Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Esterházy Magánalapítvány: a Kúrián, de ha kell, Strasbourgban szerzünk érvényt igazunknak

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
A fertődi Esterházy-kastély 2020. május 22-én.
A fertődi Esterházy-kastély 2020. május 22-én.   -   Szerzői jogok  MTI/Krizsán Csaba

A kommunista önkényuralom jogfosztó intézkedését fejezte be és legitimálta utólagosan az Esterházy Privatstiftung (Magánalapítvány) szerint a Fővárosi Ítélőtábla azzal a döntésével, amelyben elutasította az Esterházy Privatstiftung igényét a történelmi Esterházy hercegi család Fraknói Kincstára műtárgyainak tulajdonjogára - olvasható a magánalapítvány közleményében, amelyet a héten adott ki az ítéletet követően.

Mint ahogyan arról az Euronews is beszámolt, az Esterházy Magányalapítvány 2017-ben pert indított a magyar állam ellen a tárgyak tulajdonjogának visszaszerzéséért. A rendkívül szerteágazó ügy a Tanácsköztársaság történetéig nyúlik vissza: először ugyanis ennek képviselői bontották meg a gyűjtemény egységét. Mindössze néhány nappal a proletárdiktatúra megalakulása után képviselői megjelentek a burgenlandi Fraknó várában, a kincstár kulcsait követelve. Több száz műtárgyat, a legértékesebb és legszebb darabokat elvitték jogos tulajdonosaiktól.

Az 1919-ben Budapestre vitt tárgyak sosem kerültek vissza Fraknóra, bár a proletárdiktatúra bukása után a család ezeket visszakapta. Ezután is hányattatott volt a kincsek sorsa: az Esterházyak megengedték, hogy a kincsek az Iparművészeti Múzeumban maradjanak, azzal a feltétellel, hogy azokat kiállítják és a tudományos kutatás számára elérhetővé teszik. A tárgyakat azonban 1949-ben ismét államosították. A kollekciót 2016-ig az Iparművészeti Múzeumban őrizték, és jelentős részét restaurálták is, ám abban az évben egy vitatott kormánydöntés eredményeként annak egy részét Fertődre költöztették, és azóta sem állították ki őket. A tárgyak visszaszolgáltatásáért az Esterházy Magányalapítvány 2017-ben pert indított a magyar állam ellen.

MTI Fotó: Manek Attila
Fraknó vára, amely a XIII. században határvárként épült a Rozália-hegység nyúlványán. A vár a XVII. század eleje óta az Esterházy-család tulajdonában van.MTI Fotó: Manek Attila

Az Esterházy Privatstiftung azt írja közleményében: az a szándéka, hogy tovább viszi az ügyet a Kúriára és az Alkotmánybíróságra. Hozzáteszik: ha kimerítik a hazai jogorvoslati lehetőségeket, akkor kilátásba helyezik, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.

"Az Esterházy Privatstiftung a Fővárosi Ítélőtábla sajtóközleményében közöltek alapján már most úgy látja, hogy a bíróság nem vette figyelembe sem az elsőfokú eljárás súlyos eljárási hibáira vonatkozó kifogásait, sem pedig az elsőfokú ítélet alapvető tartalmi hibáit és hiányosságait" - írják. " Az Ítélőtábla a sajtóközlemény szerint figyelmen kívül hagyta, hogy az elsőfokú ítélet jelentős része Gulyás Gergely miniszter másik eljárásban kiadott (hibás) jogi állásfoglalását vette át szó szerint, ahogy átlépett azon is, hogy az elsőfokú bíróság a perbeli kincsek Nemzeti Múzeumban őrzött részére ki sem tért jogi indokolásában. A másodfokú döntés lényeges érdemi hibája, hogy a Magyar Állam a műtárgyak tulajdonjogát még az egykori kommunista államosítási jogszabályok alapján sem vonhatta (volna) el herceg Esterházy Páltól, ezért az ítélet nem egy régen lezárt jogi helyzet érintetlenül hagyása, hanem a Magyar Állam utólagos és önkényes tulajdonszerzése a kommunista jogszabályok mai – alaptörvényellenes és formálisan is hibás – alkalmazásával. A mostani döntés legnagyobb vesztese a magyar kultúra és közönség, hiszen a Fővárosi Ítélőtábla döntése az évszázadokon át egységet képező, világszerte „Kunstkammer”-ként elismert barokk gyűjtemény művészettörténeti jelentőségét tagadja meg azzal, hogy egymástól független műtárgyak puszta halmazává fokozza le a Fraknói Kincstárat."

MTI Fotó: Manek Attila
Az Esterházy-család tagjait ábrázoló festmények a Fraknó várában (Burg Forchtenstein) lévő fegyvergyűjteményben.MTI Fotó: Manek Attila

Az Esterházy Privatstiftung közleményében hangsúlyozza: szándékuk szerint a tárgyak továbbra is mindenképpen Magyarországon maradnak, a Magyar Állam kezelésében. A magánalapítvány kiemelkedően fontosnak tekinti a gyűjtemény művészettörténeti és kulturális egységének helyreállítását a tárgyak kutathatóságának biztosítása és a lehető legszélesebb nagyközönség számára történő bemutatása mellett. A Privatstiftung pernyertessége esetén egy budapesti kulturális központ létrehozását is tervezi.