rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Egyre erősebb a tiltakozás és a változás igénye Európa keleti részén

euronews_icons_loading
Egyre erősebb a tiltakozás és a változás igénye Európa keleti részén
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

Egyre erősebb a tiltakozás és a változás igénye Európa keleti részén

Lukasenka, Boriszov, Putyin: a különbözőségeik ellenére az közös bennük, hogy évtizedek óta hatalmon vannak. Nem mondanak le, éppen ellenkezőleg, az új szabályoknak köszönhetően, amelyeket úgy tűnik, örökké alkalmazni akarnak, maradnak. Figyelmen kívül hagyva az ellenzéket és erőszakkal elfojtva a nép hangját.

Belarusz:

Augusztus 16-án 200 000 ember vonult az utcákra a szerintük elcsalt belarusz választások ellen tiltakozva és Lukasenka elnök lemondását követelve. De az országot 26 éve vezető Aljakszand Lukasenka nem hajlandó új választásokat kiírni, és azzal vádolja az ellenzéket, hogy alá akarja ásni az ország kapcsolatát Moszkvával.

Azóta folyamatosak a tiltakozások, ahogyan a rendőri erőszak is, ami tüntetők halálához, sérülésekhez, és több ezer letartóztatáshoz vezetett.

Az elnyomás miatt "Európa utolsó diktátorának" hívott Lukasenka kezét elengedte legrégebbi szövetségese Oroszország. Putyin a belaruszoknak felajánlott másfél milliárd dolláros hitel mellett reformokat szorgalmazott.

A Moszkva gazdasági segítségétől függő Lukasenka új alkotmányt hirdetett meg, és kijelentette, hogy annak elfogadása után visszalép az ország vezetésétől.

Az Európai Unió elítéli és szankcionálja az erőszakot, ugyanakkor gazdasági támogatást ígér minden demokratikus átmenet számára, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat.

Brüsszel segítséget nyújtott az ellenzéknek is, mint például Szvjatlana Cihanouszkajának, aki Litvániába menekült, és, akit később Sassoli, az Európai Parlament elnöke üdvözölt.

Az Európai Parlament a belarusz demokratikus ellenzéknek adományozta a 2020-as Szaharov-díjat.

Bulgária:

Egy másik ország, ezúttal egy EU-tagállam, egy másik vezető, aki nem hajlandó lemondani hatalmáról. A bolgárok több mint három hónapon át tüntettek Bojko Borissov miniszterelnök lemondását követelve. Nevét és környezetét a korrupció és az oligarchikus maffiával való kapcsolatok vádja szennyezik.

Rumen Radev elnök hiába kérte a kormány és Ivan Geshev legfőbb ügyész lemondását.

Bulgária, az EU legszegényebb állama, csaknem 14 évvel azután, hogy csatlakozott az Unióhoz, korrupcióval és a jogállamiság kihívásaival küzd.

Oroszország:

Más ország, más vezető. A Vlagyimir Putyin hatalmát bebetonzó alkotmányos népszavazás Oroszországban is tiltakozásokat váltott ki, bár az történelme miatt nem óriási méretűeket.

2000 óta hatalmon lévő Putyin Joszif Sztálin szovjet diktátor óta a modern orosz történelem leghosszabb ideje hatalmon lévő vezetője. 68 éves.

Putyin negyedik ciklusa 2024-ben ér véget, de a szavazatok 78% -ával elnyert alkotmányreformról szóló júliusi népszavazás révén 2036-ig hatalmon maradhat. Ez további két ciklus.

De ha ez nem volna elég... a Duma támogatta azt a törvényjavaslatot, amely mentességet biztosít az orosz elnököknek és családtagjaiknak a büntetőjogi felelősségre vonás alól a hivataluk elhagyása után, a júliusban megszavazott alkotmányos reform keretében.

Alekszej Navalnij, a Kreml legfőbb kritikusa az eredményeket "nagy hazugságnak" minősítette, amely nem tükrözi az orosz emberek valódi akaratát.

Alekszej Navalnij augusztusban túlélt egy mérgezési kísérletet. Úgy gondolja, hogy Putyin állt az akció mögött ezzel szemben Moszkva megalapozatlannak tartotta a vádakat.

Navalnij esete tovább mérgezheti a viszonyt Európa és Oroszország között. Különösen, ha a Kreml úgy érzi, hogy megrendült az embere bizalma, a Nyugat pedig politikai ellenfeleinek meggyilkolásával vádolja.