A csendes-óceáni szigetcsoportot eredetileg büntetőtelepként használták a gyarmatosítók, de ma már 280 ezer lakosa van. Újra szavazhatnak 2022-ben.
HIRDETÉSNem szakad el Új-Kaledónia Franciaországtól: a függetlenségi népszavazáson a nemek győztek 53, 26 százalékkal. Az Ausztráliától keletre, Új-Zélandtól pedig északra fekvő szigetcsoport már két évvel ezelőtt is elutasította a függetlenné válást egy hasonló népszavazáson. Akkor a résztvevők 57 százaléka szavazott nemmel.
A mostani eredmény után lehetséges, hogy 2022-ben ismét az urnák elé járulnak a szigetlakók.
Az elszakadást elsősorban az őslakos kanakok támogatják. A 80-as években súlyos összecsapások voltak köztük és az európai gyarmatosítók leszármazottai között. A békés együttélés érdekében 1998-ban dekolonizációs tervet fogadtak el Új-Kaledóniában, ez a szerződés teszi lehetővé a népszavazás megtartását is. A szigetcsoport már 170 éve Franciaország tengerentúli területe, és jelenleg évente másfél milliárd dollárnyi pénzügyi támogatást kap a francia költségvetésből.
Az eredetileg büntetőtelepként használt szigetcsoport lakossága ma már nagyjából 280 ezer fő, az őslakok kanakok ennek 40 százalékát teszik ki, míg a gyarmatosítók leszármazottainak aránya nagyjából 27 százalék a népességen belül.
A terület nikkelben gazdag, és széleskörű autonómiával rendelkezik. Az adóügyekről és a munkajogi szabályokról a fővárosban, Nouméaban döntenek, a védelmi, rendőrségi, igazságügyi, felsőoktatási és külpolitikai feladatokat viszont Párizs gyakorolja.