Magyarországhoz hasonlóan a regionális országokban is mélyen zsebbe kell nyúlnia azoknak, akik a fővárosban szeretnének lakást vásárolni.
HIRDETÉSA koronavírus-járvány az élet minden területén érezteti hatását. A karantén-időszak sokakban erősítette azt az érzést, hogy érdemes lenne akár agglomerációba, akár vidékre költözni, kertes házba. Annak jártunk utána, hogy a közép-európai régióban egy fővárosi ingatlan árából mit lehet venni vidéken. Ezúttal nemcsak a magyarországi lakáspiacot, hanem a regionálisat is vizsgáltuk.
Budapest és az agglomeráció
Legutóbb 2015-ben volt arra példa, hogy többen laktak Budapesten, mint egy évvel korábban. Akkor 1500-zal többen költöztek be, mint el. Azóta részben a fővárosi agglomerációba, részben vidékre körülbelül 20 ezerrel többen költöztek el, mint érkeztek.
A budapesti ingatlanárak folyamatosan emelkedtek, de ennek a tendenciának a vidéki lakáspiac is nagy haszonélvezője lett. Az elmúlt években egy belvárosi lakás árából könnyen lehetett agglomerációs kertes házat venni. Leginkább Érdre, Szigetszentmiklósra és Veresegyházára mentek az emberek.
A vidéki Magyarország
A koronavírus-járvány kitörése utáni hetekben egyértelműen zuhant az ingatlanpiaci kereslet, mostanra viszont - bár a járvánnyal összefüggő esetszámok sokkal rosszabbak, mint voltak fél évvel korábban - sok helyen a tavalyi összegeket is meghaladják a négyzetméterárak.
Az elmúlt években a folyamatos lakásár-emelkedés nem egyformán érintette az egyes településeket. Az ingatlanárak az egész országban nőttek, és a tendencia egyértelműnek tűnik, az olló egyre jobban nyílt: a vidéki árnövekedés nem tudta követni a fővárosit, így könnyebb helyzetbe kerültek a nagyobb városból kisebb községbe vágyók. Azoknak pedig, akik vidékről a fővárosba költöznének, többet kell fizetniük. A szakemberek szerint a vidéki CSOK inkább hosszabb távon fogja éreztetni hatását, de ennek egyelőre kevés jele van.
Az egyetemi városokban, a Balaton vagy a Velencei-tó környékén egyértelműen élénkült a piac, ami az árak növekedését is magával hozta.
Az Ingatlannet.hu megyeszékhelyekre vonatkozó friss statisztikája szerint jelenleg Budapesten a téglaépítésű lakások átlagára 840 ezer forint/négyzetméter. Mögötte a második legdrágább lakáspiaccal Székesfehérvár következik, 570 ezer forint/m²-es átlaggal. A kettő közti különbség 270 ezer forint jelenleg.
A hazai megyeszékhelyek közül Salgótarjánban kell a legkevesebbet fizetni egy lakásért. A nógrádi városban a téglalakásokat 90 ezer forint/m²-es átlagáron kínálják eladásra, ami a fővárosi téglalakások átlag négyzetméter árához képest 750 ezer forinttal alacsonyabb, vagyis egy fővárosi lakás árából Salgótarjánban akár kilencet is vehetnénk.
Drágább fővárosok, néhány kivétellel
Magyarországhoz hasonlóan a regionális országokban is mélyen zsebbe kell nyúlnia azoknak, akik a fővárosban szeretnének lakást vásárolni. A NUMBEO statisztikája lapján azonban nem minden szomszédos országban magasabbak a lakásárak a fővárosban, mint vidéken.
Bukarestben 1900 euró/m² a lakások átlagára, míg Kolozsváron 2000 euró/m². Ennél sokkal nagyobb a különbség Horvátországban, ahol a fővárosi lakásár átlag 2900 euró/m², Dubrovnikban pedig meghaladja a 8000 euró/m²-t. Persze, ahhoz sok esetben tengeri kilátás is párosul.
Az összes többi szomszédos ország esetében a fővárosban drágábbak a lakások vidékhez képest. Kijevtől viszonylag kicsit – 500 euró/m²-rel – van lemaradva Ukrajna harmadik legnagyobb városa Lviv.
Bécs lakásainak 7400 euró/m² átlagárától Salzburg lakásai 1000 euróval olcsóbbak négyzetméterenként. Ugyanekkora a különbség Belgrád és Újvidék között, csak a szerb főváros eladó lakásainak átlag négyzetméter ára 2600 euró.
Pozsonyban a lakások kínálati ára 3500 euró/m², melytől Kassa lakásai 1500 euró/m²-rel olcsóbbak. Van olyan ország is, ahol négyzetméterenként átlagosan 2000 euró a differencia, méghozzá a szlovákiai Ljubljana és Maribor között.