Az Európai Unió nem a brüsszeli, luxembourgi vagy strasbourgi irodákban található, hanem sokkal inkább azoknak a népeknek történelmében és szellemében, amelyek őt alkotják – Európa városaiban, falvaiban és vidékein.
HIRDETÉS**Az Európai Unió nem a brüsszeli, luxembourgi vagy strasbourgi irodákban található, hanem sokkal inkább azoknak a népeknek történelmében és szellemében, amelyek alkotják – Európa városaiban, falvaiban és vidékein. Ha Európa elutasítja nemzeteit, elveszíti lelkét is. Ezért nem engedhetjük meg a brüsszeli elitnek, hogy eltérítse eredeti céljától az Európa jövőjéről szóló konferenciát. **
A koronavírus járvány a második világháború óta nem látott mértékű csapást mért az európai nemzetekre, mind a közegészségügy, mind a gazdaság szempontjából. Azt is láttuk, hogy az EU küzdött a válság kezelésével, olyan európai intézményekről adva képet, amelyeknek gondot okoz valós, mindennapi problémák kezelése. Ez a világjárvány rávilágított arra a tényre, hogy ma az EU nem úgy működik, ahogy azt a tagállamok eredetileg elgondolták.
Komoly EU-reformra és mélyreható vitára van szükségünk az európai kontinens jövőjét illetően. El kell ismernünk, hogy Európa elvesztette az elmúlt évtizedet. A jelenlegi válság csak az utolsó csupán egy olyan válságsorozatban, amely nyomot hagyott az Unión. Nem találtak megfelelő megoldást a 2008-as globális pénzügyi és gazdasági válság hatásainak leküzdésére. Majd az EU a migrációs válsággal és az a növekvő számú terrortámadásokkal szemben is feladta védvonalát, amelyek komoly következményekkel jártak az európai polgárok biztonsága szempontjából. Mi több, az Unió, történelme során először, elvesztette egy tagállamát, és nem is akármelyiket. Európa második legnagyobb gazdaságát, az Egyesült Királyságot, ami jelentős diplomáciai és katonai hatalommal rendelkezik.
Az európai intézmények és a tagállamok közötti konfrontációk elkerülhetetlenek voltak tehát. A német szövetségi alkotmánybíróság nemrégiben hozott, vitatott döntése pontosan rávilágít az uniós intézmények és az EU tagállamai közötti jelenlegi egyensúlyhiányra, valamint a tagállamok hatáskörének rejtett eróziójára. Azonban nemcsak a német bíróság, hanem más tagállami alkotmánybíróságok is elkezdték óvatosan körbe járni a tagállami jogszabályok kárára történő európai uniós jog egyre tágabb értelmezésének kérdését. Az egyre növekvő konfliktusok a tagállami bíróságok és az Európai Unió Bírósága között világosan jelzik a válságot, amivel szembenézünk ma. Úgy hiszem kollégám, Bertrand Mathieu professzor szívből beszélt, amikor nemrégiben egy interjúban kijelentette, hogy a nemzeti törvényhozás néha bizony olyan „kényszerzubbonyban” találja magát, amelyet homályos jogi normák nevében bírósági ellenőrzésnek vetnek alá. Véleményem szerint a tagállamoknak kell jelenteniük a kulcsot a reformhoz és a nehézségek leküzdéséhez.
Nagyon sok munkánk van Európában. Csak néhány dolgot megemlítve: újra kell indítani a nemzeti gazdaságokat; versenyképesebbé kell tenni az európai vállalatokat; meg kell alapozni az európai gazdaság szuverenitását; és biztosítani kell az európai polgárok biztonságát. Ezek mellett találni kell egy életképes megoldást a demográfiai problémára, amit az öregedő európai társadalmak okoznak, de a tömeges migráció elutasításával, ami komoly kockázatot hordozna az európai kultúra értékeinek lerombolásában. Ezért kell mindannyiunknak észrevenni, hogy az európai politikának új lendületre van szüksége. Ebben az értelemben ki kell használnunk a járvány adta lehetőséget, hogy fordítsunk az európai politikai gondolkodás menetén. Itt az ideje, hogy végleg szakítsunk azon gondolattal, amely az elmúlt évtized válságaihoz vezetett, és megváltoztassuk hozzáállásunkat! Nem az európai nemzeteknek kell szolgálniuk Európát; éppen ellenkezőleg, az Európai Uniónak kell léteznie az európai nemzetek érdekeinek szolgálatában.
Ennek érdekében tisztáznunk kell egy alapvető félreértést. Az Európai Unió nem a brüsszeli, luxemburgi és strasbourgi irodákban létezik. Az Unió az olaszok boldogságából, a németek fegyelméből, a lengyelek hősiességéből és csatáiból, valamint a magyarok ötletességéből fakad. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Európa az európai népek történelmében és szellemiségében található – Európa városaiban, falvaiban és vidékein.
Ezek nélkül Európa nem más, mint esetlen ötletek együttese. Ha Európa elutasítja nemzeteit, azzal elveszíti lelkét. Ezért nem engedhetjük meg a brüsszeli elitnek, hogy eltérítse eredeti céljától az Európa jövőjéről szóló konferenciát. Egyszerűen nem képzelhetjük el a virágzó Európát anélkül, hogy bevonnánk az európai népek szuverenitását képviselő nemzeti parlamenteket.
A népek Európájának nincs érdekében ideológiai vitákat folytatni az európai integrációról. A kérdés önmagában nem az, hogy több vagy kevesebb Európa kell-e nekünk. A polgárokat inkább az érdekli, hogy mindennapi életük szempontjából milyen előnyökkel jár országuk EU-csatlakozása. Ugyanezt a tendenciát látom a diákjaim körében az egyetemen. Egyik vissza-visszatérő kérdésük éppen ez: Milyen célt szolgálhat az Európai Unió a 21. században?
Ez a mentalitásbeli változás új korszakot jelenthet, amelyben az EU-nak meg kell indokolnia, hogy melyek azok a területeket, amelyeken felhatalmazással kíván rendelkezni a tagállamai jólétének megerősítése érdekében. Ezek a területek nyilvánvalóan eltérőek az egyes tagállamokban. Ezt láthattuk az Európai Parlament legutóbbi vitái során a brexit feltételeiről. Az Európai Néppárt francia képviselője számára a legfontosabb kérdés a halászok érdeke volt. Ezzel szemben számunkra a fontos szempont azoknak a magyar állampolgároknak az érdekeinek képviselete volt, akik az Egyesült Királyságban dolgoznak vagy tanulnak.
Míg prioritásaink eltérnek, mindannyian azt várjuk, hogy Európa sokkal hatékonyabban járuljon hozzá érdekeink előmozdításához. Ennek a reális perspektívának kell kialakítania az Európa jövőjéről szóló konferencia programját.
- Trócsányi László egyetemi tanár Budapesten, az Európai Parlament képviselője, korábbi igazságügyi miniszter
____________
Elismert szakértője ennek a területnek? Az Euronews-nál hiszünk abban, hogy minden vélemény számít. Írja meg nekünk a view@euronews.com e-mail címre ötletét vagy ellenvéleményét, vegye ki részét a párbeszédből!