Ötemeletes szálloda épül a Wichmann-kocsma helyére. A ház épp a pesti gettó határán áll, a zsidónegyed legkisebb megmaradt épülete.
Futótűzként terjed a közösségi oldalakon a hír, hogy lebontják a legendás Wichmann-kocsma épületét. A budapesti Kazinczy utca 55-öt a magyar kártya szülőházaként is emlegetik. Bontását már két évtizede engedélyezték, de megmentéséért csak most emelik fel hangjukat a tiltakozók. Győzhetnek-e egy ötemeletes szálloda beruházójával szemben, és maradt-e mit megmenteni az elhanyagolt ingatlanon?
Az épület hosszú ideje gondozatlan, lepusztult állapotban van, építészeti értékei nem jelentősek, de a hely szelleme annál inkább. Saly Noémi várostörténész szerint épp ezért megmentésre érdemes a Kazinczy utca 55. Erről szerdán beszélt az Euronewsnak:
„Nem építészeti szempontból érdekes a jövő számára a ház. Nincsenek rajta puttók, stukkók és cirádák, viszont a város szövetét tekintve jelentős, hogy ez a pesti zsidó negyed legkisebb megmaradt épülete, ezért ezt a kicsi házat üvegbúra alatt kellene mutogatni. Látványával múltidéző, érzékelteti, hogy milyen volt ez a városrész egykor. Ahogy a Belváros egyetlen megmaradt barokk lakóháza, a Százéves étterem épülete, ez a Kazinczy utcai ház is tanúskodik a városrész régi arcáról."
A legtöbben a kilencszeres világbajnok kenus, Wichmann Tamás kocsmájaként ismerik a házat. Az italmérést 1987-ben nyitotta meg a népszerű sportoló. Először Szent Jupát volt a kocsma neve, a kenusok fiktív védőszentje után, később módosult Wichmann kocsmájára.
A Magyar Lapát című dokumentumfilm Wichmann Tamás életéről szól, számos jelenetét a Kazinczy utcai kocsmában forgatták. Így nem csak a képek, de a film hangfelvétele is megörökíti a hely hangulatát.
Sárközi Mátyás író 2006-ban megjelent kötetében kakofóniának nevezi a hangzavart, finoman célozva arra, hogy csak kiabálva tudtak egymással beszélgetni a vendégek, ha érteni is akarták egymást a zsúfoltság zajában.
"Szomorúan állapítjuk meg, hogy a régi pesti zsidónegyedben a helyzet továbbra is aggasztó" - írta a világörökségi helyszíneket listázó UNESCO párizsi irodájának címzett levelében az Óvás Egyesület 2018 áprilisában.
Az ÓVÁS! Közhasznú Egyesület 2004-ben a régi pesti zsidónegyed múltjának, épületeinek, hagyományainak megőrzéséért és lakóinak védelméért alakult. Akcióikkal számos alkalommal hívták fel a figyelmet arra, hogy a túlzó ingatlanberuházások az egész városrész védett jellegét veszélyeztetik.
A befektetők igyekeznek szomszédos telkeket megvásárolni, a régi házakat lebontani, és az eredeti léptékhez képest sokkal nagyobb tömegű épülettömböket építeni. Ezzel a módszerrel több lakás, apartman, szoba alakítható ki az újépítésű lakóparkokban és hotelekben, viszont a tömöttebb beépítés megváltoztatja a negyed hangulatát.
Az ÓVÁS! több alkalommal akcióséták során megjelölte azokat a régi házakat, amik erre a sorsra juthatnak. Az egyesület egyik szakértője, Perczel Anna építész a Védtelen örökség címet adta összegző kötetének, amiben házról házra járva, fényképekkel és leírással mutatja be belső Erzsébetváros értékeit.
Évtizedeken át nyomtak játékkártyákat a Kazinczy utca 55. műhelyében, sőt a magyar kártya itt készült először ma ismert formájában, tudjuk meg Perczel Anna könyvéből.
Schneider József kártyafestő 1820-ban lett pesti polgár, akkor még Kiskereszt utcának hívták a Kazinczy utca e szakaszát. 1836-ban készítette az első magyar kártyát.
Az addig használatos egyalakos kártyák nehezen voltak kezelhetők, a pakli keverésekor sok lap fejre állt. Schneider József leleményes újítása volt a tükrözött mintájú kártya nyomtatása, így már mindegy, hogy merre fordulnak a lapok. Külföldön is hozzá kötik a "Tell-kártyát", mert a lapok nyomtatásához Schiller Tell Vilmosának szereplőit választotta.
A Kazinczy utca 55. a pesti szabadkőművesek egykori legendás találkozóhelye volt. A kétszárnyú tölgyfa kapu igényes kivitelű, kovácsolt rácsa a teozófia jelképeit mintázza. A ház lebontása esetén a rácsot érdemes múzeumi állományba venni.
A jelkép középén a feltámadás ősi, egyiptomi szimbóluma, az élet jeleként emlegetett füles kereszt van. Körülötte az összefonódó kettős háromszög a szellem és az anyag egységét jeleníti meg. Mindezt a saját farkába harapó kígyó tekergése szegélyezi, a vég nélküli örökkévalóságra utalva.
A felső, kisebb körben első ránézésre egy horogkeresztet látunk. Az indiai szvasztika jele mindkét verzióban megjelenik a rácson, az ajtó bal és jobb szárnyán eltérően: jobbra, illetve balra tekeredve. Egyike a legősibb jelképeknek, számtalan kultúrkörben használták. Jelentése Indiában a jó szerencse, míg Kínában a halhatatlanság volt. A magyar népművészetben is előfordul, tekerőlevél néven.
Az 1907-ben alakult Magyar Teozófiai Társaság ebben a házban működött az első világháborúig, a csoport 1914-ben költözött el innen a mai Puskin utcába. A háború után a társaságot betiltották, csak 1991 után létezhetett újra.
Perczel Anna építész könyvében a ház megmaradása mellett érvel, mivel ez az épület éppen a gettó határán állt, a csillagos házak között tartják számon. Érdekessége, hogy ez az egyetlen magáningatlan a negyedben, amit soha nem államosítottak.
A Facebookon egymást érik a Kazinczy utca 55. megmentését követelő posztok.