NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Maradt-e mit megmenteni a bontásra ítélt Wichmann-kocsma házán?

A budapesti Kazinczy utca 55. jelenlegi állapota és díszrácsa egy archív felvételen
A budapesti Kazinczy utca 55. jelenlegi állapota és díszrácsa egy archív felvételen Szerzői jogok EN/GMaps Streetview
Írta: Gábor Ács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Ötemeletes szálloda épül a Wichmann-kocsma helyére. A ház épp a pesti gettó határán áll, a zsidónegyed legkisebb megmaradt épülete.

HIRDETÉS

Futótűzként terjed a közösségi oldalakon a hír, hogy lebontják a legendás Wichmann-kocsma épületét. A budapesti Kazinczy utca 55-öt a magyar kártya szülőházaként is emlegetik. Bontását már két évtizede engedélyezték, de megmentéséért csak most emelik fel hangjukat a tiltakozók. Győzhetnek-e egy ötemeletes szálloda beruházójával szemben, és maradt-e mit megmenteni az elhanyagolt ingatlanon?

Az épület hosszú ideje gondozatlan, lepusztult állapotban van, építészeti értékei nem jelentősek, de a hely szelleme annál inkább. Saly Noémi várostörténész szerint épp ezért megmentésre érdemes a Kazinczy utca 55. Erről szerdán beszélt az Euronewsnak:

„Nem építészeti szempontból érdekes a jövő számára a ház. Nincsenek rajta puttók, stukkók és cirádák, viszont a város szövetét tekintve jelentős, hogy ez a pesti zsidó negyed legkisebb megmaradt épülete, ezért ezt a kicsi házat üvegbúra alatt kellene mutogatni. Látványával múltidéző, érzékelteti, hogy milyen volt ez a városrész egykor. Ahogy a Belváros egyetlen megmaradt barokk lakóháza, a Százéves étterem épülete, ez a Kazinczy utcai ház is tanúskodik a városrész régi arcáról."

A legtöbben a kilencszeres világbajnok kenus, Wichmann Tamás kocsmájaként ismerik a házat. Az italmérést 1987-ben nyitotta meg a népszerű sportoló. Először Szent Jupát volt a kocsma neve, a kenusok fiktív védőszentje után, később módosult Wichmann kocsmájára.

Képkockák a Magyar Lapát című dokumentumfilmből
Életképek a Wichmann-kocsmábólKépkockák a Magyar Lapát című dokumentumfilmből

A Magyar Lapát című dokumentumfilm Wichmann Tamás életéről szól, számos jelenetét a Kazinczy utcai kocsmában forgatták. Így nem csak a képek, de a film hangfelvétele is megörökíti a hely hangulatát.

Sárközi Mátyás író 2006-ban megjelent kötetében kakofóniának nevezi a hangzavart, finoman célozva arra, hogy csak kiabálva tudtak egymással beszélgetni a vendégek, ha érteni is akarták egymást a zsúfoltság zajában.

Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Amikor még egységes portálja volt a földszintnekForrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

"Szomorúan állapítjuk meg, hogy a régi pesti zsidónegyedben a helyzet továbbra is aggasztó" - írta a világörökségi helyszíneket listázó UNESCO párizsi irodájának címzett levelében az Óvás Egyesület 2018 áprilisában.

Az ÓVÁS! Közhasznú Egyesület 2004-ben a régi pesti zsidónegyed múltjának, épületeinek, hagyományainak megőrzéséért és lakóinak védelméért alakult. Akcióikkal számos alkalommal hívták fel a figyelmet arra, hogy a túlzó ingatlanberuházások az egész városrész védett jellegét veszélyeztetik.

A befektetők igyekeznek szomszédos telkeket megvásárolni, a régi házakat lebontani, és az eredeti léptékhez képest sokkal nagyobb tömegű épülettömböket építeni. Ezzel a módszerrel több lakás, apartman, szoba alakítható ki az újépítésű lakóparkokban és hotelekben, viszont a tömöttebb beépítés megváltoztatja a negyed hangulatát.

Az ÓVÁS! több alkalommal akcióséták során megjelölte azokat a régi házakat, amik erre a sorsra juthatnak. Az egyesület egyik szakértője, Perczel Anna építész a Védtelen örökség címet adta összegző kötetének, amiben házról házra járva, fényképekkel és leírással mutatja be belső Erzsébetváros értékeit.

Wikipedia/JezWegierski
A magyar kártya emléktáblája a Wichmann-kocsma falánWikipedia/JezWegierski

Évtizedeken át nyomtak játékkártyákat a Kazinczy utca 55. műhelyében, sőt a magyar kártya itt készült először ma ismert formájában, tudjuk meg Perczel Anna könyvéből.

Schneider József kártyafestő 1820-ban lett pesti polgár, akkor még Kiskereszt utcának hívták a Kazinczy utca e szakaszát. 1836-ban készítette az első magyar kártyát.

Az addig használatos egyalakos kártyák nehezen voltak kezelhetők, a pakli keverésekor sok lap fejre állt. Schneider József leleményes újítása volt a tükrözött mintájú kártya nyomtatása, így már mindegy, hogy merre fordulnak a lapok. Külföldön is hozzá kötik a "Tell-kártyát", mert a lapok nyomtatásához Schiller Tell Vilmosának szereplőit választotta.

fotó: MTT-gyűjtemény / Teozófiai jelkép az ajtó rácsán
A házban egykor szabadkőművesek találkoztakfotó: MTT-gyűjtemény / Teozófiai jelkép az ajtó rácsán

A Kazinczy utca 55. a pesti szabadkőművesek egykori legendás találkozóhelye volt. A kétszárnyú tölgyfa kapu igényes kivitelű, kovácsolt rácsa a teozófia jelképeit mintázza. A ház lebontása esetén a rácsot érdemes múzeumi állományba venni.

A jelkép középén a feltámadás ősi, egyiptomi szimbóluma, az élet jeleként emlegetett füles kereszt van. Körülötte az összefonódó kettős háromszög a szellem és az anyag egységét jeleníti meg. Mindezt a saját farkába harapó kígyó tekergése szegélyezi, a vég nélküli örökkévalóságra utalva.

A felső, kisebb körben első ránézésre egy horogkeresztet látunk. Az indiai szvasztika jele mindkét verzióban megjelenik a rácson, az ajtó bal és jobb szárnyán eltérően: jobbra, illetve balra tekeredve. Egyike a legősibb jelképeknek, számtalan kultúrkörben használták. Jelentése Indiában a jó szerencse, míg Kínában a halhatatlanság volt. A magyar népművészetben is előfordul, tekerőlevél néven.

Az 1907-ben alakult Magyar Teozófiai Társaság ebben a házban működött az első világháborúig, a csoport 1914-ben költözött el innen a mai Puskin utcába. A háború után a társaságot betiltották, csak 1991 után létezhetett újra.

Perczel Anna építész könyvében a ház megmaradása mellett érvel, mivel ez az épület éppen a gettó határán állt, a csillagos házak között tartják számon. Érdekessége, hogy ez az egyetlen magáningatlan a negyedben, amit soha nem államosítottak.

HIRDETÉS

A Facebookon egymást érik a Kazinczy utca 55. megmentését követelő posztok.

Ez tényleg botrányos. Úgy néz ki, lebontják a Kazinczy utca 55 szám alatt álló házat, amely egy igazán legendás hely...

Posted by Mátyás Szöllősi on Wednesday, January 6, 2021
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Velencét a veszélyeztetett értékek között javasolja listázni az UNESCO

Pazarlás vagy felelős vagyongazdálkodás eladni a Lánchíd kandelábereit?

Már nyáron elindulnak a spanyol expresszek a francia síneken