rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Věra Jourová: naivak voltunk a múltban, azt hittük, hogy a jogállamiság alapelve állandó

euronews_icons_loading
Věra Jourová: naivak voltunk a múltban, azt hittük, hogy a jogállamiság alapelve állandó
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

A jogállamiság problémája központi kérdéssé vált az Európai Unióban az utóbbi évtizedben. A reflektorfény főleg Magyarországra és Lengyelországra irányul, mivel sokan a demokratikus normákat féltik: Brüsszel szerint Budapest és Varsó nem tartja tiszteletben az európai értékeket.

Az Európai Bizottság azonban úgy döntött: szélesíti horizontját, és egyenként mind a 27 tagállamban felméri a demokrácia és a korrupció helyzetét. Věra Jourovával, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnökével brüsszeli tudósítónk, Zsíros Sándor készített interjút.

Zsíros Sándor, Euronews:

“Vendégem Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke. A Bizottság bemutatta első, jogállamiságról szóló jelentését. Mennyire egészséges jelenleg az európai demokrácia?”

Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke:

“Ez egy fontos pillanat. Miért állítjuk össze a jelentést? Ez nem egy szokványos felmérés. Szükség volt rá, hogy minden tagállamban jól felmérjük a helyzetet. Az igazságszolgáltatási szektort vizsgáljuk, különösképp annak függetlenségét, amely egyensúlyt biztosít a különféle hatalmi ágak között. Azt is vizsgáljuk újabban, mit tesznek a tagállamok a korrupció ellen. És szintén újabban a média helyzetének is utánanézünk, mert a sajtó nem csupán gazdasági szereplőkből áll, hanem szintén alapvető szerepe van a szólásszabadság és a demokrácia védelmében.”

Zsíros Sándor, Euronews:

“Mik a jelentés fő megállapításai? Hol látja a legtöbb problémát a média szabadságával kapcsolatban, az igazságszolgáltatási rendszerben és a korrupció terén?”

Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke:

“Ha általánosan értékelek, akkor a legnagyobb problémák az igazságszolgáltatásban vannak – itt a tendenciák arra mutatnak, hogy egyre nagyobb politikai nyomást helyeznek az igazságszolgáltatási rendszerre, a bírókra, különösképp a végrehajtói hatalmi ágak vagy a kormányok. Abszolút biztosnak kell lennünk abban, hogy minden országban függetlenek a bírók, akik a törvény betűje alapján döntenek, nem pedig az alapján, ki kicsoda. Nagyon világos alapelv, hogy a jog előtt mindenki egyenlő, és ezt a bíróknak kell oltalmazniuk. Szóval a trendek rosszabbodnak sok országban: az igazságszolgáltatás átpolitizálódik, növekszik a politikai és gazdasági nyomás a médián.

Nagyon pontos adatokat gyűjtöttünk tavaly és idén. A sajtó rendkívül fontos szerepet játszik -ahogyan azt már korábban mondtam - a demokrácia védelmében, vagy a valódi kép megmutatásában.

A magas felelősségtudattal rendelkező professzionális újságíróknak kéne objektív információt szolgáltatnia az állampolgároknak. Hiszen szeretnénk, ha az állampolgárok jól informáltak lennének, és saját maguk ítélnének meg helyzeteket, és döntenének, különösképp a választásokon. Ami a korrupcióellenes intézkedéseket illeti: egyes tagállamokban többet kell tennünk.

Azt látjuk, hogy elegendő és jól működő mechanizmusok vannak érvényben a korrupcióellenes harchoz. De néhány államban ez nem így van. Mindez visszatükröződik abban is, amit az állampolgároktól és vállalkozásoktól tudunk, hogy egyes országokban az emberek egész egyszerűen nem bíznak abban, hogy az intézmények képesek megfelelően felvenni a harcot a korrupcióval. Úgy vélem, ez olyan tényező, amelyre jobban kell koncentrálnunk.”

Zsíros Sándor, Euronews:

“Magyarország és Lengyelország ellen folyik 7. cikk szerinti eljárás – ezek még mindig jól működő demokráciák?”

Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke:

“Nos, nagyon jól lefedtük a tapasztalt problémákat, és kifejeztük aggodalmainkat az elemzésekben Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban. Már mindkét ország ellen folyik a 7. cikk szerinti eljárás. Soha nem hittem volna, hogy ezt a cikket valaha is használni fogjuk, erre itt van. Szóval fontos, hogy ez az eljárás folyamatban van. Amikor konkrét esetekben szegik meg az uniós törvényt, akkor kötelezettségszegési eljárást alkalmazunk. A mai jelentés kiegészíti azokat az intézkedéseket és eszközöket, amelyeket említettem. Azt halljuk Lengyelországtól és Magyarországtól: koncentráljunk másokra is. Ezért másokra is figyelünk. Úgy vélem, nagyon fontos pillanat, amikor látjuk, hogy a helyzetet a tagállamokban objektív kritériumok alapján írják le. Őszinten próbáltunk tárgyilagosak lenni a felmérésben. A módszer, amit használtunk, nagyon átlátható és átfogó volt. A tagállamok is együttműködtek velünk.”

Zsíros Sándor, Euronews:

“Lát-e hajlandóságot az együttműködésre, és arra, hogy változtassanak a területeken, amelyeket a jelentés kiemel?”

Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke:

“Minden tagállam együttműködő volt ebben a nagyon nehéz gyakorlatban. A kollégáink az összes tagállam, azt hiszem, hogy 300 különböző szervezetének jelentéseit és megállapításait elemezték. Szóval az akarat ott volt, úgy vélem azzal, hogy végrehajtottuk ezt a munkát, bemutattuk ezt a megelőzést szolgáló eszközt, a jelentést, amelyet ma hozunk nyilvánosságra. Több hangsúlyt helyezünk arra, hogy miért fontos aktívan oltalmazni és megvédeni a tagállamok jogállamiságát, és arra, hogy ennek közös érdeknek kéne lennie. Ez nem létezhet csupán az Európai Bizottságért. Ezzel nem lehetünk egyedül. Szóval meg kell mondanom, hogy pozitívan csalódtam az együttműködés szintje és minősége miatt. Ez az első kiadás, amit ma mutatunk be. Éves jelentés lesz, szóval jövőre már láthatjuk a trendeket. Hogy mihez kezdünk az új megállapításokkal? Sok esetben azok kinyitják az ajtót a párbeszédhez az adott tagállamokkal. De nem csak Lengyelországról és Magyarországról van szó: a jelentés a bolgár, román, horvát és szlovák igazságügyi rendszerek problémáira is rámutat. Bulgáriában és Máltán a médiumok politikai erőkhöz kötődnek, miközben Spanyolországban, Szlovéniában, Bulgáriában és Horvátországban az újságírókat gyakran fenyegetik vagy támadják meg."

Zsíros Sándor, Euronews:

“Mik a legfőbb aggodalmai Magyarországon és Lengyelországon kívül?”

Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke:

“Nos, egyes államokban különösképp a média világában látunk negatív trendet. Érdemes elolvasni a jelentéseket, amelyekben igen nyitottak és pontosak az értékeléseink. Ezenkívül hiányoznak a tettek, különösképp a bűncselekmények kivizsgálása és a büntető eljárások. És ott vannak a pénzügyek… Ezért próbáltuk elérni, hogy összekössük a jogállamiság alapelvét és a pénzügyi visszaélések hatékony kivizsgálását. Szóval jelenleg szélesítjük az eszközök tárházát, amelyekkel dolgozhatunk. Most olyan helyzetben vagyunk, hogy több pénzt fogunk szétosztani. A pénznek pedig nagyon jó célokat kéne szolgálnia. Segítenie kéne abban, hogy a tagállamok kilábaljanak a koronavírus-járvány okozta válságból. Ezért nem tarthatjuk tovább fenn azt a rendszert, amelyben növeljük a szétosztott pénzösszeget, egyúttal csökkenő bizalommal kell megküzdenünk. Több biztosítékot kell bevezetnünk.”

Zsíros Sándor, Euronews:

“A költségvetésről szóló tárgyalások közepén vagyunk. Valóban a pénz az egyetlen útja annak, hogy meggyőzzék ezeket az országokat az értékek védelméről?”

Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke:

“Természetesen nem. Be kell vetnünk minden intézkedést és eszközt, amely rendelkezésünkre áll. Ami a pénzt illeti… nos úgy vélem, elég komoly figyelmeztetés ez azoknak az államoknak, amelyek tovább folytathatnák a jogállamiság alapelvének megsértését, hogy feltételhez kötjük a pénzt. Az adófizetők a tagállamokban, különösképp azokban a tagállamokban, amelyek nettó befizetők, több biztosítékot akarnak látni. És nem szabad feladnunk a párbeszédet a tagállamokkal, különösképp azokkal nem, amelyekkel kapcsolatban aggályaink vannak. És egész egyszerűen be kell vallanunk magunknak, hogy naivak voltunk a múltban, hogy azt hittük: a jogállamiság alapelve állandó, és hogy problémamentesen fog működni. Hogy automatikus, valamiféle örökmozgó. Hogy az alapvető jogokat mindenhol tisztelni fogják. Hogy a kisebbségek védelme mindenhol érvényben lesz. Nos, elég világos, hogy növelnünk kell a nyomást a tagállamokon, hogy tudatában legyenek annak: ezek a klub szent alapelvei. Hiszen ez a bizalomról szól, a tagállamok közötti bizalomról. Például arról, hogy a független bíróságok mindenhol ugyanolyan minőséggel és bizonyossággal működnek. És az emberek intézményekbe vetett bizalmáról is szól. Itt pedig szintén látunk egy hézagot. Hanyatlik az emberek intézményekbe vetett bizalma.”

Zsíros Sándor, Euronews:

“Nem naivitás azt gondolni, hogy ezek az országok végül azért fogadják el a büdzsének ezt a feltételét, mert később akár meg is vétózhatják azt?”

Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke:

“A tárgyalások zajlanak. Nem szeretném feladni ezen a ponton akár azzal is, hogy mondok valami olyasmit, ami megkérdőjelezné ennek a javaslatnak a fontosságát.”

Zsíros Sándor, Euronews:

“Ezen a héten Orbán Viktor magyar miniszterelnök lemondásra szólította fel Önt, mert egy interjúban azt mondta, hogy beteg demokráciát épít. Sajnálja, hogy ezt a szót használta?”

Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke:

“Nem, nem sajnálom. Amit mondtam, megmondtam. Talán százszor is elmondtam, hogy súlyos aggályaink vannak a magyar állapotokkal kapcsolatban. Más szavakat használva, de ugyanazokról a dolgokról, és komoly aggodalmakról beszéltem. Félre is értették némileg, amit mondtam, mert emlékszem rá, hogy az interjú fő üzenete az volt, hogy az első és az utolsó szó az állampolgároké kell, hogy legyen, a magyar embereké. Nagy tiszteletben tartom a magyar embereket és szabad akaratukat. Elismerem, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nyerte a választásokat, és csak annyit mondtam, hogy látnunk kell minden tagállamban, ebbe beleértve Magyarországot is, hogy minden feltétel adott ahhoz, hogy az emberek szabadon és igazságosan dönthessenek.”

Zsíros Sándor, Euronews:

“A szabad és igazságos választás lehetősége még mindig létezik Magyarországon?“

Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke:

“Számos feltételnek kell jelen lennie. Először is egyenletes játéktér a politikai kampányok terén, és átláthatóság a kampányok finanszírozásával kapcsolatban. Aztán a szólásszabadság, a jól működő média, és bírósági felügyelet, hiszen előfordulhat olyan helyzet, amikor a választások eredménye megkérdőjelezhetővé válik bármilyen országban. Ekkor a bíróságok feladata a döntés. Szóval abban az esetben, ha ezek a feltételek adottak, akkor szabad és igazságos választásokról beszélhetünk.”

Zsíros Sándor, Euronews:

“Hogyan tud majd foglalkozni a jövőben a magyar kormánnyal? Hiszen ők is megszakítják a kapcsolatot Önnel.”

Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke:

“Készen állok a párbeszédre minden tagállammal és partnerrel.”

Zsíros Sándor, Euronews:

“Az Európai Bizottság hogyan tudja előmozdítani a plurális médiát Európában?”

Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke:

“Meg kell mondanom, hogy ez egy nehéz téma, mert nincsenek túl erős jogköreink, csak néhány. Például szeptember 20-án hatályba lépett az audiovizuális direktíva. Utána fogunk nézni, hogy a tagállamok hogyan alkalmazzák azt a nemzeti törvénykezésükben, különösképp a gyakorlatban. Eddig csak néhány tagállam értesített bennünket az alkalmazásáról. Szóval ezt vizsgálni fogjuk, és felhasználjuk a jogi kompetenciáinkat is majd. De ami a többi dolgot illeti, nincsenek elég erős jogköreink. Számos alkalommal javasoltuk a tagállamoknak, hogy védelmezzék vagy segítsék a médiát a koronavírusos időkben, hogy gazdaságilag túléljen. Több tagállam már a médiára is kiterjesztette az állami segítséget, hogy segítsenek az állások megtartásában például. Úgy hiszem, megértéssel fogadják majd, hogy próbáljuk támogatni a független sajtót, mert nagyon nagy szükség van rá. A járvány miatt az európai országok vészhelyzeti törvényeket vezettek be, amelyek korlátozták a polgári szabadságjogokat és az állampolgárok szabad mozgását. Ezzel párhuzamosan az álhírek és a torzított információk elárasztották az internetet. Sokszor Oroszország és Kína állt ezek mögött."

Zsíros Sándor, Euronews:

“Vajon a koronavírus-járvány után visszatérhetünk a régi normalitáshoz a demokráciával kapcsolatban?”

Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke:

“Az eddigi normális több szempontból sem volt igazán „jó” normális. Már a Covid előtt is voltak problémáink. A koronavírus szükségessé tette, hogy vészhelyzeti rendszereket vezessen be a tagállamok nagy része. Szóval próbáltuk meggyőzni a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben a szükségesség és arányosság elveit az intézkedésekben, mert a vészhelyzeti rendszer nem azt jelenti, hogy kikapcsoljuk az alkotmányos egyensúlyt és a bírói felügyeletet, vagy hogy elhallgattatjuk a médiát vagy az aktív állampolgárokat. Szóval a koronavírus-járvány és a vészhelyzeti intézkedések idején is nagyon világosak voltunk azzal kapcsolatban, hogyan kéne mindennek történnie szerintünk. Ezenkívül a magánélet védelme is veszélyben forgott, mi pedig értesítettük a tagállamokat az irányelvekről, hogyan használjanak nyomkövető alkalmazásokat anélkül, hogy túlzottan is beleavatkozzanak az emberek magánéletébe. Úgy vélem, ez tanulságos volt a jövőre nézve. Ön a régi és az új normálisról kérdezett. Ez valójában egy soha véget nem érő folyamat. Ahogy mondtam is Önnek: naivak voltunk. Azt hittük, ez automatizmus. Pedig nem az. Szóval folytatni fogjuk a jogállamiság és demokrácia aktív védelmezését Európában. Nem csupán ki kell jelentenünk, hogy ezek léteznek, hanem tenni is kell értük. Többet kell védelmezni ezeket.”

Zsíros Sándor, Euronews:

“A járvánnyal az álhírek új korszakába léptünk. Ez velünk marad vagy vannak eszközeik, hogy harcoljanak ellene?”

Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke:

“Elég jól le tudom írni, hogy a régi, koronavírus előtti helyzet hogyan erősödött fel a járvány idején. Már a Covid előtt nagy problémánk volt a külföldi behatással, a dezinformációs kampányokkal. Számos szektort folyamatosan támadtak torzított információkkal: a kisebbségeket, a bevándorlást. Most újabban pedig a zöldpolitikát támadják, valamint az emberek beoltása ellen zajlik nagy és intenzív dezinformációs kampány. Szóval mindez nem újdonság. Ezzel a jelenséggel meg kell küzdeni, de nagyon óvatosan és bölcsen. Annyit mondhatok Önnek, hogy az online világgal kapcsolatban új szabályok bevezetését tervezzük, de a dezinformációval kapcsolatban nem fogunk bevezetni semmiféle cenzorálást, vagy korlátozni a szólásszabadságot."

Zsíros Sándor, Euronews:

“Hogyan kezelik a külföldi dezinformácós kísérleteket, különös tekintettel Kínára és Oroszországra?”

Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke:

“Európai Külügyi Szolgálatunk is aktívan dolgozik a hasonló koordinált támadások és kísérletek felderítésében, amelyek célja az EU-n belüli közvélemény befolyásolása. Együtt dolgozunk internetes platformokkal, mert azt akarjuk, hogy a nyilvánosság értesüljön ezekről az esetekről, és az emberek tudják: létezik kívülről jövő nyomás. Azt is szeretnénk, ha az emberek jobban megértenék, mi a célja ennek a nyomásnak, a különböző dezinformációs kampányoknak. Talán én, állampolgárként valakinek a befolyása alatt állok, aki meg akarja zavarni a társadalmunkat, és el akarja vetni a gyűlölet és bizalmatlanság magvait az intézmények iránt. Úgy vélem, egyelőre nagyon hiányosan tudtuk csak világossá tenni, mi a célja a torzított információknak, és azt, hogy nagyon veszélyes lehet.”

Zsíros Sándor, Euronews:

“Ön szerint Európában szankciókat kéne bevezetnie Oroszországgal szemben a Navalnij-ügy miatt?”

Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke:

“Nos, vita zajlik jelenleg az Európai Külügyi Szolgálatnál és a Külügyi Tanácsnál is. Ez valóban nagy csapás, és nem hagyhatjuk válasz nélkül. Biztos vagyok benne, hogy ez jelentős változást idéz elő a kapcsolatainkban.”

Zsíros Sándor, Euronews:

“Létrejöhet-e egység ezzel kapcsolatban Európában?”

Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke:

“Egységre van szükség a szankciókhoz.”

Zsíros Sándor, Euronews:

“Nagyon köszönöm az interjút.”

Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke:

“Én is köszönöm.”