A brüsszeli kezdeményezés szépséghibája, hogy a súlyosan szennyező szénipar és a gázerőművek kimaradnak a zöld rendszertanból.
Felcimkézi az EU a jövőben a klíma -és környezetbarát beruházásokat. Brüsszel ezzel segítené a gazdasági átmenetet a klímacélok eléréséért. A földgáz és az atomenergia kérdéséről azonban elhalasztották a döntést, ezzel heves bírálatot váltottak ki a környezetvédők körében.
Brüsszel az úgynevezett zöld pénzügyi rendszertan elindításával több százmilliárd eurónyi befektetést szeretne a fenntartható gazdaság felé terelni. A bizottság szerint ezzel világosan meg tudják majd különböztetni a környezetbarát iparágakat a szennyezőktől. A földgáz és az atomenergia azonban egyelőre kimarad a rendszerből.
"Nagyon sok ország használ szénenergiát, nekik át kell állítaniuk a gazdaságukat, ebben pedig nagy szerepe lesz a gáznak. A rendszertan eléggé korlátozó jellegű, ezért meg kell vizsgálnunk a gáz szerepét az energiaátmenetben. Az kiderült, hogy a tagállamok szeretnének a klímasemlegesség felé haladni, de ez egy nagyon nehéz út” - mondta Mairead McGuinness uniós biztos.
Szintén kimaradnak a rendszerből a mezőgazdasági beruházások, de szerepel benne a szállítás, a megújuló energia, az ipar és az építőipar. Több kelet-európai ország vett részt a terv felvizezésében. A zöldek szerint azonban ezek a kivételek nem felelnek meg a klímavédelem tervének.
"Európa egyrészt azt mondja, 30 év múlva szeretne klímasemleges lenni. De akkor miért építenek gázerőműveket zöld beruházásként? Azok még 40 év múlva is működni fognak, jóval a 2050-es karbonsemlegességi határidőn túl. Nem azt mondom, hogy semmilyen szerepe ne legyen a gáznak, de ezt igenis korlátozni kell” – mondta egy Holland zöldpárti EP-képviselő, Bas Eickhout.
Az uniós klímacélok eléréséhez a becslések szerint évente legalább 350 milliárd eurót kell a fenntartható gazdaságba fektetni.