlevélszámokat használtak.
Az epizód az ír-izraeli kapcsolatokat a mai napig megrázta. Akkoriban ír miniszterek figyelmeztettek, hogy a Moszad akciói miatt az ír utazók veszélybe kerülhettek. Hat évvel az incidens után azonban az akkori írországi izraeli nagykövet nem volt hajlandó garantálni, hogy ugyanez nem ismétlődik meg.
Az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határ mindkét oldalán sok ír nacionalista évtizedek óta azonosul a palesztin ügyekkel, és párhuzamot látnak a saját ellenállásukkal a brit állammal szemben.
A következő dublini kormányt valószínűleg a Sinn Fein fogja vezetni, a legnagyobb és legrégebbi párt, amely az ír újraegyesítést szorgalmazza. Vezetője, Mary Lou McDonald 2021-ben, az izraeli-palesztin erőszak egyik legnagyobb kirobbanása idején azt mondta a parlamentben, hogy Izraelt "rasszista, apartheid-rezsimként" kell elítélni, és a palesztin államiságra vonatkozó felhívását az ír történelem nagy narratívájában alapozta meg.
De ahogy Tom Clonan független ír szenátor, aki maga is volt katonatiszt, az Euronewsnak elmondta, bár Írország a gyarmatosítás tapasztalatai miatt Nyugat-Európában egyfajta kivételes helyzetbe került, a legtöbb politikus vagy a lakosság többsége nem viszonyul negatívan Izrael létezéséhez.
HIRDETÉS"Az írek támogatják Izraelt, és hisznek Izrael állam legitimitásában" - mondta.
"Erős kapcsolataink vannak a kereskedelem terén, és az ír izraeliek diaszpórája is nagy. Chaim Herzog, Izrael elnöke az 1980-as évek nagy részében ír-izraeli volt, aki Dublinban nőtt fel! Amit mi kritizálunk, azok a Netanjahu-kormány intézkedései.
"A Hamász október 7-én valóban népirtó támadásokat követett el, megszegve a fegyveres konfliktusok körüli összes törvényt, amit továbbra is folytat Gázában. Ugyanakkor az izraeli hadsereg nem biztosította az idősek, betegek, terhes nők stb. biztonságos átkelését, ahogyan azt a genfi egyezmények előírják. A civilek erőszakos kiűzése otthonaikból, a kórházak, iskolák és polgári területek lövöldözése - mindez és még több is tilos.
"Ez az, amire Varadkar utalt: a válaszlépés arányossága, ami egy objektív norma a konfliktusjogban. A britekkel szemben tisztességes megjegyezni, hogy például amikor az IRA bombákat robbantott az Egyesült Királyságban, és ártatlan civileket, köztük gyerekeket gyilkolt, az Egyesült Királyság kormánya nem rendelt el légicsapásokat a belfasti republikánus negyedekre!"
Éberek a kettős mércére
A Sinn Fein vezetője, Mary Lou McDonald elítélte a Hamász támadását, de bírálja Izraelt is, amiért "figyelmen kívül hagyja" a tűzszüneti felhívásokat. És a Sinn Fein baloldali pártvezetőkhöz hasonlóan ő is Izrael dublini nagykövetének kiutasítását követeli Izrael október 7. óta tartó fellépése miatt.
HIRDETÉSVaradkar elutasította ezt a felhívást, rámutatva, hogy még az orosz nagykövetet sem utasították ki, és arra figyelmeztetett, hogy Erlich kirúgása "elbizonytalanítaná" Dublint, miközben 40 ír állampolgárt próbál kijuttatni Gázából.
Varadkar koalíciós partnerei, a jobbközép Fianna Fáil párt eközben a múlt hétvégi éves pártkonferenciáján vendégül látta Erlichet. Megjelenését a baloldalon felháborodás fogadta, de Micheál Martin pártelnök és jelenlegi külügyminiszter megvédte a kormány döntését, hogy nem utasítja ki, rámutatva, hogy ennek megtétele valószínűleg azt eredményezné, hogy Írország saját nagykövetét is kiutasítanák Izraelből, miközben megpróbálják megmenteni Emily Handet és a kereszttűzben rekedt többi ír állampolgárt.
Mindeközben Írország hangja Európában továbbra is markáns marad. Clonan azt sugallja, hogy mivel Írország maga is nehéz békefolyamaton ment keresztül otthon, vezetői talán különösen éberek a kettős mércére, amikor a konfliktusban lévő civilek védelméről van szó.
"Nagyon megdöbbentett, amikor Ursula von der Leyen Tel-Avivba utazott, és teljesen fenntartás nélkül támogatta Izraelt" - mondja - "Nem szabad elfelejteni, hogy amikor Oroszország az ukrajnai villamosenergia-hálózatot vette célba, azt mondta, hogy az ottani civil célpontok elleni támadás háborús bűncselekmény.
"Arra bátorítanám, hogy gondolkodjon el ezen, és Izrael tetteit is ezen a prizmán keresztül nézze."
HIRDETÉSA Hamász és Izrael háborúja egy több mint 1100 izraeli civil és 300 katona életét követelő terrortámadással kezdődött. A Hamász által irányított gázai egészségügyi hatóságok tízezernél több áldozatról tudnak Gázában, akiknek több mint a harmada gyerek. Bár az előző konfliktusokban ezek a számok nagyságrendileg pontosnak bizonyultak, nem tudni, hogy a harcokban elhunytak mekkora része volt a Hamász harcosa és mennyi a civil.