Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Navracsics Tibor: nagy veszélyben van a Fidesz Néppárt-tagsága [PODCAST]

Access to the comments Kommentek
Írta: Magyar Ádám
euronews_icons_loading
Navracsics Tibor sajtótájékoztatót tart Veszprémben, 2020. augusztus 6-án
Navracsics Tibor sajtótájékoztatót tart Veszprémben, 2020. augusztus 6-án   -   Szerzői jogok  MTI/Vasvári Tamás

Mi történt a múlt heti uniós csúcson? Mi a jogállamisági mechanizmus jövője? És mindennek milyen hatása lehet a 2022-es magyarországi választásra? Podcastunkban Dr. Navracsics Tibor korábbi uniós biztos és magyar miniszterelnök-helyettes, Magyari Péter, a 444.hu újságírója, valamint Zsíros Sándor, az Euronews brüsszeli tudósítója és EU-ügyi szakértője beszélgetett az elmúlt évek egyik legfontosabb uniós vitájáról.

A podcastot a fenti lejátszóval lehet elindítani, alább pedig kiemelünk néhány témát a beszélgetésből.

Az EU jövője a tét

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a jogállamisági mechanizmus vitája túlmutat a konkrét eljáráson.

„A kérdés általában arról is szól, hogy az EU hogyan működjön, és milyen irányba menjen tovább" - mondta Magyari Péter. „Én azt látom, hogy egy folyamatosan alakuló és repedező fal van a politikai szövetség előtt. A jogállamisági mechanizmus felvetése egy ütés volt ezen a falon, amitől a fal legfeljebb repedéseket szenvedett, de egyáltalán nem dőlt le. De ennek a falnak az ütögetése folytatódni fog, főleg akkor, hogyha a nyugati tagállamok azt fogják érezni, hogy az a típusú keleti építkezés, ami most leginkább Magyarországon és Lengyelországon tetten érhető, a saját belső politikai építményüket is veszélyeztetheti" - magyarázta az újságíró.

„Még ennyire élesen nem volt kimondva az, amiről már nagyon sok vita zajlik, hogy tulajdonképpen jobb lenne-e Magyarország és Lengyelország nélkül az Unió. Illetve az a kérdés, hogy ez a két ország mennyire tudja a további integrációt akadályozni. Erről is szó van már" - tette hozzá Zsíros Sándor.

Navracsics Tibor szerint a tárgyalások a német uniós elnökség hatalmas sikerét hozták:

„Amikor július 1-jén a német elnökség hivatalba lépett, és megfogalmazta, hogy mit akar elintézni, akkor én azt mondtam, hogy ez egy olyan próbatétel a német diplomácia számára, ami vagy a legmagasabb szintre emeli a német diplomáciát és érdekérvényesítést, vagy a porba sújtja mindazt az eredményt, amit eddig elértek. Ami történt, azt mutatja, hogy ma az Európai Unió Németország nélkül nem tud létezni, ugyanakkor azt is felveti, hogy Németország mindent el tud intézni."

A Fidesz nincs jó helyzetben

A szakértők szerint a magyar kormánypárt hosszú távon rosszul járhat a jogállamisági vitában mutatott kemény álláspontja miatt.

„Szerintem nagyon nem tett jót a közbeszédnek a vétóval való fenyegetés. Ez látszott a Szájer-ügy kezelésén is, amiből egyébként feleekkora botrány nem lett volna, hogyha előtte Magyarország és Lengyelország nem vétózik" - mondta brüsszeli tudósítónk. „A rendszernek az lenne a célja, hogy a jogállamiságot és a demokráciát védje, és esetleg az erről az útról letérni kívánó országokat visszaterelgesse. Én nem látom, hogy ebben túl nagy hatást tudnának elérni ezzel az eszközzel, mert leszűkítették a költségvetési kérdésekre a jogállamisági csomagot. Viszont hosszú távon az Unióban a politikai nyomásgyakorlás nőhet olyan szintre, aminek már lehet hatása a magyar és a lengyel kormányra" - tette hozzá a beszélgetés egy későbbi pontján.

Navracsics Tibor szerint a Fidesz néppárti tagsága is veszélyben van:

Ez egy nagyon veszélyes helyzet szerintem a Fidesz számára. Veszélyes abban az értelemben, hogyha az Európai Néppárt tagja akar maradni. Ha nem akar az maradni, akkor természetesen nem veszélyes, de én abban bízom, hogy ez a párt még mindig az Európai Néppárt tagja akar maradni.

„A napokban kerül sor Deutsch Tamás pozíciójának a megvitatására, és szavaz róla a Néppárt frakciója, sőt, kezdeményezések vannak arra, hogy az összes Fideszes képviselő szereplését és megnyilvánulásait vitassák meg. Nyilván nem függetlenül ettől az esettől, az Európai Néppárt rátalálni vélt arra az útra, ami által kezelheti a Fidesz-problémát az Európai Néppárton belül" - folytatta a korábbi uniós biztos, aki jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének (EUstrat) intézetvezetőjeként is dolgozik.

AP/Yves Herman
Orbán Viktor Brüsszelben 2020. december 10-énAP/Yves Herman

Mi lesz a V4-ekkel?

A jogállamisági mechanizmus vitájában az egyébként gyakran együtt szavazó visegrádi négyek nem álltak egy oldalon. Navracsics Tibor szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy a szövetség megbomlott volna:

„Számomra a Visegrádi négyek mindig is V2+V2 volt. A csehek és szlovákok számtalan esetben járnak külön utat. Hogy mást ne mondjak, a szlovákok tagjai az eurózónának. És az tudatos választás a szlovákok részéről, hogy a Prága-Budapest-Bécs aranyháromszögből Brüsszel felé törnek ki. Ez a szlovák politikának egyik konszenzusos alapvetése. Egy kicsit hasonlóan a horvátokhoz, akik a Budapest-Bécs-Róma vonzásból Berlin és Brüsszel felé szeretnének kitörni. Ez tipikus kisállami stratégia, hogy minél inkább legyünk bent az integráció magjában, mert annál nagyobb az esély arra, hogy kiszakadjuk a saját geopolitikai környezetünkből."

Navracsics szerint a cseh kormányfő részéről kifejezetten kockázatos lépés volt, hogy támogatta a jogállamisági mechanizmus létrehozását:

Ez lehet abból adódik, hogy Babišék a Renew Europe tagjai, és nem akarták kihúzni a gyufát a frakcióban. De ha konkrétan van most olyan hivatalban lévő kormányfő, aki ellen többek között a jogállamisági kritériumrendszert súroló eljárás folyik, az pont Babiš. Lehet, hogy ő úgy gondolja, hogy ha támogatja a jogállamisági kritériumrendszert, és úgy csinál, mintha Csehországban nem lenne semmi probléma, akkor ezzel megúszhatja ezt az egészet.

És a 2022-es választással?

A jelenlegi számítások alapján úgy tűnik, hogy a 2022-es választások előtt nem kell arra számítani, hogy szankciókat vezetnének be Magyarország ellen a jogállamisági mechanizmus keretében. A résztvevők szerint önmagában a jogállamisági mechanizmus miatt a Fidesz valószínűleg nem fog sok szavazót veszíteni. Magyari Péter szerint abban a nem túl valószínű esetben, ha a szankciók miatt komoly uniós forrásoktól esne el az ország, inkább belső feszültségektől kellene tartania a kormánypártnak. Az ellenzéknek viszont adhat némi politikai tőkét az, ha jogállamisági eljárás indul Magyarország ellen:

„A nem Fidesz-szavazó közösség motivációja, hogy elmenjen-e szavazni, rendkívül ingadozó. Hiába kapott például a tavalyi fővárosi önkormányzati választáson a kormánypárt jelöltje darabra több szavazatot, mint valaha, mégis az ellenzék tudott nyerni, mert akkor a túloldal úgy érezte, hogy van esély. Volt motiváció, volt kedv elmenni szavazni. Ha azt látják, hogy a nyugat is velük van, vagy Orbánék ellen, akkor az adhat egy plusz mozgósítási erőt az ellenzéki oldalnak."

Zsíros Sándor szerint a kormánypárti tábor egyben tartásához kifejezetten jól jöhet az EU elleni harc:

„Ami a 2022-es választásokat illeti, az egy nagyon vonzó alternatíva a Fidesznek, hogy az Uniót egyfajta boxzsákként használja a választási kampányban, ahogy eddig is láttuk, és ehhez egy esetleges uniós szankció még akár jól is jöhet."

Időrend a podcastban:

1:30 A költségvetési megállapodás értékelése; meglepő volt a gyors kompromisszum?

6:30 A brüsszeli reakciók; a magyarok és a lengyelek szerepe az EU jövőjében

8:50 A jogállamisági viták jövője az Európai Unióban

16:30 Ki a mostani jogállamisági vita győztese?

25:00 Valós volt a fenyegetés, hogy kihagyják Magyarországot és Lengyelországot a mentőcsomagból?

28:50 A jogállamisági mechanizmus jövője, és hatása a 2022-es magyar választásra