Környezetvédelemre nevelés kis kortól, a lakosok jutalmazása, karbonsemlegességre törekedő hokicsapat, mint jó példa, és a szennyezett területek újraélesztése - bevált ötletek a finn Lahtiból.
HIRDETÉSLahti Finnország kilencedik legnagyobb városa, de a maga százhúszezer lakosával még messze van attól, hogy főváros lehessen. De idén ez másként lesz.
A finn fővárostól, Helsinkitől mintegy 100 kilométerre észak-keletre fekvő Lahtit választották 2021-ben Európa Zöld Fővárosának. Brüsszel ezzel a címmel ismeri el a jelentős környezetvédelmi erőfeszítéseket. A város a cím mellé 350 ezer euró pénzdíjat és Európa zöld nagyköveti posztját is elnyerte idén.
Lahti célja, hogy négy éven belül, 2025-re a város teljesen karbonsemlegessé váljon. Ez nagy vállalás, Finnország 2030-ig szeretné elérni ugyanezt, míg az Európai Unió 2050-re vállalta a teljes karbonsemlegességet.
De mit tanulhat a többi európai város Lahtitől?
Környezetvédelemre nevelés kisgyermek kortól
Lahtiban a gyerekek már nagyon fiatalon elkezdik megtanulni, milyen a környezettudatos szemlélet és hogy miként óvhatják meg a bolygót. A környezetvédelmi oktatás már az óvodákban elkezdődik, és az iskolában is nagy hangsúlyt kap, külön nevelők, az úgynevezett környezetvédelmi dadusok segítségével.
A környezetvédelmi dadusok idősebb önkéntesek, akik segítenek átadni a környezetvédelemmel kapcsolatos tudást az osztályoknak. Madárlesre viszik a gyerekeket, bújócskáznak az erdőben, megtanulják a virágok neveit, de még lékhorgászatra is elviszik őket a befagyott tóra. Az egész nevelés ettől sokkal természetközelibb érzés.
Az ötletet Helena Juutilainen, négy unoka nagymamája, aktív környezetvédő találta ki tíz évvel ezelőtt, mikor nyugdíjba ment.
— Azt vettem észre, hogy az unokáim csak úgy szívják magukba az ismereteket, megtanulták a virágok és a halak neveit, sőt még a latin nevüket is megjegyezték - mondta Helena Juutilainen az Euronewsnak.
Helena első látogatása óta számos nagymama és nagypapa csatlakozott a környezetvédelmi dadus-programhoz.
Fontos a követendő jó példa
A Lahti Pelicans célja, hogy a világ első karbonsemleges hokicsapata legyen. A jégcsarnokot megújuló energiából látják el, a csapat pedig nem utazik repülővel. Amikor az ötszáz kilométerre fekvő Oulu csapatával játszanak, akkor egy majdnem egynapos úttal jutnak oda, fenntartható forrásból származó üzemanyagot használó buszukkal.
— Meg kell látni benne a pozitívumot is. Amikor busszal utazunk, sok időt tölthetünk a csapattársainkkal – mondta a Lahti Pelicans kommunikációs vezetője, Jesse Pyykkö, aki szerint a játékosok örülnek, hogy 2019 óta részt vesznek ebben a kezdeményezésben.
A jégkorong nagyon népszerű sportág Finnországban, szóval amikor a csapat úgy határozott, hogy karbonsemleges működésre váltanak, annak nagy hatása volt az egész közösségben.
— A zöld irányváltás új rajongókat is hozott a klubnak – mondta a kommunikációs vezető.
De nem csak a sport, a kultúra területéről is érkezett jó példa: a Lahti Szimfonikus zenekar hat éve dolgozik a teljes karbonsemlegességen. 2018-ban díjat is nyertek az erőfeszítéseikért, közte azért, hogy kevesebb kottát nyomtattak.
Egyelőre sem a hokicsapat, sem a zenekar nem érte el a teljes karbonsemlegességet, de példájuk inspirálóan hat az egész közösségben.
Jutalmazzuk a lakosokat, ha tesznek a környezetvédelemért
A karbon lábnyom csökkentése jutalmat ér: ez a logika hozta létre a személyes szén-dioxid-kereskedelmi alkalmazást
A világon egyedülálló CitiCAP nevű alkalmazás más finn városok és külföldi országok figyelmét is felkeltette. A személyes adatok, mint a gyermekek száma, a munkába járás ideje, alapján az applikáció kiszámolja a személyes CO2 kibocsátási keretet.
Az alkalmazás ezután figyelemmel követi, hogy mennyit és milyen járművekkel utazik a felhasználó. A hét végén pedig megmondja, hogy sikerült-e tartani a heti kvótát.
HIRDETÉS
— Ha sikerül a megadott szint alatt maradni, akkor virtuális pénzt kap a felhasználó, amit uszodabelépőre, buszjegyre vagy biciklijavításra költhet – mondta a projekt vezetője, Anna Huttunen.
A fejlesztésért felelős Lappeenranta-Lahti University of Technology által begyűjtött felhasználó-adatok alapján az látszik, hogy sikerült motiválni az embereket arra, hogy autó helyett válasszák a tömegközlekedést, a kerékpárt vagy járjanak gyalog.
Fenntartható üzlet
A fenntartható gondolkodás nem csak a klímának kedvez, a gazdaságot is felvirágoztathatja, ahogy azt a gabonával foglalkozó Päijät-Häme Grain Cluster tagjai is tapasztalták Lahti térségében.
A gabonaklaszter cégek kiterjedt hálózata, amelyek az összes ponton kapcsolódnak a gabonához, a gyártástól a kereskedelemig és a végfelhasználásig. A több mint háromezer munkavállalót tömörítő csoportban farmok, malmok, malátagyárak vannak, amelyek az élelmiszer- kenyér- és a sörgyártás területén aktívak.
— Együtt szinergiákat alakíthatunk ki és olyan projektekben vehetünk részt, amelyeket a vállalatok egymaguk nem tudnának megvalósítani – mondta Jarkko Arrajoki, a gabonaklaszter elnöke.
HIRDETÉSAz együttműködés egyik környezetvédelmi vetülete az Etanolix nevű bioetanol üzem, amely a finn St1 energiacég és a Lahtiban található Hartwall italgyártó együttműködésében valósult meg. 2010 óta gyártanak bioüzemanyagot élelmiszeripari hulladékból és más maradék gabonából, amit malmokból vagy főzdékből gyűjtenek be.
A szennyezett területek újraélesztése
A Vesijärvi tó kikötője népszerű hely egész nyáron. A zsúfolt partot Lahti szabadtéri nappalijának is nevezik, ahová azért jönnek a helyiek, hogy egyenek-igyanak és találkozzanak egymással a jó időben.
A hetvenes években azonban ez még egyáltalán nem így volt. A kikötő tele volt szennyező gyárakkal, a tó maga pedig teljesen alkalmatlan volt fürdésre, horgászásra, de még vitorlázásra is.
A Vesijärvi Tó Alapítvány sokat dolgozott azon a közszféra és magáncégek bevonásával, hogy újraélesszék a tavat és környékét.
— Ha a hetvenes években sétálnál a kikötőben, akkor azt látnád, hogy szennyvíz és mindenféle hulladék úszik a tóban – mondta Heikki Mäkinen, az alapítvány programvezetője.
HIRDETÉSA Vesijärvi tó regenerálása egyedülálló volt a világon, és azóta modellként szolgál más tavak helyreállításához Finnországban és a más országokban is.
Első lépésként a városból érkező szennyvíz mennyiségét kell csökkenteni, illetve a parton létesült üzemeket is el kell költöztetni. Ezután a biológiai tisztítás folyamata kezdődhet: halakat kell telepíteni a tóba. A kis halak megeszik az algásodást okozó planktonokat.
Befektetés a jövőbe
A Kymijärvi III nevű bioüzem 2019-ben kezdte meg működését Lahtiban. Az erőmű azóta 100 százalékban megújuló energiát termel, amit a város energiaellátója, a Lahti Energia arra használ, hogy kiváltsa a régi, Kymijärvi I nevű, széntüzelésű erőművét. A biomassza erőmű főleg erdészeti hulladékot használ a tüzeléshez.
Az új erőmű, együtt a 2012 óta üzemelő, gáztüzelésű Kymijärvi II-vel, képes a város mind a százhúszezer lakosának energiaellátására, méghozzá úgy, hogy az éves szén-dioxid-kibocsátást eközben sikerült csökkenteni 600 ezer tonnával.