A NATO beavatkozása után a jugoszláv hadsereg megpróbálta elüldözni az albánokat Koszovóból.
Emlékfalat adtak át Koszovóban annak a több százezer albán nemzetiségű embernek a tiszteletére, akiket elűztek hazájukból az 1998-99-es háború utolsó hónapjaiban. Az emlékmű annak a menekülttábornak a közelében áll, ahol a Macedónia felé tartó emberek gyülekeztek.
„Ez az emlékeink fala. Annak a 440 ezer embernek állít emléket, akik itt keltek át 1999-ben. Humanitárius válság tombolt, miután a progresszív erők beavatkoztak, hogy megállítsák az egész lakosság eltűnését" - nyilatkozta a menekültek szervezetének egyik képviselője, Jahja Luka.
„Emlékszem a napra. A lányom ott volt a karjaimban, menekültek ezrei sétáltak fáradtan, étlen-szomjan. A lányom végig a karjaimban, ott is szoptattam, egy véget nem érő úton" - mondta Sherife Ljuta, akiről a falon látható mozaik főszereplőjét mintázták.
A jugoszláv hadsereg 1999 márciusa, a NATO beavatkozása után kezdte meg az albán lakosság módszeres elűzését Koszovóból, bár olyanok is vannak, akik szerint már 1998 nyarától zajlott ilyen program. A Patkó-hadművelet következtében nagyjából egymillióan voltak kénytelenek elhagyni az otthonukat, sokan meghaltak, és falvak ezrei pusztultak el. Néhány hónappal később, a háború vége után már a szerbek menekültek az albán vezetés alá került Koszovóból.