NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

2050-re több mint egymilliárd ember kényszerülhet lakhelye elhagyására ökológia fenyegetés miatt

Terhes szomáliai nő ül egy kiszáradt farönk mellett egy kelet-kenyai menekülttábor közelében
Terhes szomáliai nő ül egy kiszáradt farönk mellett egy kelet-kenyai menekülttábor közelében Szerzői jogok Jerome Delay/AP2010
Szerzői jogok Jerome Delay/AP2010
Írta: Pálfi Rita és MTI
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Tavaly körülbelül 30 millió embernek kellett elhagyni otthonát konfliktusok és ökológiai tényezők miatt.

HIRDETÉS

A gyors népességnövekedés, az élelmiszer- és ivóvízhiány és a természeti katasztrófáknak való kitettség miatt 2050-re több mint egymilliárd ember kényszerül elhagyni otthonát - derül ki a Institute for Economics & Peace (IEP - Gazdasági és Békekutató Intézet) szerdán közzétett, globális fenyegetésekről szóló elemzéséből. 

A becslések szerint a világ lakossága 2050-re mintegy 10 milliárdra növekszik majd, a természeti kincsekért és az üzemanyagért folytatott harc pedig éleződhet - olvasható a nemzetközi kutatóintézet jelentésében.

Akár 1,2 milliárd embert érinthet az évszázad közepére a migráció, írják a 90 oldalas dokumentumban Összehasonlításként tavaly körülbelül 30 millió embernek kellett elhagyni otthonát konfliktusok és ökológiai tényezők miatt.

Vélhetően a fekete-afrikai, a közel-keleti és a közép-ázsiai térségben élők közül kényszerülnek majd a legnagyobb számban elhagyni otthonukat, emelik ki az elemzésben.

Ennek óriási társadalmi és szociális hatása lesz, és nemcsak a fejlődő országokban, hanem a fejlettekben is, hiszen a tömegek vándorlása nagyobb menekültáradatot fog okozni a legfejlettebb országok irányába  - mondt Steve Killelela az IEP alapítója.

A kutatás két kategóriába sorolja a fenyegetéseket: az elsőbe tartozik egyik az élelmiszer- és ivóvízhiány, valamint a népességnövekedés, a másodikba sorolják a természeti katasztrófákat, köztük az áradásokat, az aszályokat, a ciklonokat, a tengerszintemelkedést és az átlaghőmérséklet növekedését.

Az elemzés 150 ország esetében vizsgálja, hogy milyen nehézségekkel és hogyan tudnak megküzdeni. A legtöbb országnak kettő vagy egy fenyegetéssel kell szembenéznie, de vannak olyan országok, ahol ez négy (például India, Madagaszkár, Pakisztán, Szíria), de akár öt (Namíbia, Mozambik) is lehet. Afganisztán pedig hat ökológiai fenyegetésnek van kitéve.

Magyarország a jelentés szerint egy fenyegetéssel kell, hogy szembenézzen, az áradásokkal.

Növekvő élelmiszer- és vízhiány

A világban már most 60 százalékkal kevesebb édesvíz érhető el, mint 50 évvel ezelőtt, az élelmiszer iránti kereslet a következő 30 évben pedig várhatóan 50 százalékkal fog nőni, nagyrészt az ázsiai középosztály növekedése miatt, hangsúlyozta Killelea.

Ezek a tényezők, ötvözve a természeti katasztrófákkal, melyek gyakorisága a klímaváltozás miatt valószínűleg nőni fog, azt jelentik, hogy még a stabil államok is sérülékennyé válhatnak 2050-re.

Az intézet azt reméli, hogy a most közreadott elemzés, melyet évente terveznek kiadni, alakítani fogja a segélyszállítmányokkal és fejlesztési programokkal kapcsolatos politikát, és nagyobb hangsúly kerül és több forrás lesz majd az éghajlatváltozás okozta hatások vizsgálatára is.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A klímaváltozás és a migráció is jobban aggasztja a magyarokat, mint a koronavírus

Egyre több a klímamenekült Pakisztánban

Európának fel kell készülnie a klímamenekültekre