rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az RTL-adó magyar receptjétől féltik a lengyel sajtót

Access to the comments Kommentek
Írta: Gábor Ács
The principal entrance to the main Court building
The principal entrance to the main Court building   -   Szerzői jogok  photo: curia.europa.eu
Betűméret Aa Aa

Az "RTL-adóként" emlegetett magyar recepttől tartanak Lengyelországban azok, akik a sajtószabadságot féltik, írja a Gazeta Wyborcza. Mivel az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága kedden úgy döntött, hogy nem sért uniós jogot a magyar reklámadó, a módszer Lengyelországban is alkalmas lehet a kormánykritikus médiumok megszorongatására.

RTL-adó néven emlegették

2014-ben olyan módosító indítványt támogattak fideszes képviselők az Országgyűlés törvényalkotási bizottságában, ami az RTL Klub televíziót sújtotta leginkább.

A csatorna ezt megelőzően váltott keményebb kormánykritikus hangra híradásaiban. Hosszú ideig bűnügyi jelentések, balesetekről szóló hírek és színes tudósítások domináltak az RTL híradóiban, de a 2010-es évek első felében erős kormánykritikus hangnemre váltottak. Azóta a korábbiakhoz képest nagyobb arányban jelennek meg belpolitikai témájú összeállítások az RTL híradóiban.

A kormány bosszújáról cikkeztek

Az Origo 2014. november 12-i cikke egyenesen úgy fogalmazott, hogy "megbosszulná az RTL Klub kormánykritikus hírműsorait a kormány", hiszen a reklámadó módosítása "lényegében egyedül az RTL Klubot érinti Magyarországon."

Egy médiumra hatást gyakorolni egy általános adónemmel

A reklámadó 2014-es módosításakor sávos jelleggel operált. Öt adókulcsról rendelkeztek: egy százalék volt az adó fél- és ötmilliárd forint adóalap között, tíz százalék öt- és tízmilliárd forint között, húsz százalék 10 és 15 milliárd, harminc pedig 15-20 milliárd között, a 40 százalékot a húszmilliárd felüli rész után kellet befizetni.

Ez utóbbi sávban hajtottak végre emelést 2014-ben 40-ről 50 százalékra, és ezt a sávot akkoriban csak az RTL Klub érte el. A cég csak abban az évben 4,5 milliárd forint különadót fizetett.

A másik nagy országos sugárzású kereskedelmi televíziót, a kormánybarátként emlegetett TV2-t azért nem érintette a reklámadó módosítása, mert veszteségesen működött.

Az utolsó csepp Orbán és Simicska viszonyának elmérgesedésében

2015-ben már arról írt a magyar sajtó, hogy a reklámadó további módosítása, vagyis annak kiterjesztése rontotta meg végleg Orbán Viktor miniszterelnök és korábbi barátja, Simicska Lajos multimilliárdos oligarcha elmérgesedő viszonyát. A reklámadó kiterjesztése már Simicska médiabirodalmát is hátrányosan érintette.

Simicska Lajos 2015-ben úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktornak csak a lojális média kell, a kritikai hangút és az ellenségest ezért ellehetetleníti.

Brüsszel: az adóztatás nem lehet politikai fegyver

A Gazeta Wyborcza emlékezteti a lengyel olvasókat, hogy az Európai Bizottság alelnöke és a digitális fejlődésért felelős biztosa, Neelie Kroes határozottan kimondta 2014-ben, hogy "az RTL Klub az egyetlen országos televízió Magyarországon, amelyik nem a Fideszt népszerűsíti".

A reklámadó módosításáról így foglalt állást az EU-s biztos: "A (magyar) hatóságok tisztességtelen adóztatást használnak arra, hogy megszabaduljanak a működésüket felügyelő demokratikus kontrolltól. Az adóztatást nem lehet politikai fegyverré tenni! Ez ütközik az EU alapvető értékeivel."

Az Európai Bizottság jelezte kifogásait a reklámadó 2014-es módosításáról, ezt követően további módsítás történt. A reklámadó kiterjesztésével már az EU bírósága sem talál kivetni valót a szabályozásban.

Uniós bíróság: a magyar adó nem sért uniós jogot

Friss fejlemény, hogy az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága keddi döntésében kimondta, hogy a magyar reklámadó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot.

Az uniós bíróság a döntés indoklásában kifejtette, hogy a belső piac területén a tagállamok szabadon határozhatják meg az általuk legmegfelelőbbnek ítélt adóztatási rendszert, ami azt jelenti, hogy az árbevételen alapuló progresszív adóztatás alkalmazása az egyes tagállamok mérlegelési jogkörébe tartozik.

Ugyanígy döntöttek a lengyel "hypermarketadóról"

Lengyelország a magyar reklámadóhoz hasonló, a vállalkozásokra vonatkozóan olyan közvetlen adót vetett ki, amit nem a nyereség, hanem az árbevétel után számítanak ki, és amely progresszív szerkezetű.

A "hypermarketadóként" emlegetett lengyel adót, a kiskereskedelmi ágazatban kivetett lengyel adót is összeegyeztethetőnek tartja az uniós rendelkezésekkel az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságának keddi döntése. Az adó gúnyneve onnan ered, hogy a nagy áruházakat üzemeltető cégek felhívták a figyelmet arra, hogy vállalataikat hátrányos helyzetbe hozza az adóztatás e formája.

Ellenvéleményen az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság mindkét adót a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította, azt állítva, hogy azok az "alacsonyan adóztatott" kisebb vállalkozások számára megengedhetetlen előnyt biztosítanak, és ezáltal állami támogatásnak minősülnek.

Lengyelország és Magyarország a bizottsági határozatokat megtámadta az Európai Unió Törvényszéke előtt, mely helyt adott kereseteiknek, és semmisnek nyilvánította az uniós bizottság határozatait.

Magyar recept, rövid póráz

A lengyel sajtó szabadságát féltők aggódnak, hogy az EU bíróságának keddi döntése lehetővé tegye Lengyelországban a Magyarországon bevált receptet: a reklámadó révén pénzügyileg rövid pórázon tartani a kormánykritikus médiumokat.

Jelentős bevételt hoz szerkesztőségeknek, ha állami hirdetéseket közölhetnek. Nagy összegű megrendelések esetén akár egy-egy médium közvetett fenntartójává is válhat az állam, rendszeres és jól fizető hirdetőként.

A világjárvány által teremtett gazdasági válság idején az üzleti szféra gyengülésével a magán cégek kevésbé adnak jelentős reklámmegbízásokat, így az állami hirdetések szerepe felértékelődött. A reklámadó rendelkezéseinek és az állami hirdetések elosztásának kombinálásával jelentősen befolyásolható szerkesztőségek pénzügyi helyzete, azaz működési háttere.