Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Kavarás a választási törvény körül: mire lesz ez jó?

Access to the comments Kommentek
Írta: Magyar Ádám
euronews_icons_loading
Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben 2020. december 14-én, tőle balra Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes
Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben 2020. december 14-én, tőle balra Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes   -   Szerzői jogok  MTVA/Szigetváry Zsolt

Új felállást hoz majd a 2022-es választás a hazai politikai életben. A 2010 óta kormányzó Fidesz-KDNP-vel szemben az ellenzéki pártok többsége az egyéni körzetekben közös jelöltekkel, országosan pedig közös listával indul majd. A koordinációra máshogy esélyük sincs, a parlament ugyanis kedden elfogadta a választási törvény módosítását, amelynek értelmében a mostani 27 helyett 71 egyéni jelöltre lesz szükség ahhoz, hogy egy párt országos listát állítson.

A Political Capital választási szakértője szerint az új szabály európai szinten is szigorúnak számít, és elsősorban az új politikai formációk fognak rosszul járni vele:

„Ezzel most már sokkal-sokkal nehezebb lesz betörni a politikai arénába egy új politikai erőnek. Nem mondom, hogy lehetetlen, de ez egy irreálisan magas érték. Konkrétan a 2022-es ellenzéki együttműködésre viszont nincsen érdemi hatása. Az ellenzéki pártok már jóval korábban kifejezték, hogy úgyis 106 közös jelöltet fognak állítani, őket ez a keretszám egyáltalán nem befolyásolja" - mondta László Róbert.

A kamupártokat nem végezték ki

Bár a kormánypárti indoklás úgy szól, hogy a kamupártok visszaszorítására hozták meg az új szabályt, László Róbert szerint ez önmagában kevés ehhez:

„Talán valamivel kevesebb asztaltársaság gondolja azt, hogy na, majd én alapítok egy pártot, hogy hazalapátoljam a közpénz-százmilliókat. De továbbra is lényegében készpénzben hazavihetik a kampánytámogatást a pártok. Míg az egyéni jelöltek kincstári kártyán kapják a támogatást és nagyon szigorúan el kell számolniuk minden fillérről, a pártoknak a pártlistás támogatásokról szinte egyáltalán nem kell beszámolniuk. Elég, ha valami mondvacsinált papírt leadnak. Pedig ott nem egymillióról, hanem sok százmillióról van szó.

A Seres Mária Szövetségesei nevű kamuformáció 2014-ben úgy adta le a több mint 350 millió forintos kampánytámogatását, hogy annyit írt oda, hogy anyagjellegű ráfordítás. Egy egysoros beszámoló volt. Képzeljük el, hogy nézne ránk az adóhivatal, ha így adnánk le az adóbevallásunkat.

Most az ellenzék áll előrébb a Medián szerint

Mivel az ellenzéki közös indulás már korábban borítékolható volt, és a kamupártos indoklás sem igazán állja meg a helyét, nem teljesen egyértelmű, hogy mi a kormány szándéka a törvényváltoztatással.

Ráadásul a Medián közvélemény-kutató legfrissebb felmérésében az ellenzéki lista országos szinten két százalékkal vezet is a Fidesz listája előtt. Az összefogás több szempontból is hasznos az ellenzéki pártoknak Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója szerint:

„Nemcsak az a látványos fejlemény, hogy a közös lista többet hoz, mint az egyes ellenzéki pártokra eső szavazatok összege. Abban is megmutatkozik ez, hogy kevesebb a választól elzárkózó, párt néküli, ahogy mondani szoktuk, bizonytalan szavazó."

MTI/Krizsán Csaba
Az idei győri önkormányzati választásra már összefogott az MSZP, a DK, a Momentum, az LMP, a PM és a JobbikMTI/Krizsán Csaba

Novemberben egy hasonló felmérésen még jelentős előnnyel vezetett a Fidesz az ellenzéki összefogással szemben. A kormánypárt szinte egyik hétről a másikra 6 százalékot veszített népszerűségéből, valószínűleg elsősorban a Szájer-botrány miatt.

Hann Endre azt is hozzátette, hogy a járványkezelés egyelőre nem tűnik döntő tényezőnek a választás szempontjából, és könnyen lehet, hogy a kormánypárt gyengülése csak átmeneti:

„A társadalomban többségben vannak azok, akik úgy gondolják, hogy a kormány jól kezelte ezt a járványt. A többség nem túl nagy, de többség. Ezért azt gondolom, hogy nem ez gyengítette a Fidesz pozícióját, ami azért továbbra is erős. A Fidesznél azt látjuk, hogy nem feltétlenül pártolnak át a támogatóik máshova, hanem inkább csak elbizonytalanodnak. Ez gyakran megfigyelhető volt az elmúlt években is. Ha valami kellemetlen volt a Fidesz számára, a szavazóinak egy része azt mondta, hogy nem tudja, kire szavaz, és aztán visszapártolt. Ez most sem zárható ki."

De akkor miért szigorított a törvényen a kormánypárt?

A kérdés adott: ha látszólag még kedvez is a közös listán indulás az ellenzéki pártoknak, miért tereli őket minden erővel pont egy ilyen közös listára a Fidesz? László Róbert szerint a kormánypártban úgy gondolkoznak, hogy minél inkább „össze lehet gyurcsányozni" az ellenzéki összefogást, annál jobb, és hasonlóan gondolja Hann Endre is:

„Azt hiszem, a Fidesz arra próbál játszani, hogy majd elég sokan fogják utálni a jobboldali vagy konzervatív szavazók közül mondjuk a DK-t, és elég sokan fogják utálni a baloldali szavazók közül a Jobbikot, hogy esetleg elmenjen a kedvük a szavazástól. De azt gondolom, hogy ezek az ellentétek leküzdhetők, ha a pártok bemutatják, hogy hajlandóak és képesek együttműködni."

László Róbert pedig még egy szempontot felvetett:

„Még elképzelhető, hogy a jövő év folyamán tisztábban fogunk látni. Például ha a frakcióalakítás szabályait hozzáigazítják ehhez a módosításhoz. El tudom képzelni, hogy ki fogják találni azt, hogy aki közös listáról került be, vagy közös egyéni kerületi mandátumot szerzett, az csak közös frakcióba ülhet be. Ez csak egy spekuláció, de jöhet még valami később, ami érthetőbbé teszi, hogy miért volt ez most fontos."

A Kétfarkú Kutyapártnak létfontosságú a módosítás

A Kétfarkú Kutyapárt szempontjából komoly változást hoz az új törvény.

„Nekik 27 jelöltet állítani olyan kerületekben, ahol nem zavarják meg a kormány-ellenzék versenyt, nem okozott volna problémát. 71 neutrális kerület viszont nincsen, úgyhogy valószínűleg lesz rajtuk egy elég nagy nyomás az ellenzék részéről, hogy azért gondolják meg még egyszer, hogy tényleg elindulnak-e önállóan. Szerintem egyébként el fognak indulni" - mondta László Róbert.

MTI/Mónus Márton
A kutyapártos Döme Zsuzsanna szavaz a tavalyi EP-választáson. Végül 2,62 százalékot szereztekMTI/Mónus Márton

Hann Endre szerint a párt szintén a módosítás egyik fő érintettje, de még jól is kijöhet belőle:

„A Kétfarkú Kutyapártnak egy kicsit még hozhat is a helyzet. Olyan szavazók, akiknek az egész mostani politikai elit ellenszenves, könnyen lehet, hogy esetleg rájuk adják a voksukat, és így akár a parlamenti küszöböt is elérhetik."

A Pest megyei választókerületeken még módosítani kell

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy a választókerületeken csak összpárti egyetértés esetén fognak módosítani a 2022-es választás előtt. A szakértők szerint a kormánypártnak erre nem is igazán van szüksége, hiszen 2011-ben már a saját ízlésére szabta a választási térképet. Pest megyében azonban mindenképp módosítani kellene a határokon, mert néhány körzet népessége olyan sokat nőtt az elmúlt tíz évben, hogy már nem felel meg a törvényi előírásoknak.

A Nemzeti Választási Iroda még Pálffy Ilona elnöksége alatt ki is dolgozott egy módosító javaslatot a Pest megyei helyzet rendezésére, amit az ellenzéki Szabó Tímea a parlament elé is benyújtott. A törvényalkotási bizottságban a fideszes képviselők még támogatták a javaslatot, a keddi parlamenti ülésen azonban a kormánypárt végül leszavazta azt. László Róbert szerint ez újabb tünete a kormánypárton belüli zűrzavarnak:

Egy biztos, a Fideszben káosz van. Van egy közkeletű tévhit, hogy a Fidesz sok tucat lépéssel előre gondolkodik, és bármit is lép, amögött valami mesterterv húzódik. A választási törvény módosításával kapcsolatban már sokadszor látjuk, hogy nincs ilyen. Valószínűleg a Fideszen belül is különböző erőcsoportok vannak.

Előzetesen úgy tűnt, hogy a Fidesznek jól jön, hogy a körzethatárok átalakítása ellenzéki indítványra valósul meg. A keddi elutasítás azonban azt jelenti, hogy valószínűleg még változni fog a helyzet a választás előtt.

„Amíg a Fidesznek kétharmada van, azt csinál a saját törvényével, amit akar. A választójogi törvényben, amit a Fidesz egypártian fogadott el 2011-ben, szerepel egy passzus, hogy választási évben, és az azt megelőző évben a kerülettérképhez nem lehet hozzányúlni. Ugyanakkor bármikor megtehetik azt, hogy ezt a passzust hatályon kívül helyezik, hozzányúlnak a kerülettérképhez, majd újból hatályba helyezik. A Fidesz valami hasonlót 2013-ban már egyszer megcsinált" - magyarázta a Political Capital szakértője.