rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Okozhatja más súlyos járványok kitörését a védőoltások elmaradása a mostani miatt?

Az influenza oltást évenként kell beadni
Az influenza oltást évenként kell beadni   -   Szerzői jogok  Photo by CDC on Unsplash
Betűméret Aa Aa

Előfordulhat, hogy a koronavírus-járvány idején elmaradt oltások más súlyos járványok kitörését okozhatják Európában? – ennek járt utána az Euronews.

Aggodalom az elmaradt védőoltások miatt

2020 tavaszán az európai országok sorra lezártak, a COVID-betegségről még a szakemberek is alig tudtak valamit. Nem csoda, hogy az átlagember sem volt tisztában azzal, hogy – a szigorú korlátozások, a „Maradj otthon!” kampány közepette – elviheti-e orvoshoz a gyerekét például azért, hogy beoltsák kanyaró, agyhártyagyulladás vagy hepatitis B ellen.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) most aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy valószínűleg sokan nem tették ezt meg, ezért a világjárvány kitörése óta a kelleténél kevesebb európai kapta meg azokat a rutinszerű védőoltásokat, melyekkel súlyos betegségek előzhetők meg.

- Az általunk látott előzetes adatok és a nemzeti hatóságoktól kapott információk alapján attól tartunk, hogy 2020-ban csökkent a rutin-védőoltások lefedettsége – mondta erről Dragan Jankovic, a WHO európai irodájának betegségek megelőzésével foglalkozó részlegének tisztviselője.

A WHO figyelmeztet: újabb világjárványok lehetnek

A WHO európai irodája szerint világszerte 41 ország elhalasztja, vagy fennáll a veszélye, hogy elhalaszthatja idei kanyaró elleni védőoltás-kampányát, ami növeli annak kockázatát, hogy újabb világjárványok érkezhetnek Európába.

Jankovic doktor osztálya arra kéri az országokat, hogy „folyamatosan mérlegeljék a koronavírus-járvány és más betegségek kockázatát, és ha bármelyik megelőzhető vakcinával, azonnal reagáljanak”

Ami a kanyarót illeti, a WHO célja a betegség teljes felszámolása, amihez Dragan Jankovic szerint „már csak a maratoni táv utolsó száz méterét kell lefutni”.

- A koronavírus-járvány megmutatta nekünk, mi történik, ha nem kapunk oltást egy betegség ellen. Bármely más fertőző betegség járványa miatt hasonló helyzetbe kerülhetünk – összegzett a WHO-tisztviselő.

Mekkora kárt okozott a koronavírus-járvány az immunizációban?

A WHO havi jelentései szerint tavaly az év első felében jelentősen csökkent a kanyarós megbetegedések száma Európában a 2018-as és 2019-es adatokhoz képest. 2020. január és június között 12 028 kanyarós esetet jelentettek.

Doktor Jankovic arra figyelmeztet, hogy a valós szám ennél magasabb lehet, illetve, hogy az értéket a pandémiával kapcsolatos számos tényező befolyásolhatta.

Az egyik ilyen, hogy a gyerekek, nem jártak iskolába, így nem fertőződtek meg. Ezen kívül komoly zavart okozott a kanyaró laboratóriumi megfigyelésében a koronavírus-járvány csúcspontja.

A 2020 eleji szám egyébként továbbra is magasabb, mint amilyen 2016 és 2017 azonos időszakában volt, azt pedig nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ha a gyerekek nem kapják meg a szokásos védőoltásokat, annak hatása nem azonnal, csak a jövőben lesz érezhető.

-Egy olasz orvosi szövetség ezért kampányt folytatott, amely arra ösztönözte a felnőtteket, hogy oltassák be magukat influenza, tüdőgyulladás vagy más fertőző betegségek ellen, amikor elmennek a háziorvoshoz.

A kezdeményezés motivációja az volt, hogy optimalizálják az orvosi kapacitást, és minimalizálják a téves koronavírus-diagnózisok számát.

Az előzetes adatok, amelyeket a WHO kapott, valamint a nemzeti hatóságoktól kapott információk azt mutatják, hogy 2020-ban összességében csökkent a rutinszerű immunizálás a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos zavarok miatt.

A WHO úgy véli, a legtöbb európai ország még nem tudja, valójában mekkora kárt okoz a más betegségek elleni védőoltások számának világjárvány miatti visszaesése.

Dragan Jankovic azt mondja, a világszervezetnek nincs teljes adatállománya, amelyet az európai régió 53 országára vonatkozóan elemezhettek volna. Az egyes országok adminisztrációja között hatalmas különbségek vannak, például másképp gyűjtik az adatokat, amelyek nem ritkán hiányosak a leginkább veszélyeztetettek vonatkozásában, akik – eltérő okok miatt – egyes országokban egyáltalán nem férnek hozzá oltásokhoz.

Mit jelent a közösségi vagy nyájimmunitás?

A „nyájimmunitás” kifejezést a koronavírus-járvány kitörése után kapta fel a média, de a közösségi immunitás minden más fertőző betegség esetében is fontos.

Nyájimmunitásról akkor beszélhetünk, ha egy populáció védett egy betegséggel szemben vagy azért, mert az emberek nagy része már átesett rajta, vagy azért, mert védőoltást kapott. Az időben beadott vakcina elengedhetetlen a járványok megelőzésében.

Az emberek hány százalékát szükséges ehhez beoltani?

Betegsége válogatja. A WHO küszöbértékei szerint minimum 95 százalékos átoltottság szükséges a kanyarójárvány kitörésének megelőzéséhez, az emberek fennmaradó 5 százalékát védi az, hogy a kanyaró nem terjed a beoltottak között.

Egy brit háziorvos azonban éppen a londoni praxisában beadott védőoltások számának drasztikus visszaeséséről számolt be.

- Tavaly március, az első lezárások óta azt tapasztaltam, hogy a védőoltásra érkező gyerekek száma folyamatosan csökken, a beoltott idősebb gyerekek aránya a korábbiakhoz képest 50 százalék alá esett – mondta Dr. Farzana Hussain.

Újító háziorvos

Az orvos cselekedett.

Mivel a szülőktől olyan visszajelzéseket kapott, hogy nem szívesen vinnék be gyermekeiket a rendelőjébe, a rendelő előtt alkalmi, szabadtéri oltópontot létesített. A gyerekes szülők csak megálltak a kocsijukkal, egy nővér kijött és beadta a szükséges védőoltást, a személyes kontaktus 2 percre csökkent.

Minden mást telefonon bonyolítottak, a pácienseknek tehát be sem kellett lépniük a rendelőbe. Ezzel a módszerrel sikerült elérni a 2 és 5 éves gyermekek 90 százalék körüli beoltottságát, amit a WHO célként határozott meg.

- Soha nem volt annyi lehetőség újításra, mint most, a világjárvány idején. A múltban nagyobb volt a bürokrácia, amit már akkor is sokan szívesen csökkentettek volna – mondja Dr. Hussain

Mikor van járvány?

Járványt az egészségügyi szervek akkor jelentenek be, ha egy bizonyos területen jelentett betegség esetszáma meghaladja a várt esetek számát.

A kanyarós megbetegedések számának megugrása például 2017-ben kezdődött Európában, a csúcspontját pedig 2019-ben érte el (több mint százezer eset a WHO statisztikája szerint), miközben a jelentett esetek száma 2017 és 2018 (több mint 82 ezer beteg) között megháromszorozódott.

A WHO szerint ennek fő oka, hogy 2016-ban elmulasztottak számos gyermeket időben beoltani a kanyaró elleni dózisokkal (MCV1 és MCV2).

A rendelkezésre álló adatok szerint 2018-ban Ukrajnában 53 218, Szerbiában 5076, Franciaországban 2913, Olaszországban 2517, Oroszországban 2256, Grúziában 2203, Görögországban 2193, Albániában 1466, Romániában 1087 kanyarós megbetegedést regisztráltak.

Zűrzavaros ukrán helyzet

Az utóbbi idők legsúlyosabb kanyarójárványának idején Ukrajnában, némely szülők állítólag hamis oltásigazoláshoz jutottak annak érdekében, hogy elkerüljék gyermekük védőoltását.

- Ennek mozgatórugója a félelem és az orvosok iránti bizalmatlanság volt – mondta egy kijevi gyermekimmunológus, Fedir Lapiy az Euronewsnak még 2019-ben, tanulmányok szerint viszont az ukrán szülők többsége támogatja a védőoltásokat, amelyeket szívesebben adatnak be magánintézményben.

Egy kijevi általános iskolás fiú édesanyja, Roksolana Avramenko arról beszélt, hogy a jelenlegi pandémia miatti első karantén idején egy magánklinika egy teljes osztálya foglalkozott csak az otthon lévő gyerekek beoltásával. A fia most visszatért az osztályterembe, de nem tudja, hogyan lehetséges a védőoltások beadását folytatni, miközben a koronavírus-fertőzéses esetszámok újra emelkednek.

További gond a vakcinahiány.

A Kijevi Nemzeti Építőipari és Építészeti Egyetem docense Vadym Kulichenko azt mondta az Euronewsnak, hogy gyermekeit a háziorvos beoltotta a tervezett MMR-vakcinákkal, az influenza elleni védőoltással azonban más volt a helyzet. Azt hiába szerette volna beadatni 6 éves ikerfiainak, illetve 11 éves bátyjuknak tavaly októberben, nem tudták megvásárolni az oltást, mert hiány volt belőle.

Mások viszont pozitív tapasztalatokat szereztek.

- A kisbabám 13 hónapos volt a járvány kezdetén. Egyéb vizsgálatokra nem mehettünk az orvoshoz, de védőoltásra igen. A gyerekek gond nélkül megkapták az államilag kötelezőket, és néhány másikat is, amelyeket a szülőknek kellett finanszírozniuk. Az oltások többségét saját költségemen vettem, általában kombinált vakcinát, így nem kellett hármat-négyet külön-külön megvásárolnom – eleveníti fel Iryna Znas, kijevi szerkesztő.

Egy kétgyermekes Lvivi anya, Olesia Maliuvanchuk is azt mondta, hogy a védőoltások szempontjából nem érzi a koronavírus-járvány következményeit, a szakrendelőbe külön bejáraton át léphettek be, a gyermekeit legalább kilenc betegség ellen oltották be a koronavírus-járvány kezdete óta. Voltak köztük kombinált oltóanyagok miközben a környék, ahol élnek „Vörös Zónának” minősült.

Az olasz szülők harmada nem oltatott a karantén alatt

Mivel a kanyarójárvány Olaszországot is érintette az elmúlt években, az Olasz Gyermekgyógyászati Akadémia (Società Italiana di Pediatria) felmérést készített arról, hogyan hatott a koronavírus-járvány a védőoltások beadatására.

2020. április 28. és június 8. között 1500 0-11 éves gyermek szüleit kérdezték meg arról, hogy elhalasztották-e a szokásos védőoltásokat a járvány miatt, amire minden harmadik szülő igennel válaszolt.

Leggyakoribb okként, 44 százalékban a biztonság hiányát jelölték meg, 43 százaléknál az oltási központ halasztotta el az oltást, 13 százalék esetében pedig be is zárták az intézményt.

Figyelemre méltó az is, hogy a megkérdezettek közel fele (46%) azt mondta, nem kaptak irányelveket arra vonatkozóan, hogyan tudják a gyermeküket biztonságosan beoltani a világjárvány alatt.