rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Megállapodtak az EU intézményei a jogállamisági mechanizmusról

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke
Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke   -   Szerzői jogok  Francois Lenoir/AP
Betűméret Aa Aa

Az Európai Unió intézményei megállapodtak a jogállamisági mechanizmust szabályozó rendelet szövegéről. Az Európai Bizottság a Parlament és a Tanács képviselői több tárgyalási fordulón keresztül közelítették az álláspontjaikat, az így létrejött kompromisszumról szavaz majd az Európai Parlament és az igazságügyminiszterek tanácsa is.

A szöveg lehetőséget teremt arra, hogy nem csak konkrét korrupció vagy az EU-s források eltérítése miatt lehessen az eljárást megindítani, de a tágabb jogállamisági problémákra is lehessen alkalmazni.

Két feltétel együttes megléte esetén lehetne a jogállamisági mechanizmust aktiválni: az egyik az alapszerződésekben lefektetett jogállami alapelvek sérelme, és hogy ez magában hordozza azt a kockázatot, hogy aláássa az EU megfelelő gazdálkodását.

A jogállamisági mechanizmust ellenző országok, mint Lengyelország és Magyarország azt szerették volna, ha a mechanizmus nem általában a jogállamisági normák sérelmét szankcionálná, hanem azt, ha ezekből konkrét kár éri az uniót, ami sokkal szűkebb esetkör. A most elfogadott megfogalmazás ennél egy kicsit tágabb: az EU-t érő gazdasági kár kockázata is elegendő lenne a mechanizmus aktiválásához.

A Parlament delegációjának kezdeményezésére bekerült egy olyan cikkely a szövegbe, amely alapján példákkal lehet megvilágítani a jogállamisági hiányosságok kiterjedtségét.

Azért, hogy ne a végső kedvezményezetteken, mondjuk Erasmus-ösztöndíjra váró diákokon csattanjanak a szankciók, egy olyan eszközt is létrehoznak, amely biztosítja, hogy ők hozzájussanak a megítélt támogatáshoz.

Bár a Parlament által eredetileg kívántnál hosszabb határidőt kapott a Bizottság és a Tanács, hogy lépjen fel egy beazonosított jogállamisági probléma miatt, de az rövidebb lett, mint amit a Tanács javasolt, 7-9 hónap.

A Bizottság, miután megállapítja a feltételek fennállását, elindítja a jogállamisági eljárást. A Tanácsnak főszabály szerint egy kivételes esetben legfeljebb három hónapja lesz dönteni, méghozzá minősített többséggel.

A mechanizmust ellenző országok azt már elérték, hogy az aktiváláshoz a tagállamok minősített többsége kelljen, szemben az eredeti javaslattal, amely szerint az eljárást a Bizottság kezdeményezte volna, és a leállításhoz lett volna szükség a tagállamok minősített többségére.

Varga Judit igazságügyminiszter már reagált a döntésre a facebookon: azt írta, "Magyarország álláspontja szerint az Európai Parlamentnek a járvánnyal és nem politikai, ideológiai vitákkal kellene foglalkoznia. Ha már segíteni nem tudnak, legalább ne gátolják a tagállamok, így Magyarország járvány elleni védekezését és a gazdaság újjáépítését!"

Magyarország álláspontja szerint az Európai Parlamentnek a járvánnyal és nem politikai, ideológiai vitákkal kellene...

Közzétette: Varga Judit – 2020. november 5., csütörtök

Varga azzal vádolja az Európai Parlamentet, hogy meg akarja kerülni a szerződéseket és felrúgni a költségvetési alkut. Varga azzal fenyeget, hogy a mechanizmus elfogadása miatt blokkolhatja Magyarország a költségvetés elfogadását. "Az uniós költségvetés egyetlen eleméről sincsen megállapodás addig, amíg az összes eleméről meg nem állapodtunk", írja Varga Judit.

A mechanizmust magát is elfogadhatja a Tanács minősített többséggel, vagyis azt Magyarország és Lengyelország nem tudja megakadályozni, viszont még mindig fenyegethet más, egyhangú döntést igénylő fontos uniós döntések blokkolásával.

A jogállamisági mechanizmusról való megállapodás kifejezetten sürgős az EU-nak, mivel ehhez szorosan kapcsolódik a hétéves költségvetés és a közös hitelfelvételen alapuló koronavírus-mentőcsomag, amely nagyon fontos lenne a legtöbb uniós tagállamnak.