rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Hol áll az EU az adatokért folyó globális küzdelemben?

Access to the comments Kommentek
Írta: Méabh Mc Mahon
euronews_icons_loading
Hol áll az EU az adatokért folyó globális küzdelemben?
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

Margrete Vestager, az Európai Bizottság digitális korszakért felelős ügyvezető alelnöke, a világ mégis úgy ismeri, mint azt a valakit, aki megrendszabályozta a legnagyobb high-tech cégeket. Azt szokta mondani, az adat jobb, mint az olaj, mert az adat valóban megújuló energiaforrás. Folyamatosan létrehozható, és újra felhasználható. Rendkívül aktuális napjainkban, amikor a megújuló energia és körforgásos gazdaság az amit szeretnénk elérni. A Global Conversation-ben Méabh Mc Mahon-nal beszélgetett az adatokért folytatott globális küzdelemről.

Méabh Mc Mahon, Euronews:

-Beszélgetésünk középpontjában természetesen az adatokért folytatott világméretű közdelem áll. Az első kérdésem, hogy az EU részese ennek a harcnak? Miért és hova vezet ez minket a reményei szerint?

Margrethe Vestager az Európai Bizottság digitális korszakért felelős ügyvezető alelnöke:

-Igen részt veszünk ebben a harcban. Most is, miközben beszélgetünk adatok keletkeznek mindenütt, s mivel Európa ipari kontinens, egy olyan földrész, ahol mindent digitalizálnak, ez lehet a mobilitás, a villamosenergia-hálózatunk, a mezőgazdaság vagy az egészségügyi rendszer. Erősebb vállalkozásokat építhetünk. És természetesen használhatjuk ezeket az adatokat a klímaváltozás elleni küzdelemben is. Ez valóban fontos. És ahogyan Ön is megfogalmazta, globális kérdésről van szó. Geopolitikai kontextusban egyrészről riválisai, gazdasági versenytársai vagyunk egymásnak, másrészről ott az igény az összefogásra a bolygó megmentéséért. Tehát hogyan kezeljük az adatokat, hogyan engedjük őket áramolni, ha megbízunk bennük, és hogyan i őrizzük meg, ha saját személyes adatainkról van szó? Nos, ez az, ami előttünk áll mind a gyakorlati megvalósítás, mind a jogszabályi keretek megteremtése terén.

Európa helye az USA és Kína között:

-Hosszú az út előttünk. Ön persze már elkezdte. De ha megnézi az USA-t és Kínát, nagyon gyorsan újítanak és Kína nagyon agresszíven is. Európa mikor fog felzárkózni? Mert amikor az EU egységes adatpiacáról van szó, az jól mutat papíron, de kissé elvontnak tűnik.

-Fontos, hogy ne becsüljük alá a mi Európánkat. Hiszen a szabadalmak legnagyobb számban európai szabadalmak. Ezen felül vibráló innovatív start up közösségünk is van. Fontosnak tartom, hogy ne úgy tekintsünk Európára, mint lemaradó kontinensre. A digitalizálás új fejezete kezdődik, ahol valóban az adat jelenti a különbséget. Itt már sokkal többről van szó, mit a keresésből vagy vásárlásból származó adatok. Ezek adatok arról, hogy a való világ hogyan működik. Tehát az előttünk álló kihívás az adatok egyesítése, megosztása és jobb felhasználása. És itt természetesen tennünk kellene valamit, mert oly sok kis- és középvállalkozásnak kellene a részeseivé válnia ennek. A nagyobb akadályt a kisvállalkozások jelentik. Hogyan használják a saját adataikat, vagy egy nagyobb adatmennyiséget, ha nincsenek erre felkészülve. Kihívás, hogy olyan dolgokat kell tennünk, amelyek megfelelnek az európai gazdasági kontextusnak, úgy hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki ebből.

Ösztönözhetök-e az emberek az adatmegosztásra?

-És mi van az üzleti közösséggel? Úgy értem vannak ösztönzők, melyek ráveszik őket az adatok megosztásra, mert most úgy tűnik, eléggé vonakodnak.

-Igen vannak. Azt hiszem azért vonakodnak megosztani az adatokat, mert sokáig azt hitték, hogy egy aranybányán csücsülnek. Lehet, hogy egyáltalán nem is használják, de miért osztanák meg, ha mindig azt mondták nekik, hogy arany az, amin ülnek. Hiányzik az átláthatóság a jog területén épp úgy, mint a szerződéseknél. Dolgozunk valamin, amit adattérnek nevezünk. Ez alapvetően a szerződéses kötelezettségek létrehozásának metaforája. Én például, ha cégtulajdonos vagyok, beteszem ezt az adatot ebbe a térbe, és lehet, hogy más adatokat meg kiveszek, ha tudom, hogy ezt biztonságosan tehetem. Ez számos területre igaz. Jelenleg a legaktuálisabb természetesen az egészségügy, mert a világjárványban látjuk, mennyire fontos volt az egészségügyi adatok elemzése, a molekulák elemzése és a vírus elemzése önmagában. Ez magában foglalja az oltások működésének vizsgálatát is. Ideértem az adatfeldolgozást is. Ezen adatterek kiépítése sokkal bizakodóbbá teheti a vállalkozásokat abban, hogy az adatokat felhasználhatják üzleti fejlődésük és üzleti modelljeik fejlesztése érdekében, hogy sokkal inkább támaszkodjanak a digitális gazdaságra.

Adatirányítási törvény:

-És az adatirányítási törvény? A javaslat, amit Ön nyújtott be tavaly novemberben. Az első lépés. Valóban annak alternatívájaként mutatták be, ahogyan a nagy tech cégek kezelik és osztják meg az adatokat. Meséljen a nagy high-tech cégekkel kapcsolatos aggályairól és tapasztalatairól. Hogyan bánnak velük? Miért érzi fontosnak, hogy tennie kell valamit ez ellen?

-Nos, ahogy ön is mondta, a legfontosabb, hogy találjunk egy olyan modellt, ahol az emberek nem kötelesek megosztani az adataikat, ellenben, ha meg akarják osztani, akkor ezt megtehetik oly módon, hogy átlátható legyen, ami történik. Az adatirányítási törvény egyik eleme egy fajta sablon a közvetítők felállításához, hogy legyen semleges partnere az adatok fogadására, de lehetővé tegye az adatok mások általi felhasználását is. Ez a közvetítő tudatában van, hogy minden rendben. Mert szerintem sokan aggódnak adatvédelmi szabályok vagy a védett adatok miatt. Ez más. Ez egy dinamikusabb modell, mert sokkal több ember számára lehetővé teszi az adatgazdaságban való részvételt, ahol láthatjuk, hogy high-tech óriások a felhalmozott gigantikus adatmennyiségükkel nagyon-nagyon megnehezítik mások számára, hogy versenybe szálljanak velük. Minél több adat áll rendelkezésre, annak könnyebben láthatja előre hogyan változnak az ügyfelei igényei. Sajnos arra is láttunk már példát, hogy néhány high-tech óriás az adatokat olyan módon használja fel, amely valójában nincs összhangban a versenyszabályokkal. Az amazonnal kapcsolatban már megvan az előzetes következtetés. Az Amazon ugyanis saját termékei értékesítése mellett harmadik személyként működő kiskereskedők számára is lehetővé teszi platformja használatát.

Az amazon elemzi a platformját használó kiskereskedők termékeinek piaci fogadtatását és az így szerzett ismeretek felhasználásával állítja be saját termékeinek célcsoportját. Eközben a kiskereskedőknek nincs hozzáférésük a nagyobb adatbázishoz, amivel az Amazon példa nélküli versenyelőnyre tesz szert.

Igen először a jogalkotás. Az adatirányítási törvényt az Adat törvény követi majd. Ezután lépnek a képbe a bűnüldöző szervek annak biztosítása érdekében, hogy az adatgazdaság előnyei valóban széles körben elterjedjenek.

Facebook, Google, Twitter:

-Említette az Adat Törvényt erre néhány perc múlva visszatérünk, de előtte: az olyan tech óriások, mint a Facebook vagy a Google, az elmúlt néhány évben habzsolták az adatainkat, és gazdasági hasznot húztak, Tehát ez az adatkezelési törvény és azok az információk, amelyet várhatóan az év második felében kapunk a Bizottságtól mutatják majd az utat, ahhoz, hogy utolérhessük őket?

-Más modellt fog eredményezni. Másként bánik az adatokat. És miközben zajlik ez a folyamat van egyfajta ráeszmélés is az emberekben, hogy mi kell ahhoz, hogy valóban kezeljük az adatainkat. Egyrészt ott vannak a személyes adataink, másrészt ott vannak a nem személyes adatok nem megfelelő módon felhasználva. Mondok egy példát. Szerintem hasznos, ha a digitális szolgáltatók megkérdezik a vásárlókat, elfogadják-e azt, hogy egy alkalmazás nyomon követheti a telefonon végzett tevékenységeket akkor is, amikor éppen nem használják az adott applikációt. Így az emberek könnyen választhatnak. Megtudják, hogy vannak jogaik és érvényesthetik a jogaikat, amikor a már meglévő adatok tulajdonjogáról van szó. Adatok születnek arról, amit teszünk online, de arról is, amit nem. Meg kell bizonyosodnunk arról, hogy az emberek tudatában vannak ennek. Mint ahogy arról is, hogy meg tudják különböztetni a személyes adatokat az ipari adatoktól. Mert ami az ipari adatokat illeti, teljesen más lehetőségeink vannak, mivel nem kell ugyanazokkal az aggályokkal foglalkoznunk, mint személyes adatok esetében. Ezt olyan gyorsan szeretnénk keresztül vinni, amilyen gyorsan csak lehet.

-Mit reagáltak a nagy tech cégek a javaslatra?

-Egyelőre nem sokat. Még az elején járunk. Az Európai Parlamentben vagy a Bizottságban mindenfajta tanácskozás elején általában elég pozitívan közelítjük meg a kérdést, később hajlamosak vagyunk meglátni, hogy vannak bizonyos erőfeszítések annak érdekében, hogy a célokat kevésbé tolakodóvá tegyék. Ez az én szememben kevésbé hatékony, amikor a piac nyitottságáról és versenyképességéről van szó. De ezt majd még meglátjuk.

Magánélet és transzparencia:

-És egy nagy téma. Az európai értékeink, a jogaink. A téma, mely közel áll a szívünkhöz. Miközben mi beszélünk, az európai parlamenti képviselők vizsgálják a Adatirányítási törvényt. Természetesen azt mondják, hogy a magánélet, átláthatóság és az alapvető jogok tiszteletben tartásán kell alapulnia.

-Nem hinném, hogy online kellene tárgyalnunk róla, de az alapokban egyetértünk. Az Európai modell olyan, mintha a beszédeinkből kivennénk egyfajta vezérfonalat és átültetnénk a mindennapi életünkbe, mert különben a beszédeink alapvetően semmissé válnak. Ha azt akarjuk, hogy az emberek érvényesíthessék jogaikat, és ezzel egyidejűleg lehetővé tegyük a gazdaságunk számára, hogy a lehető legjobbat hozza ki az adatokból, akkor egyensúlyt kell találnunk és meg kell különböztetnünk a különböző típusú adatokat. Tudom, hogy triviális pont, de azért is nagyon fontos, mert nem minden személyes adat, és nem minden anonim adat vezethető vissza az eredeti adattulajdonosra. Szükségünk van a vitákban ezekre az árnyalatokra, azért, hogy lehetővé tegyük azt a keretet, ami bizalmat teremt, nem csak azok számára, akik adatot szolgáltatunk, hanem a vállalkozások számára is, akik aktívan használják. Érezzék, hogy ezt jogbiztonságban tehetik meg, és haladjanak tovább az innováció útján.

Általános adatvédelmi rendelet:

-_Említette, hogy a Bizottság nyilatkozata az egy dolog, ami a terepen történik az meg egy másik dolog. Ebből adódik a következő kérdésem: mi a helyzet az adatvédelmi törvény végrehajtásával? Természetesen a nemzeti hatóságok feladata lesz végrehajtani, de az értékelések azt mutatták, hogy az EU-országok nem tudják megfelelően érvényesíteni a GDPR-szabályokat. Mi várható most? Erősebb felügyelet biztosítása?_

-Nos, valóban, az egyik oka annak, hogy tudjuk, hogy a magánélethez való jogaink érvényesítésében számos különbség van a tagállamok között, az az, hogy ezt nagyon szorosan figyeljük és szorosan együttműködünk az Európai Adatvédelmi Testülettel és a nemzeti hatóságokkal. Ezt a bevált gyakorlatok érdekében a lehető leggyorsabban meg kell osztani. A jogok birtoklásának valódi következményei, ha a magánéletről van szó, egyre inkább azonosak lesznek az unió egész területén. És mivel ez új volt, amikor életbe léptették majdnem pontosan két évvel ezelőtt, még az alkalmazás fázisában is van dolgunk. És mindenkinek, aki a jogalkotásban dolgozik, és számunkra a Bizottságban is, természetesen, egy fontos emlékeztető, hogy garantálnunk kell azt, hogy az általunk javasolt jogszabályokat a parlament és a tanács is végül el fogadja és azokat ki lehet kényszeríteni a gyakorlatban is. Lehet, hogy összes kompromisszum közül nem a legjobbat választottuk, vagy annyira agyonbonyolítottuk, hogy a való életben igazán nehézzé válik az alkalmazása.

Betartható lesz-e a törvény?

-Az adatok természetesen szükségesek a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez, néhány hete itt az Euronews-on beszámoltunk az európai szintű mesterséges intelligencia-szabályozására vonatkozó javaslatáról. Ha jól tudom, három évig dolgoztak rajta. Széles körben üdvözölték. Voltak azonban kritikus hangok is, akik szerint: bizonyos területek homályosak és tartalmazhatnak néhány kiskaput. Mi a válasza a kritikákra?

-Ez egy igazán fontos vita, hogy mik a definíciói egy törvényjavaslatnak, és ez azért fontos, hogy akik a javaslatokat benyújtják, ugyanazt értsék alatta, mint azok, akik utána használni fogják, és hogyha a bíróság elé kerül valamelyik, akkor a bíróságnak legyen egy jó érvelési irányvonala, hogy ne érjenek minket meglepetések. Nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy a jövőben meghatározzuk, mi az a mesterséges intelligencia mert az technológiák együttese, és amikor a felhasználói esetekre fókuszálunk, akkor a döntéshozatalban használjuk, akkor találunk mintákat, és ahelyett, hogy a pontos technológiákra összpontosítanánk, inkább arra fókuszálnunk, amit el tudunk érni.

És itt van még a mesterséges intelligencia is

-Emlékeztetné a nézőinket arra, hogy az ilyen adatközpontú társadalmak és a mesterséges intelligencia fejlődése milyen előnyökkel járhat a mindennapjaikban.

-Nagyon lelkes vagyok ezzel kapcsolatban. Láttam például, hogy a rák diagnosztikában a mesterséges intelligencia az orvosok segítségére lehet. Sokkal árnyaltabb képet kaphat a tesztek végtelen sorának összesítéséből, így pontosabb és gyorsabb lehet a diagnózis. Ezzel együtt a kezelés, ha arra van szükség, is hamarabb elkezdődhet. Megjósolhatja a víz áramlásának módját, így könnyebben tudunk védekezni a klímaváltozás hatásaival szemben. Ez lehet segítség abban, hogyan használjuk a műtrágyát vagy a növényvédő szereket a mezőgazdaságban, a talaj minőségétől, és az időjárási viszonyoktól függően. A mesterséges intelligencia segítheti a gazdálkodót a műtrágya és a növényvédő-szerek használatának minimalizálásában. Természetesen vannak triviális példák is, mondjuk, amikor ajánlásokat kapunk, hogy milyen filmet nézzünk meg, vagy milyen zenét hallgassunk. Tehát olyan élet-halál kérdésektől, mint hogy milyen diagnózist, és milyen gyorsan állít fel az orvos, egészen a zenehallgatásig, a mesterséges intelligencia már része az életünknek, és véleményem szerint el fog terjedni minden területen.

Közös egészségügyi adattér:

-Korábban beszélt az európai egészségügyi adattérről, hiszen nyilvánvalóan a pandémia éveiben ez érdekel mindenkit. Ezekben az időkben az emberek csak az egészségüket akarják óvni. Mit tud mondani az európai egészségügyi adattérről? Mikor válik realitássá?

-Tartok tőle, hogy még egy kis időre lesz szükségünk, mert az egészségügyi adattérben nagyon specifikusaknak kell lennünk. Az egészségügyi adatok a legkülönfélébbek, jó részük valóban személyes adat. Fontos, hogy ezt jól csináljuk, ki kell érdemelnünk az emberek bizalmát. Bízniuk kell abban, hogy az egészségügyi adataikat kizárólag az egészségügyi adattérben lehet elérni. Különösen úgy, hogy felmérésekből tudjuk, az unió állampolgárainak többsége nem akarja, hogy egészségügyi adatai megoszthatók legyenek, mindegy milyen célra. Azt kell elérnünk, hogy higgyenek abban, ez az adattér hosszú távon kulcs a hatékonyabb terápiákhoz, a pontosabb előrejelzésekhez. Erre a Covid-19 is jó példa. Egyik helyen így küzdenek ellene, a másik helyen úgy. De meg kell osztanunk a tudásunkat, hogy az egészségügyi rendszereinket fejleszthessük. Egyelőre óvatosan dolgozunk. Szükségünk van még néhány hónapra a rendszer elindításához.

Integritás és méltóság

-Egy utolsó kérdés. Milyen örökséget szeretne maga után hagyni, amikor a globális adatokért folytatott harcról, a szabályozásról és a politikáról van szó? Mit szeretne kőbe vésve látni, mielőtt elhagyja a hivatalát?

-O addig van még három és fél év, ezért inkább az előttem álló feladatokra összpontosítok ahelyett, hogy az örökségemmel foglalkoznék. Az előttem álló feladat pedig nem kisebb, mint biztosítani az állampolgárokat arról, hogy az adattér mindent összevetve őket szolgálja. A technológia is az ember szolgálatában áll. Ez lenne a demokráciánk egyik alapja. Integritás és méltóság. Együtt és egymásért. Ez a kiindulópont. És ez az ami eszembe jut, minden reggel, amikor felkelek, mert úgy vélem ez a társadalmunk magja. Ezzel a technológiának és a piacnak is tisztában kellene lennie. Mi nem alapanyag vagy termék vagyunk. Az embereknek kell a piac és a technológia középpontjában lenniük.