rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Nők a Balatonért: Vészesen fogynak a parti sétányok

Kevés helyen közelíthető meg a Balaton vize a part természetes állapotában - 2020 ősze, Balatongyörök,
Kevés helyen közelíthető meg a Balaton vize a part természetes állapotában - 2020 ősze, Balatongyörök,   -   Szerzői jogok  fotó: Ács Gábor
Betűméret Aa Aa

Vészesen fogynak a Balatonon a parti sétányok, idén ősszel 1,7 kilométerrel csökkentették őket, hívja fel a figyelmet a Nők a Balatonért Egyesület.

Közleményükben emlékeztetnek, hogy a területrendezési törvény közérdekként fogalmazza meg, hogy a Balaton partja mindenki számára elérhető legyen. Ezt a célt szolgálják a parti sétányok. Ha az állami tulajdonú parti területet eladják vagy bérletbe adják, hiába a törvényi előírás, a bárki számára lehetséges partra jutás megszűnik, de legalábbis nagyon megnehezedik.

Konkrét számokat is közölnek

Az egyesület rámutat, hogy idén ősszel kormányrendelettel vettek el az aligaiaktól 600 méter parti sétányt, kiemelt jelentőségűnek minősítve az Appenin aligai beruházását.

A héten az alapítványok vagyonjuttatásáról elfogadott törvénnyel vettek el a köztől Révfülöpön 300 méter partot.

A Bahart árverezi a kezelésébe adott ingatlanokat, ami Balatonszemesen 150 méter, Balatonbogláron 650 méter, és Csopakon 50 méter partszakaszt tesz - a törvény céljával ellentétesen - a köz számára elérhetetlenné, állítják a tavat védő nők.

Korábban lezárt partszakaszok

Napjainkban tehát 1,7 kilométerrel fogyott a szabadon látogatható Balaton-part. Nem tűnne soknak, ha a Balaton-part sok kilométer hosszan nem lenne már régóta elzárva. Magántelkek, magánkikötők, fizetős strandok kerítései zárják el a partot a sétálni vágyók elől.

A csopaki 50 méter köztulajdonban maradásának még van elvi lehetősége, a Nők a Balatonért Egyesület. A héten zárult árverésen az önkormányzatnak elővételi joga van. Kérdés, hogy a megugrott licitet (504 millió Ft) akarja-e és tudja-e teljesíteni.

fotó: Ács Gábor
A szigligeti kikötő 2020 őszénfotó: Ács Gábor

Szigligeten a kikötő „elúszott”

A kikötő „elúszott”, nyilatkozta a Telexnek Szigliget új polgármestere. Balassa Dániel állítja, hogy a kikötő sorsába gyakorlatilag sincs beleszólása településvezetőként, ahogy az önkormányzat is tehetetlen.

A többségében állami tulajdonú Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) több kikötő bezárását és privatizációját jelentette be áprilisban egy reorganizációs terv részeként. A Szigliget jelenlegi állapotát féltők attól tartanak, hogy a mostaninál nagyobb létesítményt tervez egy esetleges új beruházó.

A balatoni települések közül az egyik legszigorúbb rendezési terve a szigligeti. Általános vélekedés a faluban, hogy azért választották meg a lemondott polgármester fiát, hogy olyan maradjon Szigliget, amilyennek most szeretik az ott élők és a nyaralótulajdonosok.

Szigligeten nincsenek parti sétányok, a kikötő és a kis méretű strand rövid szakaszaitól eltekintve érintetlen a nádas Badacsony és a Keszthelyi-hegység között. Még a lemondott polgármester hívta fel a figyelmet egy másik problémára: illegális horgászstégek tucatjaihoz vezetnek szintén engedély nélkül épült, cölöpökön álló deszkajárdák a nádason keresztül. A probléma rendezése szintén a Balaton védelme miatt fontos.

2020 őszén
Az illegális stégek egyike2020 őszén

A víz algásodása

Az idén tapasztalt növekvő algásodásban az éghajlatváltozásnak is szerepe van, ez is a kiemelt témák egyike volt a Balaton problémáiról szeptemberben tartott konferencián, amit a Nők a Balatonért Egyesület szerezett.

„A Balatont üdülőtóként vettük használatba a múlt században, ám a Balaton sekély tó, ezért az üdülőtó funkciót most fokozottan fenyegeti az éghajlatváltozás” – hangsúlyozza az egyesület.

Az előadók a balatoni időjárás változásáról, a folyamatban lévő és tervezett vízgazdálkodási fejlesztésekről, és az utóbbi idők algainvázióinak okairól adtak tájékoztatást.

A konferencia résztvevői fontosnak tartják, hogy megismerjük az éghajlatváltozás okozta veszélyeket, hogy a várható károk enyhítése érdekében elkezdődhessen a munka.