NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Vita az új migrációs és menekültügyi paktumról a Global Conversation-ben

Vita az új migrációs és menekültügyi paktumról a Global Conversation-ben
Szerzői jogok euronews
Szerzői jogok euronews
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az Európai migrációs politika újratervezése, hatékonyabb ellenőrzés, a menekültkvóta eltörlése, és választhatóan a visszaküldés finanszírozása.

Mivel a Moria-i tábor lángoló képei még mindig élénken élnek az emberekben, az Európai Bizottság új migrációs és menekültügyi paktuma nem is lehetett volna időszerűbb.

A megközelítése szigorodott.

Brüsszel több ellenőrzést, több hazatelepítést javasol... És a menekültkvóták megszüntetését.

Az új bevándorlási politikának pont az a célja, hogy megszüntesse a tagállamok közötti megosztottságot, de a paktum még így is vitákat vált ki.

A Global Conversation című műsorban három vendég három különböző víziót képvisel. 

Azok az országok, ahová a menekülők megérkeznek ... azoké, amelyek vonakodnak befogadni a menekülteket ... , és azok a nem kormányzati szervezetek, amelyek a frontvonalban vannak.

Az EP-képviselők most megvizsgálják az új migrációs paktumot. A projekt egyik felelőse a szocialista Miriam Dalli Máltáról, a migránsok érkezésének és befogadásának frontvonalában álló országok egyikéből.

"Óvatos vagyok. - mondja Miriam Dalli. Óvatos vagyok, mert szeretném megtudni, hogyan lehetünk biztosak abban, hogy az, amit a Bizottságtól hallunk, valóban törvénybe lesz iktatva, majd ténylegesen végre is lesz hajtva. Az Európai Parlament tagjai megvizsgálják a paktum részleteit, mert azt mondják, hogy az ördög a részletekben rejlik, és a részletekben lesz különbség."

A javaslat növelné a gazdasági migránsok visszaküldését. Az egyik nagy kérdés, hogy egy olyan ország, mint például Málta, képes lesz-e kezelni egy folyamatot, amiben 12 héten belül döntést kell hozni? A másik kérdés a szolidaritás, mert a Bizottság azt akarja, hogy kötelező legyen… Egyes országok befogadnak menekülteket, más országok pedig az elutasított menedékkérők visszatérését fizetik, finanszírozzák. A legnagyobb kérdés tehát az, hogy a szolidaritást ki lehet-e erőszakolni?

"A szolidaritás az Európai Unió alapelve. Természetes lépésként kell megtenni. A tagállamoknak együtt kell szembenézniük ezzel a kihívással. Most, amikor összekapcsoljuk az áthelyezést és a visszaküldést, ez egy lépés a helyes irányba. Mert legyünk nagyon őszinték, a mai napig vannak olyan országok, amelyek semmilyen felelősséget nem akarnak vállalni. - mondja a máltai EP képviselőnő. Úgy gondolom, hogy az Európai Bizottság ezt a javaslatot azzal a szándékkal tette, hogy valószínűleg ezeknek az országoknak egyszerűbb lenne a migránsok visszaküldését szponzorálni. De azt még nem látom világosan, hogy ez miként enyhíti a frontvonalbeli tagállamok problémáit. Van egy másik kérdés: mi van akkor, ha az összes tagállam inkább fizeti a menedékkérők visszaküldését, de nem vesz részt az elosztásban. Akkor a mostani nagyon alacsony szám még lejjebb megy.

A képviselőnő még elmondta, hogyan lehetne javítani az együttműködést  a származási - illetve a tranzitországokkal. Az Európai Unió már legalább 20 országgal írt alá megállapodást. De ez nem mindig működik. 

"Úgy gondolom, hogy partnerségbe kell lépnünk velük, és túl kell lépnünk a migrációs politika dominanciáját. Sokat beszélünk például a zöldebb gazdaságról. Miért ne terjeszthetnénk ki a zöldebb gazdaság politikáját az Európai Unión kívül, és miért ne tekinthetnénk partnerként az EU-n kívüli országokra. Legyenek a gazdasági partnereink, együtt erősítsük meg a gazdaságukat, partnerekként pedig velünk együtt kezdhetünk el foglalkozni a migráció kérdésével."

A műsor második vendége Hidvéghi Balázs, a Fidesz, Magyarország kormányzó pártjának európai parlamenti képviselője, aki Orbán Viktor határozottan migrációellenes kormányát képviseli Brüsszelben, az ő véleménye szerint az új paktum tartalmaz néhán olyan elemt, melyek jó irányba mutatnak. 

"Hangsúlyozza a külső határok védelmének szigorú szükségességét. Sok szó esik benne azoknak az embereknek a visszaküldéséről, akiknek nincs joguk az Európai Unióban maradni. Másrészt viszont továbbra is úgy beszél a migrációról, mint valami kívánatos dologról. Még mindig úgy beszél róla, mint valami, amit kezelni kell - szögezi le Hidvéghi Balázs. A mi szempontunkból egy egyértelmű álláspont hiányzik. Miszerint az emberek kéréseit az Európai Unión kívül kell kezelni ahelyett, hogy beengednénk őket az EU területére, áthelyezve őket egyik helyről a másikra, néha elveszítve őket a hatóságok szeméből."

Orbán Viktor miniszterelnök öt éve küzd a kötelező áthelyezési kvóták ellen. És ezek a kvóták már nem szerepelnek a paktumban, amit az Orbán kormány értékelhet akár győzelemként is. 

"Egy bizonyos mértékig igen. Azt hiszem, Orbán Viktor miniszterelnök volt az első, aki azt mondta, hogy ez nem elfogadható. Most, mivel ez nem vezetett megoldáshoz, ez nem járult hozzá a közös megegyezéshez ... éppen ellenkezőleg, a kötelező áthelyezés nyomása és kényszerítése csak egyre mélyebb megosztottságot eredményezett az EU-n belül ... egyértelmű, hogy ez nem előre mutató út. Tehát, ha ez az új migrációs paktum végül elfogadja ezt a valóságot, az jó fejlemény. És igen, akkor ez bizonyos mértékig Orbán Viktor győzelmét jelenti" - teszi hozzá a magyar politikus

Magyarországot erősen kritizálták a menekültekkel és migránsokkal szembeni bánásmód miatt a határokon és a tranzitzónákban, amit a Fidesz Európai parlamenti képviselője határozottan visszautasít. 

"Kategorikusan elutasítok minden olyan véleményt, amely azt állítaná, hogy embertelen volt, vagy nem helyénvaló a bánásmód. Minden szempontból rendben volt ahová kerültek abban az időben, amikor a kéréseiket elbírálták. A migrációs paktumban most arról van szó, hogy fel kell gyorsítani az ilyen jellegű kérelmekkel kapcsolatos döntésre fordított időt. Meglátjuk, lehetséges lesz-e. Mi valami olyasmit támogatnánk, ami a magyar tranzitzónához hasonlít. Ha az EU területén kívül hotspotok működnének, hogy az emberek már ott biztosan és világosan megtudnák, van-e joguk Európába jönni vagy sem" - szögezi le a  Fidesz politikusa 

Európában vannak olyan emberek, akik jól ismerik a migrációt, mert testközelből láthatták a menekülteket. A Proactive Open Arms szervezet több ezer migránst mentett már meg a nyílt tengeren. És számtalan órát töltött azzal, hogy egy európai kikötő engedélyére várt a kikötéshez.

Óscar Camps, az Open Arms civil szervezet igazgatója egyáltalán nincs túl jó véleménnyel az új paktumról. 

"Egyáltalán nem tűnik jó kezdetnek ... mert a meglévő idegengyűlölő politikákat erősíti. Kiszervezi a felelősséget, különösen a líbiai területeken lévő fogvatartási központokban ... Ez a javaslat a deportálások fokozásáról szól, és egyáltalán nem a humanitárius mentések megerősítéséről" - mondja a civil szervezet vezetője. 

Ylva Johansson belügyi biztos említést tett a mentési műveletekről. Azt mondta, reméli, hogy a Földközi-tengeren kevesebb olyan hajó lesz, mint az Open Arms hajói. Úgy gondolja, hogy nem lesz szükség mentőhajókra, mert az új intézkedések elrettentő hatása miatt nem akarnak majd Európába jönni, hiszen tudják, hogy úgy is visszaküldik őket. Amiben sokan kételkednek.

A Bizottság azt is javasolja, hogy vállalják a mentési műveletek koordinálásának felelősségét, hogy jobban előkészített legyen a partraszállás. Amivel szintén nem tud teljes mértékben egyetérteni Óscar Camps.

"Nos, 2016 és 2017 folyamán az összes mentési műveletet az olasz parti őrség és néha a Frontex koordinálta. Mindkét ügynökség koordinálta a kikötést és a menekültek átszállítását a humanitárius szervezetek hajóiról a hatóságok hajóira. A partraszállásokat összehangolták és volt némi rend. És véletlenül pont 2018. márciusában, az olaszországi választások után mindez megváltozott. Most már senki sem koordinálja a mentéseket, sem a humanitárius akciókat, sem a kikötésekett. Minden rémálommá vált a várakozás és a tengerből kimentett emberek elhúzódó és felesleges szenvedése miatt."

A Brüsszelben bemutatott paktum egy olyan javaslat, amelyet még meg kell vitatni, mielőtt jóváhagynák a Parlamentben és a tagállamokban. Óscar Camps, az Open Arms civil szervezet igazgatója ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság elnökét saját beszédének szaváraira emlékeztetné, aki azt mondta, hogy a tengeri mentés nem választható.  Óscar szerint figyelembe kell venni azt a 30 ezer halálesetet, ami az elmúlt öt évben a tengereken történt, és egy olyan mentési műveletre van szükség, mint amilyen 2014-ben volt.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kölcsönös tiszteletet szeretne az EU a migránsokkal

Az Európai Unió legnagyobb bővítésének 20. évfordulóját ünnepelte az Európai Parlament

Betiltaná az EU a TikTok új szolgáltatását