A Nemzetközi Migrációs Szervezet logisztikai és anyagi támogatással segít azoknak, akik önként döntenek úgy, hogy hazatérnek. Azok a tagállamok, amelyek megtagadják a menekültek befogadását, támogathatják a hazajuttatásukat- ez a projekt azonban kockázatos lehet egy nemzetközi jogi szakértő szerint.
Spanyol futballkarrier helyett vissza Dél-Afrikába
HIRDETÉSLungile Mhlahlo mindenáron Európában szeretne focizni – ez az álmát most egy év után félre kell tennie. A Nemzetközi Migrációs Szervezettől kért segítséget, hogy hazamehessen Dél-Afrikába.
A focista 2019-ben érkezett Spanyolországba. Ide szólna a szerződése, amit azonban anyagi okok miatt nem kapott meg. A menedékjogi kérelmét pedig Belgiumban elutasították, arra hivatkozva, hogy Spanyolországnak kell intéznie. Ám ekkor a dolgok a hazájában megváltoztak: „Amikor idejöttem, akkor három futballklub is érdeklődött, én viszont egyikhez sem tudtam beállni, mert nem volt munkavállalói engedélyem, nem voltak papírjaim. Szóval csak edzeni tudtam. Júliusban pedig kisbabánk született, szóval már a családra is gondolnom kellett – nem volt vesztegetni való időnk, nem tehetem meg velük. Mindent meg kell tegyek, hogy velük legyek és ne csak folyton folyvást utazzak. Nem akarom, hogy olyan stressz- és pánikhelyzeteken menjenek keresztül, mint én.”
A Nemzetközi Migrációs Szervezet logisztikai és anyagi támogatással segít azoknak, akik önként döntenek úgy, hogy hazatérnek. Lungile esetében a hazaútját fizették.
Nemzetközi jogba ütközhet a hazaküldés?
Az EU igyekszik minél több embert hazajuttatni azok közül, akiknek elutasították a menedékjogi kérelmét. Átlagosan évi 370 ezer ilyen kérelmet utasítanak el, azonban csak a kérelmezők egyharmada tér haza. Azok a tagállamok, amelyek megtagadják a menekültek befogadását, támogathatják a hazajuttatásukat – ez a projekt azonban kockázatos lehet egy nemzetközi jogi szakértő szerint.
Massimo Frigo, a Jogászok Nemzetközi Bizottságának jogi tanácsadója azt mondta: „Ez a politika valójában falakat fog felhúzni. Ezzel pedig maga a probléma nem fog megoldódni, csak még több jogalkalmazási és bírósági munkát eredményez. Mert a probléma az, hogy ütközni fog a tagállamok nemzetközi jogi kötelezettségeivel. Ezek olyan intézkedések, amelyek veszélyeztetik az emberi jogok védelmét, a visszaküldés tilalmának elvét. Hiszen ez azon az alapvető elven alapszik, hogy nem lehet valakit visszaküldeni egy olyan országba, ahol veszélyben van, vagy kínzásoknak van kitéve.”
A belga kormány partnere a Nemzetközi Migrációs Szervezet projektjének, szerintük a hazaküldés folyamata fejleszthető. Az önkéntes visszatérésekért felelős vezető, Niels Baetens azt mondta: „Többségében egyedülálló férfiak térnek haza, de egyre többször látunk gyermekes családokat is. Ezek nagyon kiszolgáltatott esetek, olyan emberek, akik hosszú ideje papírok és dokumentumok nélkül járták az utcákat. Az ő felkészítésük és visszaintegrálásuk szempontjából is fontos, hogy időt szánjunk arra, hogy megkapják a megfelelő segítséget és megbízható partnereket találjunk a szülőföldjükön.”
Az Európai Bizottság egy visszatérési koordinátort nevez majd ki, aki együttműködik a tagállamokkal és a harmadik országokkal.