És ez már két éve így megy. A izraeliek negyedszer választottak törvényhozást 2019 óta, mert a Likudnak vagy nem sikerült kormányt alakítania, vagy pár hónap után felbomlott a koalíció.
Megint hajszálon múlik majd, hogy lesz-e stabil kormánya Izraelnek, ahol két év alatt már negyedszer tartottak előrehozott választásokat a sikertelen vagy kudarcos kormányalakítás miatt. A legutóbbi kabinet, amelyet a volt védelmi miniszter Beni Ganz Kék-Fehér pártjával alakított a Likud, hét hónap után, múlt decemberben omlott össze.
Az exit pollok szerit továbbra is a megtépázott tekintélyű eddigi kormányfő, Benjamin Netanjahu jobboldali pártja, a Likud szerzi a legtöbb mandátumot, 52 vagy akár 53 helye is lehet a 120 fős knesszetben, de miután az előzetes eredmények szerint az ellenzéki pártoké lesz a ház fele, a Likud nem kerül többségbe a nacionalista Jamina remélt támogatásával sem.
Netanjáhu ennek ellenére győzelemként értékelte az exit pollokat mondván, hogy hihetetlen teljesítményt nyújtottak. A Likudot Izrael legjelentősebb politikai erejévé tették, mégpedig jókora fölénnyel.
Az ellenzék legerősebb pártja, a centrista Jes Atíd az előrejelzések szerint 16-18 parlamenti mandátumra számíthat, és hajlik a nagykoalícióra. Vezetője, Jair Lapid és Benjamin Netanjahu is úgy nyilatkozott már a választások éjszakáján, hogy a lehető legszélesebb körű kormányzásban gondolkodnak.
Lapid szerint minden okuk megvan arra, hogy büszkék legyenek a szereplésükre. De van valami, ami még az eredményüknél is nagyobb dicsőség, és ez az, hogy Netanjahunak nincs meg a többségi kormányzáshoz szükséges 61 mandátuma, az ellenzéknek viszont megvan.
A korrupciós vádakkal perbe fogott Benjamin Netanjahu a világ legsikeresebb oltási kampányára és az arab világ egy részével megkötött békére építette kampányát, miközben már tíz hónapja tömegek követelik a távozását minden egyes hétvégén. Nagyrészt ők adják a Jes Atíd váratlanul jó választási eredményét, amellyel elemzők szerint a nem vallásos középosztály befolyása növekszik az izraeli nagypolitikában.
Az, hogy a Likud és legerősebb ellenzéke is közös kormányzásban gondolkodik, akár jó hír is lehet, csakhogy a Jes Atíd kemény feltételeket diktál, és ezek a feltételek gyakorlatilag az összes érzékeny kérdést érintik. Kicsi a valószínűsége annak, hogy Netanjahu engedne például a palesztinok ügyében vagy ortodox szövetségeseinek sérelmére. Úgyhogy a Jamina a maga hét várható mandátumával még pozícióba kerülhet a hírek szerint máris megkezdődött koalíciós tárgyalásokon.