A szokásos képek és tudósítások járják be a nagyvilágot a Hamász és Izrael tíznapos kíméletlen háborúskodása után. A borzasztó romok és a lakosság szenvedése láttán minden stratégiai kérdés másodlagosnak minősül.
HIRDETÉSNehezen indul újra az élet Gázában az övezetet ellenőrző Hamász terrorszervezet és Izrael legutóbbi fegyveres konfliktusa után.
A Hamász, amelynek deklarált célja a zsidó állam megsemmisítése, rakétákkal lőtte az izraeli nagyvárosokat, az izraeli hadsereg pedig folyamatos bombázással válaszolt. Hiába voltak célzottak az izraeli légicsapások, hatalmas pusztítást végeztek, a Hamász ugyanis sűrűn lakott negyedekbe telepíti állásait, a halottakat azután Izrael számlájára írja és íratja.
Egy asszony arról beszélt a romok között, hogy szerinte nincs értelme ennek az áldozatnak, mert semmi sem változik. Minden marad, ahogy volt az al-Aksza (mecset) körül, a Sejk Dzsarra negyedben, Jeruzsálemben és a zsidó telepeken is.
Miért mindig Gáza?
A májusi tíznapos háborúskodás jeruzsálemi zavargásokból indult május 10-én az asszony által is említett Templom-hegyen, ahol az al-Aksza mecset is áll. Akkor már hetek óta gyűlt a feszültség amiatt, hogy a kelet-jeruzsálemi Sejk Dzsarra negyed több, palesztinok lakta ingatlanját vissza akarják szerezni korábbi zsidó tulajdonosok, és perükben nyerésre állnak. Erre jött rá a ramadán vége és Izrael állam megalapításának évfordulója.
Miután az izraeli rendőrség egységeket vezényelt a Templom-hegyre - ahová szélsőséges palesztinok előre odakészítettlk a köveket -, a Hamász ultimátumot adott a kivonásukra, majd a határidő leteltével rakétákkal kezdte lőni Izraelt, de nemcsak a gázai határvidéket, hanem Jeruzsálemet és Tel-Avivot is. Erre izraeli gépek bombázni kezdték a Hamász gázai állásait. Ez megszokott forgatókönyv, ami viszont mindenkit váratlanul ért, az az izraeli nagyvárosokban kitört utcai harc volt. Zsidó és arab csoportok vadásztak egymásra, a lincshangulatban felgyújtottak zsinagógákat, kocsikat, betörtek üzleteket.
Eközben Gázában is romlott a helyzet, házak dőltek romba, megrongálódtak kórházak, iskolák, az áram- és a vízszolgáltatás sok helyütt még mindig nem indult újra. A halottak majdnem fele nő és gyerek, ami a Hamász-állások telepítési stratégiáját ismerve előre tudható volt.
A sokadik tűzszünet sem hozott áttörést
Mire egyiptomi és katari közvetítésre, illetve erős amerikai nyomásra megszületett a tűzszüneti megállapodás május 20-án, Gáza egy része megint romhalmaz lett. A nemzetközi sajtó megtelt az ott készült képekkel és az azóta is rendszeres összetűzésekről küldött tudósításokkal.
Izraelt nagyrészt megvédte a légvédelmi rendszer a több ezer Hamász-rakétától, de ott is voltak halálos áldozatok, köztük civilek is. Az anyagi kár és az emberáldozat Izraelben jóval kisebb, mint Gázában, ami elsősorban a Vaskupolának köszönhető, másrészt a teljesen eltérő stratégiákkal függ össze.
Elemzők arra emlékeztetnek, hogy a Hamász és az izraeli ügyvezető kormány ezúttal nemcsak egymás ellen vívnak csatát: előző a lefújt palesztin választások miatt, az utóbbi, miközben igyekszik védekezni a terrortámadásokkal szemben, a választások utáni kormányalakítási kísérlet kudarca miatt folytat pozícióharcot.